Kockázatosnak tartja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, hogy a nyugdíjpénztári szektor tavaly veszteségesen működött, a tagok befizetéséből levont díjak nem fedezték a működés költségeit. Ennek fő oka az a jutalék, amit a tagok beszervezése után fizetnek ki a pénztárak.
Ha ez így folytatódik, előbb-utóbb elfogy a félretett tartalék – állapítja meg a PSZÁF legújabb elemzése. Az ügynöki jutalék öt nyugdíjpénztárnál ugrott meg nagyon – mondja Binder István szóvivő. A pénztárak azért kezdtek agresszív tagtoborzásba, mert a törvény korlátozza, mennyi pénzt lehet levonni a tagoktól a működésre.
Egy pénztártag persze megkérdőjelezheti, miért fizet minden egyes beszervezett tagért 15-20 ezer forintot a pénztára egy ügynöknek, és felteheti a kérdést: valóban az ő érdeke-e, hogy többen legyenek, nem inkább a pénzügyi csoporté, amelyik minél több ügyfelet szeretne, így minél nagyobb vagyont szeretne kezelni. A vagyonkezelés ugyanis az, ami igazából hoz a konyhára – mondta az MR1-Kossuth Rádiónak Matits Ágnes független nyugdíjszakértő.
Szerinte tavaly év végén egyébként a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagnak összesen mintegy 2600 milliárd forint volt a számláján, ehhez jött az 1 millió 300 ezer önkéntes nyugdíjpénztártag 800 milliárd forintja. Tavaly több mint 200 ezren váltottak pénztárat.
A probléma nem az, ha átlépnek a pénztártagok másik pénztárba, hanem ha a jobb hozamúból a gyengébbe mennek. Nem elég egy ügynökre hallgatni, aki anyagilag érdekelt, nem csak egy év, hanem több év hozamát kell összehasonlítani, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pedig segíthet megtalálni a legjobb teljesítményű pénztárat – mondja a szakértő.
