Jövőre – még az IMF-fel folytatott tárgyalások sikeres lezárása esetén is – kb. 1%-os visszaesés várható – olvasható a GKI legfrissebb prognózisában. Ez nem elsősorban a külső konjunktúra romlásának következménye. A csökkenő szociális juttatások, az adóemelések, a növekvő hiteltörlesztési és végtörlesztési terhek valamint az infláció azonban mintegy 3%-kal csökkenti a fogyasztást. A bankokat és általában a befektetői bizalmat ért csapások pedig legfeljebb stagnáló beruházást valószínűsítenek.
A bankrendszer hitelezési képessége a különadók, majd a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése okozta veszteségek miatt mindinkább gyengül, a legjobb ügyfelek kivételével a hitelek megújítása is egyre nehezebb, a friss forráshoz jutás pedig szinte reménytelen. Az egykulcsos adórendszer az alacsony jövedelműek széles körében csökkentette a belföldi keresletet, ahol pedig szűk körben növelte, ott a jogbiztonság megrendülése miatt nem vagy alig vezetett hazai befektetéshez.
A nyáron a konjunktúra romlása miatt már az üzleti szférában is megállt a foglalkoztatás növekedése. 2012-ben a visszaesés nyilvánvalóan tovább fogja rontani a helyzetet, amin legfeljebb csak statisztikailag javíthat a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztése.
Az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5%-os sávban ingadozik. Recessziós viszonyok között ugyanis a gazdaság adótermelő képessége – az újabb és újabb adónemek ellenére – romlik. Bár az IMF tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen látszik a Széll Kálmán Tervben előirányzott, de időközben részben feledésbe ment rendszerszerű kiadáscsökkentések legalább részleges beindítása, de feltehetőleg ez és más kiegészítő lépések is csak ahhoz lesznek elegendők, hogy ne emelkedjen 3% fölé a deficit. Ráadásul a GDP-arányos államadósság még ebben az esetben is növekedni fog a GDP zsugorodása miatt. A külső egyensúly viszont (a viszonylag dinamikus kivitel és a gyenge belföldi kereslet miatt szerény importbővülés hatására) kedvezően alakul.
A piaci kamatok az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek, több sikertelen állampapír-kibocsátásra került sor. A jegybanknak legalább követnie kell a piaci folyamatokat. 100 pontnál kisebb alapkamat-emeléstől nem várható érdemi hatás – véli a GKI prognózisa
