Gazdaság

A lakosság sorsában osztoznak a bankok

admin
admin

2010. 09. 13. 06:30

A bankok bizonytalanabbá váló helyzetére világított rá a napokban az MKB jelentése, amely szerint a bank adózás előtt 52,4 milliárd forint veszteséggel zárta 2010 első félévét. Igaz, a jelentés arra is fölhívja a figyelmet, hogy a veszteség számottevő céltartalékképzés mellett történt.

A bankok romló jövedelmezőségéről korábbi cikkünkben is írtunk már, amely a második féléves összesített eredményekben tetten érhető. Az MKB eredménye arra mutat rá hangsúlyosan, hogy az összesített számok elfedik a markáns egyedi eltéréseket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) júniusban napvilágot látott kockázati jelentésben – még a 2010 első negyedéves adatokra alapozva – állapítja meg, hogy a bankok jövedelmezőség és tőkehelyzet szerint polarizálódnak, a veszteséges és viszonylag alacsony tőkemegfelelésű szolgáltatók száma és piaci részaránya emelkedik. Az egyébként is gyenge jövedelmezőségű intézmények jelentős hányada veszteségessé vált, másrészt viszont ezzel egy időben számottevő piaci részesedésű intézmények jövedelmezősége érezhetően javult – olvasható a PSZÁF-dokumentumban.

A mezőny szétszakadását illusztrálja a K&H első féléves jelentése, amely az MKB-val szemben komoly eredménynövekedésről számolt be: az adózás előtti eredménye 29,5 milliárdra nőtt a tavaly első félévi 13,5 milliárd forinthoz mérten.

A jelentések értékelésével persze óvatosan kell bánni, hiszen végső soron az eredmény attól is függ, hogy a bank mennyire veszi komolyan a hitelportfóliójának a romlását, és arra mennyi tartalékot képez.

A PSZÁF jelentése többek között az új kormányzati intézkedések – mint a bankadó – nehezen kiszámítható hatásaira is fölhívta a figyelmet, amelynek fő kockázata, hogy a bankrendszert a csökkenő üzletméret és a jövedelmezőséggel kapcsolatos fokozott bizonytalanság időszakában éri. A bankadó részletei egyébként a jelentés elkészülte óta tisztázódtak, s immár világos, hogy az alapja nem az eredményre, hanem a mérlegfőösszegre vetített, így az új adó természetéből adódóan a veszteséges bankokat a jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozza.

Bizonyos szempontból tehát a bankok a hazai lakosság sorsában osztoznak, a jövedelmi polarizáció ugyanis – főként a szociális transzferek (például: nyugdíj, családi pótlék) reálértékének csökkenése miatt – a magyarországi embereket is sújtja, mint az kiderül az Ecostat II. negyedéves elemzéséből. A növekvő egyenlőtlenséget az egykulcsos adó – természetéből következően – jövő évtől felerősítheti.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.