Alig pár nappal a GE Hungary-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodás után a Microsoftot is keblére ölelte a kormány.
Az aláírási ünnepségen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor, s a kormány különös figyelmet fordít az innováció és kutatás-fejlesztés támogatására, illetve a nagyvállalatokkal való együttműködésre.
Az államtitkár bejelentette: a kormány a Microsofttal együttműködésben hozza létre a nemzeti digitális közoktatási portált és valósítja meg a digitális otthon programot, amelyről előrehaladott tárgyalások zajlanak a Microsofttal.
A cég közleménye szerint a versenyképesebb, fenntarthatóan növekedő magyar gazdaság megteremtésében nélkülözhetetlen elem a digitális kultúra hazai terjesztése is. “Ennek volt egyik nagyon fontos lépése az évi több mint 50 milliárd forint értékű Digitális Oktatási Alapcsomagnak a kidolgozása, amely diákok és oktatók ezrei számára teszi elérhetővé a legkorszerűbb tanulási és tanítási környezetet – írja a közlemény. Ez lényegében a Microsoft felhő-alapú szoftverét teszi ingyenesen elérhetővé a diákok és oktatók számára.
A kormánnyal kötött stratégiai megállapodás révén megszülethet az új, egységes felhasználói felületet kínáló Nemzeti Közoktatási Portál, amely digitális formában minden magyar diák számára hozzáférhetővé teszi a tananyagokat, ezzel is javítva a leszakadó régiókban élők esélyegyenlőségét.
A Digitális Otthon Program révén pedig a magyar otthonokban és a kapcsolódó intézményekben – belátható időn belül – rendelkezésre állhatnak azok az eszközök és szolgáltatások, amelyek Magyarországot egy több ponton összekapcsolt, modernebb és hatékonyabb társadalommá tehetik.
„Fenntartható módon csak az a globális nagyvállalat tud megmaradni és sikeressé válni, amelyik szimbiózisban létezik azzal az országgal, közösséggel, sőt kultúrával, amelyben jelen van” – mondta el Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. „A Microsoft ilyen cég. A magyarországi jelenlétünk, üzletfejlesztési filozófiánk és beruházásaink egyaránt arról árulkodtak az elmúlt 20 évben, hogy stratégiai céljaink vannak itt, nem taktikaiak. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elsőként írhattunk alá ilyen megállapodást a hazai infokommunikációs vállalatok közül. Ezt a kölcsönös egymásrautaltság felismerésének, és egy határozott együttműködési szándék jelének tekintjük. Ez pedig jót tesz az iparágnak – ezen keresztül a magyar gazdaságnak – és természetesen jót tesz a Microsoftnak is.”
A Microsoft üzleti adatait nézve azonban nem teljesen egyértelmű, hogy miért pont ezt az IT-céget választotta a kormány multibarát üzenete elhelyezésére. A Microsoft neves világcég, amelynek termékei szinte minden irodában és otthonban megtalálhatók, de mindig is elsősorban piacként tekintett Magyarországra. A fogyasztóknak és a vállalatoknak a szoftvereit adta el, az államnak pedig az átfogó megoldásait. A fejlesztéseit a cég az USA-ban és az indiai Bangalore-ban végezte elsősorban. (Bár a Budapesti Műszaki Egyetemen több programban is részt vett.)
Hétmilliárdos kamuexportőr
A cég 2 milliárdos magyarországi belföldi értékesítési bevételének zömét a szoftverkonzulensi szolgáltatások adták (ez általában komplex vállalati rendszerek infrastruktúrafejlesztési és rendszerüzemeltetési szolgáltatását jelenti). Terméktámogatói szolgáltatásokból származott még félmilliárd forint bevétele (ez pedig jellemzően az általa felépített rendszerekre adott támogatási szolgáltatást jelenti).
Papíron exportként jelenik meg a cég magyarországi szoftverértékesítése is, amely további 7 milliárd forintnyi bevételt tesz ki, tehát háromszor annyit, mint a fejlesztési szolgáltatások. Magyarországon a Microsoft-termékeket nevesített disztribútorokon keresztül értékesítik, az itteni leányvállalat pedig termékbemutatókat, hirdetési kampányokat szervez, valamint egyéb marketingeszközökkel igyekszik a Microsoft-termékeket minél jobban megismertetni a magyar piaccal, és ezzel az Írországba befolyó árbevételt minél magasabb szintre emelni.
Fotó: MTI / Soós Lajos
A fenti szolgáltatás ellentételezéseként az anyavállalat a Magyarországon értékesített termékek árbevételének ötödét folyósítja a társaság részére. Ez a Microsoft „exportárbevétele”.
Kevés ember jó fizetésen
Igaz, a vállalat legalább bőkezű a foglalkoztatásban és a járulékfizetésben. Tavaly összesen 4,4 milliárd forintot költöttek 182 foglalkoztatott bérére, járulékaira és egyéb személyi jellegű kifizetésekre. (Ez azt jelenti, hogy fejenként havonta átlagosan 2 millió forintba került minden alkalmazott a cégnél – azaz átlagosan 1 milliót vihettek haza az alkalmazottak és vezetők.)
A Microsoft közleménye elég átvitt értelemben veszi a foglalkoztatást. Így fogalmaz: a cég “jelenléte érezhető a magyar információtechnológiai ipar egészében, hiszen szinte valamennyi jelentős magyar technológiai céggel partneri kapcsolatot ápol. Több mint 3000 partnere közel 50 ezer embert foglalkoztat Magyarországon – ez az IT ágazat 48 százalékát jelenti.” (Bár ezek nyilván nemcsak Microsoft-termékekkel foglalkoznak.)
A Microsoft fizetett körülbelül félmilliárd forint vállalati adót is, amelyből a legnagyobb tétel a 200 milliós társasági adó és egy 178 millió forintos iparűzési adó volt. A cégnek adókedvezménye tavaly nem volt.
Volt viszont osztalékkifizetés a redmondi anyavállalatnak, egymilliárd forint értékben.
Nem a legnagyobb foglalkoztató
A Microsoftnál egyébként jóval nagyobb részt vállalnak a magyar informatikai ágazatban más nemzetközi szoftvercégek. A Lufthansa Systems – a légitársaság szoftverfejlesztő cége – például 7 milliárd forintos valódi exportárbevételre tesz szert az itt fejlesztett szoftverekből és az itt üzemeltetett rendszerekből, 400 fővel. Gyorsan bővül a mindenféle nyugat-európai cégek számára fejlesztést vállaló EPAM Systems is, amely az egyik legnagyobb informatikai foglalkoztató ma az országban. Az evosoft és a Siemens is több száz fővel fejleszt Magyarországon.
A Microsoft ráadásul világcégként sem éppen van felívelő ágban: az Apple és a Google mellett egyre kevésbé tud labdába rúgni, lemaradt az okostelefóniáról, és hiába fejleszti már táblagépeit egy évtizede, mégis az Apple és a Samsung profitál a tabletpiacból. Külföldi IT-elemzők szerint ma a cég éves bevételeinél többre tesz szert az Apple csak az iPhone-okból.
Ez egyébként már nem az első olyan stratégiai megállapodás, amelynél nem egyértelmű, hogy miért pont azt a vállalatot választotta a kormány az adott szektorból. A Coca-Cola a Microsofthoz hasonlóan elsősorban piacnak tekinti az országot (bár valóban exportál is, és ebbe be is ruház), s nem világos az sem, hogy miért előzte meg a Magyar Suzuki és a Mercedes az évtizedek óta Magyarország iránt elkötelezett Audit. Hasonló megállapodást kötött a kormány a magyarországi gyártásból egyre inkább kivonuló GE Holdinggal, a Richterrel (amely nem is multi, „csak” tőzsdei cég), az Alcoa-Köfémmel és a Hankookkal.
