Gazdaság

Kevesebben dolgoztak, kevesebbért

Zold-Pardon(960x640)(1).jpg (zöld pardon, építkezés, )
Zold-Pardon(960x640)(1).jpg (zöld pardon, építkezés, )

Tavalyhoz képest ugyan nőttek a bruttó és a nettó bérek is, de a magas infláció miatt a reálkeresetek csökkentek. A foglalkoztatás pedig a közfoglalkoztatás ellenére is csökkent összességében.

A KSH legfrissebb kimutatása szerint a bruttó átlagkeresetek összességében – beleszámítva a legalább 5 fős vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a megfigyelt nonprofit szervezeteket is – 4,4 százalékkal emelkedtek a tavalyi első félévi adatokhoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt.

A nettó átlagkeresetek ugyanebben az iőszakban 1,6 százalékkal nőttek. Az átlagos nettó bér (családi kedvezmény nélkül számítva) 142 700 forint volt  (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 ezer forint).

Az 5,6 százalékos infláció miatt az átlagos nettóbér növekedés reálbércsökkenést takar, 4 százalékost. Ha a családi kedvezménnyel is számoltak volna, akkor feltehetőleg ennél nagyobb lett volna a nettóbér növekedése és kisebb a reálkereset csökkenése. De hogy pontosan mennyivel, azt nem tudni. 

A vállalkozóknál kevésbé csökkentek a reálkeresetek

A vállalkozásoknál a dolgozók átlagosan bruttó 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában (a nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak) 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 73 600 forint volt.  Az átlagkeresetek a versenyszférában 7 százalékkal nőttek, a nettó bérek pedig 4 százalékkal. Vagyis itt az átlagos reálbércsökkenés csak 1,6 százalékos volt.

A költségvetési szférán belül a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a bruttó kereset (2,1 százalékkal). Ezt a hatást kiszűrve azonban az derül ki, hogy átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek a közszféra bruttó bérei, a nettó bérek pedig 1,1 százalékkal nőttek. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt. Az 1,1 százalékos nettóbér-növekedés itt 4,5 százalékos reálbér-csökkenést takar. Vagyis a költségvetésben jobban csökkent a reálkereset, mint a vállalkozói szférában.

Kik kerestek a legtöbbet?

Változatlanul a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt a legjövedelmezőbb (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint).

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Csökkent a foglalkoztatás

Összességében a nemzetgazdaságban 21,4 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás a tavalyi első félévhez képest.

A közfoglalkoztatottakkal együtt az idei első félévben 2656 ezer fő állt alkalmazásban. Ezen belül a versenyszféra (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál) 1 millió 810 ezer főt foglalkoztatott az idei első félévben, 32,7 ezer fővel kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A költségvetési szférában 742 ezren dolgoztak, ami 10,6 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbi számot. Viszont közülük átlagosan 79 ezren közfoglalkoztatottak voltak.

A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hat hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 62,6 ezer fő) a 2011. azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik