Az OTP-vezér a Forbes magazin holnap megjelenő számában a devizahitelesekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nemfizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek”.
Szerinte indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. „A fizetőképtelenség kialakulásában ugyanis olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket. Ez ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.”
Szabad rendelkezés
Az INA esetleges eladásáról is beszélt. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, akkor „korrektek akarunk lenni, tudjuk, hogy Horvátország számára ez egy meghatározó vállalat, a nemzeti identitás része, ezért ajánlottuk fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ez mindkét fél érdekeinek megfelelne. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy államnak nem könnyű egy ilyen befektetést menedzselnie. Ha nem akarják vagy nem tudják megvásárolni az INA-részesedésünket, akkor harmadik félnek kívánjuk felajánlani”. Csányi Sándor arról is beszél, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket „nem ebben a régióban keresik”.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Az OTP vezetője tisztességes versenyre számít az állami támogatással épülő Takarékbankokkal: „Egy vethetne fel aggályokat: ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket. Ha a szabad bankválasztást megszüntetik, és kötelezővé teszik a Takarékbank megbízását. De ennek semmi jelét nem látom. Sőt, az állami illetékes, akivel beszéltem, nem vázolt ilyen elképzelést.”
A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról azt mondta: „Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.”
Nagy pénz, nagy gond
„Elég régóta dolgozom, de soha nem akartam hatalmat szerezni, csak jó üzleteket kötni. Legfeljebb itt-ott lobbiztam ennek érdekében, de nem mentem bele soha a politikába” – mondja Csányi.
Procc szokásokat sem vett fel pusztán a gazdagság miatt. Azt mondja, náluk sincs szebb étkészlet, mint máshol, és ugyanolyan a szalonna a hűtőben, mint bárkinél. „Ugyanazokat a szokásokat őrzöm, mint fiatalkoromban, nem változtak meg a kedvenc ételeim azóta, hogy több pénzem lett.”
Csányi Sándor örül a vagyonának – „nekem megadatott, hogy pénzem is van, és szeretek is élni” –, de azért gondja is van vele. Mint elmondta, a hetvenes években, amikor egyáltalán nem volt sok pénze, egy külföldi ismerőse, aki már akkor is dúsgazdag volt, azt mondta neki: „Kisfiam, addig örüljön, amíg nincs sok pénze. A sok pénz nagyon nagy gond.”
