Gazdaság

Jön a gyenge forint kora?

Egyre több tényező gyengíti a forintot, csütörtökön járt már a 280-as szint közelében is. Kérdésessé vált az utóbbi hónapokban stabilnak tűnő forint további pályája, s a hétfőn esedékes jegybanki kamatdöntés is.

A 280-as szint közelében járt a forint csütörtök reggel, összefüggésben az amerikai jegybank szerepét betöltő FED esti döntésével, amely változatlanul hagyta a nulla és egynegyed százalék közötti alapkamatot, amely a kommentár alapján várhatóan még hosszabb távon („for an extended period”) marad.

A hírre a kockázatosabb eszközökből a biztosnak tartott dollárba áramoltak a befektetői pénzek, erősítve a dollárt s gyengítve többek között a forintot.

Elerőtlenedik a forint

Bár a FED közleménye az olcsóbb pénz fönntartását ígéri, ugyanakkor a befektetők hosszabb távon már kamatemelést áraznak, ami növelte a dollár iránti keresletet – vélte az FN.hu kérdésére Misik Sándor, a Hamilton Zrt. elemzője. A dollár erősödésében ugyanakkor közrejátszanak az évvégi profitrealizálások is: az amerikai befektetők visszaváltják dollárba a pénzüket.

A forint gyengülgetésében közrejátszik a katasztrofális ukrán helyzet – a befektetők fejében jelen van a pénzügyi fertőzés veszélye, hazánk határos Ukrajnával – s hatnak a nemrég megjelent hírek is a dubai válsággal, s a görög államadóssággal kapcsolatban – tette hozzá az elemző.

Nagyot ugorhat még

Az elemző szerint a forint reális árfolyamsávja a 280-as és 290-es szint közé esik. Erre az árfolyamszintre akkor számíthatunk, ha nem történik a régiónkban semmi rendkívüli, még a devizahitelesek, illetve a reálgazdaság szempontjai alapján is elfogadható.

Ha azonban – például Ukrajna kapcsán – régiós pánik tör ki a befektetők körében, akkor 300 fölé ugorhat majd a forint, s akkor újra ugyanott tartunk, mint tavasszal. A szakértő fölhívta a figyelmet arra, hogy a forint olyan, a fizetőeszközök szempontjából nem kimondottan kiemelt jelentőségű hírekre is viszonylag érzékenyen reagál, mint Görögország leminősítése vagy a FED döntése, így egy erősebb hírre a reakciója is vélhetően erősebb lesz.

Misik Sándor egyébként a 300 forintos szintet a reálgazdasági mutatók (fundamentumok) alapján elképzelhetőnek, reálisnak tartaná.

Suppán: van támasza a forintnak

Meglepő, hogy a Fed konkrét dátumot, jelesül 2010 februárját jelölte meg a piaci likviditást növelő hitelprogramjai leállítására – mondta az FN.hu-nak Suppan Gergely. A piac kissé pánikba esett, erősödött a dollár, ami nem tesz jót a feltörekvő országok devizáinak; ezért is gyengült a forint – magyarázta a piaci folyamatokat a Takarékbank makroelemzője.

Az elmúlt napok forintgyengülésében szerepet játszott többek között az is, hogy a hitelminősítők rontották a portugál és a görög államadósság besorolását, és nem lehet elhanyagolni az év végi pozíciózárásokat sem, vagyis azokat a devizapiaci műveleteket, amelyek nyomán a befektetők kiveszik hasznukat a piacról.

A kedvezőtlen trendek ellenére Suppan nem számít a forint érdemi gyengülésére. Mint mondta, a magyar külkereskedelem aktívuma erős támaszt nyújt a magyar devizának.

Véget ér a monetáris lazítás

Hétfőn még vélhetően 50 bázisponttal csökkenti irányadó kamatát a jegybank, de néhány hónapig ez lesz az utolsó nagyobb monetáris lazítás – mondta Suppan Gergely.

Misik Sándor viszont lát esély arra, hogy akár már a hétfőn esedékes jegybanki döntésnél az óvatos jegybankárok kerüljenek túlsúlyba, ugyanis számos elővigyázatosságra intő tényező van, ami az 50 bázispontos kamatcsökkentés ellen szólhat: a költségvetési hiánycélok teljesülésének kockázata avagy a közelgő választások jelentette bizonytalanság.

Suppan Gergely szerint bár az alacsony szintű fogyasztás, a visszafogott bérkiáramlás és a mérséklődő infláció lehetővé tenne további kamatvágásokat, a forinthoz képest erősödő dollár és euró miatt Magyarország nem teheti meg, hogy még alacsonyabb kockázati prémiumot kínáljon a befektetőknek.

Suppan középtávon derűlátó. A harmadik negyedévben élénkülést mutató nagy gazdaságok, a néhány helyről már érkező kedvezőbb munkaerőpiaci adatok azt sejtetik, hogy a válságnak nem lesz második hulláma – mondta lapunknak a makroelemző.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik