Mit gondol, visszalépést jelent az érdekegyeztetésben, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács váltja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot?
Nem. Látom ebben a vitát, és az OÉT néhány volt tagjának a sértettségét. A sírás egyik oka a forráselvonás. Az OÉT tagjai korábban együttesen mintegy 2–4 milliárd forinthoz jutottak hozzá évente költségvetési és pályázati forrásokból. Ez jórészt megszűnt. Másrészt úgy hoztak kötelező érvényű döntést a gazdasági szereplőkre, hogy a munkavállalói oldal jobbára a közszféra alkalmazottait, míg a munkaadói oldal jellemzően a versenyszférát képviselte. A gazdaságpolitika sikeréért pedig a felelősséget a mindenkori kormány viselte. Márpedig a bármilyen, akár jobb-, akár bal-, akár liberális gazdaságpolitika lényegi eleme a bérpolitika, így a minimálbér.
Azt lehetett korábban hallani, hogy a háromoldalú érdekegyeztetés hiánya miatt emelte fel több szakszervezet is a szavát.
A szakszervezeti elit fő problémája az, hogy kötődnek a régi rendszerhez. Kiváltságos helyzetük sérül jövedelemben, munkaviszony biztonságban, infrastruktúrában, összességében egzisztenciában. Viszont tőlünk nyugatra Európában sehol nem volt olyan az érdekegyeztetés, mint Magyarországon. Érdemes végignézni, hogy Franciaországban, Belgiumban, Németországban hogyan működik az egyeztetés, vagy, hogy milyen irányba mozdult a bulgár, román, cseh szabályozás. Az NGTT-ben ezekhez a példákhoz hasonló lesz a mechanizmus.
Döntési jog helyett ajánlást tehetnek a munkaadók és a munkavállalók…
A minimálbér országos szintjét illetően valóban. Ahol van Európában minimálbér, ott kivétel nélkül így van ez. Ettől függetlenül persze ágazati szinten köthetnek bérmegállapodást a munkaadók és a munkavállalók. Itt fog majd valójában kiderülni mely szereplőnek milyen tényleges ereje, befolyása van a tagjaira.
Tehát jó ötletnek tartaná az ágazati bértarifarendszert?
Igen, az megoldás lehet. Akkor például az MGYOSZ és az MSZOSZ közvetlenül megegyezhet a bérekről, de hangsúlyozom, tényleges befolyással kell bírniuk, hogy a megállapodást be is tartassák.
Kik leszek jelen, miről lesz szó az első ülésen?
12 gazdasági – vagyis a meghívóban őket a „gazdaság szereplőinek” nevezték – és 6 munkavállalói szervezet vesz részt az ülésen. A tudományt öten és az egyházakat pedig négyen képviselik. Orbán Viktor miniszterelnök úr nyitja meg az ülést. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés és a munka világa kapcsán tart előadást, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár pedig az egészségügyi konszolidációról és struktúraváltásról beszél majd. Végül a tanács és az oldalak működésének szabályait tárgyaljuk meg.
