A fejlett országok nyugdíjrendszerei a jövőben nem lesznek képesek biztosítani azt a biztonságot az időseknek, amelyet a pénzügyi válság előtt nyújtottak – derül ki az OECD friss jelentéséből. A társadalom elöregedése mindenhol lépéskényszerbe hozza a kormányokat, emelkedik a nyugdíjkorhatár és előfordulhat a juttatások befagyasztása vagy akár mérséklése is.
Öregedés
Az OECD 34 tagállama jelenleg átlagosan GDP-jének 9,3 százalékát fordítja a nyugdíjakra. Hazánk 11,9 százalékkal ettől nem tér el igazán jelentősen, sőt, a várható gazdasági fellendülés miatt az arány rövid távon javulhat is: 2030-ban például várhatóan a bruttó nemzeti össztermékünknek “csupán” 11,1 százalékát viszi el a nyugdíj.
Ezután azonban komoly romlás várható: öregedő társadalmunk GDP-jének csaknem 15 százalékát költjük majd nyugdíjkiadásokra 2060-ban, az OECD tehát a magyar nyugdíjfinanszírozás csaknem 25 százalékos drágulását jósolja. A szervezet összes országában átlgosan 20 százalékkal magasabb kiadást valószínűsítenek.
Lépni kell
Ennek alapján az OECD szakértői arra számítanak, hogy a szervezet országaiban 2050-re mind a nők, mind a férfiak esetén 67 évre növekszik a nyugdíjkorhatár, miközben ma alig van köztük olyan ország, amely elérte volna ezt a szintet. Ez a jelenlegi helyzethez képest átlag 4,5 éves emelkedést jelent a nőknél, illetve 3,5 évest a férfiaknál.
A nyugdíjrendszerek fenntartásának egyre nehezebbé válása nyomán emelkedni fog az időskorú szegények aránya. Az OECD azokat sorolja ide a 65 évesnél idősebb emberek közül, akik nyugdíjaskori jövedelme elmarad országuk medián jövedelmi átlagának 50 százalékától. A szervezet tagországaiban 2007-ben a 65 évesnél idősebbek átlag 15,1 százaléka nézett szembe ezzel a helyzettel, míg 2010-re 12,8 százalékra mérséklődött ez az arány.
Csak Kanadában, Lengyelországban és Törökországban romlott a helyzet, igaz, Japánban és az USA-ban a javulás ellenére 20 százalék körül maradt a szegény nyugdíjasok aránya. A mai gyerekeknek és fiataloknak azonban azzal kell számolniuk, hogy mire korosztályuk betölti 65. életévét, ismét 13-14 százalékra megy fel ez az arány, azaz 100 kortársukból 13-14-en töltik majd szegénységben idős napjaikat. A helyzet valószínűleg még rosszabb is lesz ennél, mivel – vagy azért mert nem tudnak a lehetőségről, vagy azért, mert szégyellik – sokan nem veszik majd igénybe a szegénységi segélyeket.
