Gazdaság

Adócsokor: jó-jó, de hiányzik még a nagy durranás

A megkérdezett adószakértők érdeklődéssel várják, hogy mi lehet még a 300 paragrafusból álló adócsomagban. Mert ami már kiszivárgott a vaskos tervezetből, azt nem érzik átütő erejű változtatásnak. Van, amit jó ötletnek tartanak, de olyan is akad, ami szerintük nem kivitelezhető.

Az Origo kedden hozta nyilvánosságra, hogy 300 paragrafusból álló új adócsomag készül. A nemzetgazdasági tárca ezt érdeklődésünkre megerősítette, de azt is hozzátették, a tervezetet még nem hagyta jóvá a kormány, ezért még nem nyilvános. Így a lap által kiemelt részekről kérdeztünk adószakértőket.

A tervezett változtatások a lakosságot és a vállalkozásokat is érintik, de a szakértők szerint amit eddig ismerni lehet a 300 paragrafusból, az nem hoz eget rengető változást az adózásban. Viszont néhány területen mérsékelné az adminisztrációt. Az illetékeknél csökkenést és emelést is terveznek. És elvileg megvalósulhat, hogy a vállalkozóknak jövőre már csak egy számlára kell utalniuk az adókat és járulékokat.

Szuperbruttó

A tervezetben benne van, hogy biztosan kivezetik a szuperbruttót jövőre, a 202 ezer forint feletti béreknél is. (Ez egyébként eddig is benne volt az adótörvényben.)

Az Ernst&Young adószakértője, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az, hogy ezt újra leírják, mindössze egyfajta megerősítésként szolgálhat az ellenkező értelmű hírekkel szemben. Kérdés szerinte az, hogy a Matolcsy György becslése szerint emiatt kieső 100 milliárd forintot honnan fogják előteremteni.

Lakossági illetékek

Illetékmentes lehet a házastársi öröklés is, nem csak 20 millió forint alatt, hanem felette is, amit a szakértő támogat. Azt már korábban bevezette ez a kormány, hogy az elhunyt gyerekeinek és szüleinek nem kell örökléskor illetéket fizetnie. S az egyenes ági rokonok közötti ajándékozásnál is megmaradna az illetékmentesség. Viszont a többi örökösödésnél illetve ajándékozásnál egységesítenék jövőre az illetéket (ami jelenleg sávos). Így 18 százalék lenne az illeték (lakásra csak 9 százalék), amivel főleg azok járhatnak jól, akik nagyobb értéket örökölnek, illetve kapnak ajándékba (mert most nekik sávosan ennél többet kell fizetniük).

Emellett a 35 évnél fiatalabbak első lakáshoz jutásakor nagyobb lehet az illetékkedvezmény, mint most, amit szintén támogat Vámosi-Nagy. Az új szabály szerint 15 milliós értékhatárig járna az 50 százalékos illeték-kedvezmény (a jelenlegi 8 millió helyett), s a 40 ezer forintos kedvezményplafont is eltörölnék.

Több adót lehet részletre fizetni

Jelenleg az szja-bevallásban 100 ezer forintnyi adóra lehet bejelölni a részletfizetés-kérést, négy hónapra. A részletfizetés automatikusan jár a magányszemélyeknek. Jövőre a terv szerint 150 ezer forintig lehetne ezt kérni, és hat hónapot kapnánk a fizetésre, amit szintén támogat a szakértő.

Egyszerűsítést jelentene az is, hogy amennyiben az adóhivatallal készíttetjük a szja-bevallást, csak akkor kellene visszajeleznünk, ha nem értünk egyet a hivatal javaslatával.

Egy számlára utalhatnak a vállalkozók

A lap birtokába került tervezet szerint jövőre megvalósulhat, hogy a vállalkozók egy összegben egy számlaszámra utalhatják az összes adót és járulékot. Ez régi vágy, könnyítés lenne a vállalkozóknak. Főleg, ha ennyi elég is lenne ahhoz, hogy a megfelelő számlákra kerüljenek a pénzek. Csakhogy a lap szerint az utalás közlemény rovatában fel kellene tüntetni, milyen összeget melyik számlákra könyveljen le az adóhatóság (vagyis rendelkezni kellene az összegekről).

Kérdés, hogy itt kódszámokkal kell-e majd azonosítani az egyes számlákat, vagy az adónemek nevével. S hogy ezek az adatok hogyan fognak elférni az igencsak rövid „közlemény” rovatban. Na és azt sem tudni, hogy a közlemények alapján hogyan fog tudni könyvelni az adóhatóság: technikailag megoldott-e, hogy az egy számlára utalás ne jelentsen nekik pluszmunkát. Esetleg automatikusan tudja-e majd kezelni a rendszerük a közleményrovatokban megjelenő információkat. Érdeklődtünk az adóhatóságnál, de a minisztériumhoz irányítottak minket, ahonnan még várjuk a választ.

Vámosi-Nagy Szabolcs azt mondta, jó lenne, ha sikerülne, de meglepné, ha ezt a tervet meg lehetne most valósítani. Zara László adószakértő viszont úgy látja, túlhaladottá vált az ötlet. S hogy a folyószámláknál, a könyvelésnél gubanc lehet, több szempontból is.

Bevallás alapján?

Optimális esetben, ha időben és pont annyit utal a vállalkozó, amennyit a bevallásában feltüntetett, elvileg a bevallás alapján is be tudná azonosítani a tételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Zara szerint. De mi történik, ha nem időben, és nem pont annyit utal a vállalkozás, amennyiről bevallást küldött? Hova könyvelik le a többletutalást? S mely számlákra teszi a pénzt a NAV, ha kevesebbet utalnak, mint amennyit kellett volna? Ha arányosan osztja el a kevesebb pénzt, akkor minden számlán adóhiány keletkezne. Persze meg lehetne szabni egy sorrendet is, hogy melyik számlákra tegyék sorban a beérkező összegeket. S akkor csak a lista végén lévő számlákon keletkezne adóhiány.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint pedig a bevallás alapján történő könyvelésnél probléma lehet az adóelőlegekkel is. Hiszen azokról csak később jön a bevallás.

További könnyítések és szigorítások

Jövőre nem kellene a dolgozónak kiadni a fizetésről szóló papírt, csak ha kéri, ami Zara szerint ésszerű.

Nem látja viszont a jelentőségét annak, hogy amelyik vállalkozás minősített adózó (vagyis legalább hat évig rendesen fizette az adóit és nem indult ellene végrehajtási, felszámolási, stb. eljárás) az a jövőben könnyebben kapna fizetési könnyítést. Egy ilyen cégnek miért lenne erre szüksége? – tette hozzá.

A céges eljárási illetékek, emelésével, a termőföldek adásvételével kapcsolatos illetékmentesség kiterjesztésével kapcsolatban pedig az a véleménye, ehelyett inkább tisztába kellene tenni, hogy az illeték az ügyintézés díja, és e szerint kiszabni. Mert most az illetékek inkább adóként funkcionálnak – jegyezte meg.

Azt viszont jó ötletnek tartja, hogy az önkormányzati helyi adókról szóló információk főbb szabályai elérhetőek lennének egységesítve a Magyar Államkincstár honlapján. Ezeket ugyanis most elég nehéz összebogarászni. Viszont akkor arról is gondoskodni kellene, hogy ez a lista mindig naprakész legyen – tette hozzá.

Támogatja azt is, hogy azokon a cégeken közvetlenül hajtsák be az ingatlan illetve építményadót, akik most még ezt ügyeskedéssel (vagyontalan magánszemély használatába kiadva az ingatlant) elkerülhették.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik