Gazdaság

Drasztikusan emelné a családi pótlékot az LMP

Óvatosan adagolt baloldali, és nagyvonalúbban szórt ökopolitikai elemekbõl áll össze az LMP költségvetési javaslata, amelyet szerdán mutattak be a párt politikusai nyilvánosan. Családi pótlék emelése, pedagógus-, orvosbérek emelése – a párt tételesen megjeleníti a jóléti javaslatainak a forrásait is.

Háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be az LMP, s az így nyert többletbevételt munkavállalói járulékcsökkentésre fordítaná – derül ki a párt szerdán bemutatott költségvetési koncepciójából. Ez a javaslat – mivel a párt gazdaságpolitikusai az idei adójóváírást érintetlenül hagynák – emelné az alacsony és közepes jövedelmûek nettó bérét, csökkentené viszont a magasabb jövedelmûekét.

Nem venné el azonban az LMP a családi kedvezményt, de megszüntetné annak gyermekszám szerinti progresszivitását. Az így nyert összeget – mintegy 50 milliárd forintot – a családi pótlék emelésére fordítanák, hogy visszanyerje a támogatás a 3 évvel ezelõtti – az infláció által azóta részben fölfalt – értékét.

Forrás: Zöld fordulat - Az LMP költségvetési koncepciója

Forrás: Zöld fordulat – Az LMP költségvetési koncepciója

Az új szja félszuperbruttó-alap mellett 16, 36 és 40 százalékos kulcsú lenne, az alsó 3,5 millió forint, a felsõ a nyugdíjplafon fölött 7 millió forint. Vélhetõen a családi kedvezmény meghagyása a felelõs leginkább azért, hogy az szja többkulcsossá tétele csak 188 milliárd forintos többletbevételt hozna, míg annak az egykulcsosítása idén nagyjából 500 milliárd forintos bevételkiesést jelent.

Az LMP összesen 2,5 százalékpontos munkavállalói járulékcsökkentést javasol: visszavenné a Fidesz idei fél százalékpontos járulékemelését, s még ráadásképp 2 százalékpontot csökkentene. A munkavállalói járulékcsökkentés közvetlenül – és pozitívan – hat a dolgozó nettó bérére, közvetetten a munkaadónak is elõnyös, mert csökkentõleg hat a munkaerõ költségére.

90-110 milliárd forint körüli összeget költene az LMP célzott járulékcsökkentésre, a leghátrányosabb helyzetû 33 kistérségben elengednék 3 évre a legfeljebb
szakmunkás végzettséggel rendelkezõk után a közterhek 50, a legfeljebb 8 általánost végzettek után a közterhek 100 százalékát.

Az ország egészében bevezetnék a „Start” kártyát, mellyel az elsõ évben a munkáltatók mentesülnek a közterhek megfizetése alól minden olyan munkavállaló után, aki legfeljebb 8 általánost végzett, míg a másodikban összesen 15 százalékos a kötelezettség.

A célzott járulékcsökkentés célja, hogy mivel a képzetleneknek „alacsony a termelékenységük”, az adópolitika õket is segítse. A statisztikák szerint egyébként a képzetlenek valóban jóval nagyobb arányban munkanélküliek a képzetteknél, így a javaslat logikusnak tûnik. Mindemellett azért fölvethetõ, hogy egy ilyen intézkedés nem annyira abban lenne sikeres, hogy új munkahelyeket hozna létre, hanem inkább abban, hogy a képzettek kevésbé tudnák kiszorítani a képzetleneket a munkaerõpiac alsóbb pozícióiból. Így viszont több képzett válna munkanélkülivé, ami aligha lenne elõrelépés.

A LMP a jelenleginél többet költene felnõttképzésre, átképzésre is, illetve emelné a béreket az oktatásban, az egészségügyben.

A párt az örökösödési adót visszaállítaná
a 2010 elõtti formájában (20 millió forintos értékhatár alatti illetékmentesség az egyenesági rokonoknál), majd megvizsgálná az értékhatár növelésének, illetve az adó kiterjesztésének a lehetõségét – hogy vállalatokat, cégrészeket ne lehessen illetékmentesen örökölni. A dokumentum fölveti a vagyonadó ötletét is, 30 vagy 50 millió forintos értékhatártól.

A plusz kiadások forrásait – mint a párt korábbi programdokumentumaiból már megszokhattuk – jelentõs részben a környezet terhelésével összefüggõ ökoadók is jelentik. A fuvarozók lelke mellett ezúttal belegyalogolnak a szálláshelyszolgáltatókéba is, mivel kivezetnék a szálláshelyek kedvezményes áfakulcsát. A gyógyszergyártókat, -kereskedõket sem kímélik: kivezetnék a vénynélküli gyógyszerek kedvezményes áfakulcsát is.

5 százalékos áfa terhelné viszont csak a zöldséget, gyümölcsöt, ha az LMP kormányozna.

A párt mintegy 184 oldalon él még számos javaslattal. A javaslatcsomag kiadási szempontból semleges hatású, az egyenlegjavító, – rontó tételek kiegyenlítik egymást. Inkább a kormány még nem beterjesztett, nem ismert, mint az idei költségvetéshez képest értelmezhetõ alternatív költségvetésként (bár a dokumentum 2011-et említi bázisévként). A jövõ évi költségvetés ugyanis – tekintettel például arra, hogy már nem lesznek folyó magánnyugdíjpénztári bevételek – radikálisan más alapokon áll majd, mint az idei.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik