„Egy évünk van arra, hogy az adósságcsapdából kitörjünk” – mondta hétfőn a költségvetési törvénytervezet általános vitája előtt elmondott expozéjában Orbán Viktor a Parlamentben. A miniszterelnök kudarc esetére apokaliptikus képet festett, összeomlással, Magyarország gazdasági önállóságának elveszítésével, és a régi rend híveinek visszatértével riogatott. Közölte: „Az előttünk álló egy évben dől el, hogy milyen lesz a következő tíz év.”
Van miért igyekezni
Miért pont egy évünk van? – tettük fel a kérdést először Samu János közgazdásznak. A kormányfő mondatai elsősorban politikai célzatúak, vélhetően arról szólnak, hogy a kormányzati ciklus utolsó két évében nem szokás a nagy társadalmi alrendszerek átalakításába kezdeni, mert túl sok az ellenérdekelt és a potenciális vesztes – válaszolt a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, aki szerint Orbán arra is gondolhatott, hogy a most jónak tetsző világgazdasági környezetet érdemes a szükséges átalakításokra kihasználni. A makroközgazdász szerint jó cél érdekében mozgósít a miniszterelnök, mert az adósságteher a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondja.
A hangsúlyos mondat a strukturális reformok előkészítése lehet, amely több társadalmi csoportnak is fájni fog – vélte kollégájához hasonlóan Németh Dávid, az ING vezető elemzője. A közgazdász szerint a kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás a gazdaság potenciális növekedési ütemének emelése, ami a lényegi szerkezeti átalakítások nélkül nem lehetséges, különösen, hogy a válságadók kifutásával, 2012 végétől nagy lyuk tátong majd a büdzsén.
A szakértő az Orbán által felvázolt adósságpályát – amely a következő években 3 százalék feletti növekedés és 3 százalék alatti GDP-arányos hiány mellett 2014-15-re 70 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol – konzervatívnak nevezte.
Propaganda vagy konszolidáció?
Orbán Viktor mostani beszéde is azt erősítette meg, hogy inkább csak retorikai-legitimáló-lelkesítő céljai vannak a megfogalmazásnak – írja blogbejegyzésében az ominózus mondatokról Török Gábor. A politológus szerint a beszéd más részletei cáfolják azokat a találgatásokat, amelyek szerint Orbán 2012-ben hatalma tartósítása érdekében előrehozott választásokat tartana, vagy a hatalmi rendszer jelentős átalakítását tervezné.
Nem csupán kommunikációs manővert lát a kiragadott mondatok mögött Kiss Viktor politológus. Szerinte Orbán sok tekintetben új rendszert épít, ám az elmúlt hónapok balsikerű függetlenedési probálkozásai világossá tették előtte: meg kell üzennie saját táborának és a globális gazdasági tényezőknek, hogy meddig tart a szavazófülkék forradalma, mi az a határ, amit nem lehet átlépni – magyarázta Kiss Viktor lapunknak.
A növekedésre, államadósságra, sietős strukturális reformokra, költségvetési hiányra vonatkozó kijelentéseit akár Bajnai Gordon is mondhatta volna. Orbán azonban azt is megüzente, hogy ameddig a globális erőviszonyok engedni fogják, gátlástalanul és könyörtelenül folytatni fogja, amit az elmúlt hónapokban elkezdett. Nem is tehet mást. A populista politika alapeleme, hogy a tábort és a híveket folyamatosan mozgásban kell tartani: ellenségképek kreálásával, a nemzeti közösség mítoszának táplálásával, saját hatalmi bázisának építésével – hívta fel a figyelmünket egy további szempontra a politológus.
