Tartósan alacsony inflációs pálya alakulhat ki Magyarországon, melynek fő oka a gazdaság visszaesése. A javuló nemzetközi környezet nem tudja kellőképpen ellensúlyozni a belső kereslet nagyarányú csökkenését. A korábbi években felépült egyensúlytalanság miatt azonban ez az alkalmazkodás szükségszerű, és hosszú távon hozzájárulhat a gazdaság egészséges szerkezetének kialakulásához – olvasható a Magyar Nemzeti Bank által szerdán publikált Jelentés az Infláció alakulásáról című tanulmány összefoglalójában.
A jegybank szakértői tartósan alacsony inflációs környezetre számítnak a recesszió árleszorító hatása miatt: ezért nem emelkedett a várakozásoknak megfelelően az árszínvonal a júliusi áfaemelés után, és ezért csökken egyre több ágazatban a béremelések üteme.
Óvatosan dicsérik a jegybank közgazdászai a kényszerű kormányzati megszorításokat: „A magyar kockázati megítélés javulását a nemzetközi környezet mellett a hazai folyamatok is támogatták” – olvasható az inflációs jelentésben, amely a két tényező együttes hatásának tulajdonítja a forint második féléves erősödését. Az MNB a kormánnyal egyetértésben úgy látja, hogy a visszaesés miatt a „gazdaság nettó külföldi forrásbevonás nélkül is finanszírozható lesz”, vagyis az IMF-hitel újabb részleteinek lehívására valóban nincs szükség.
Az MNB közgazdászai szerint az idei hiánycél csak egyedi egyenlegjavító intézkedésekkel lesz tartható, a 2010-es deficitcél a büdzsé tartalékai miatt reális, míg 2011-ben aligha lesz a tervezett 3 százalék alatt az államháztartási hiány. Az állami vállalatok (pl. MÁV, BKV) felhalmozott adóssága elérheti a GDP 2,7 százalékát, aminek – korábbi tapasztalatok szerint – a felét a költségvetésnek kell kifizetnie; ez a következő két év hiányát érdemben növelheti – figyelmeztetnek a jegybanki szakértők.
Az MNB-ben úgy látják, hogy az alacsony belföldi kereslet késlelteti a gazdaság kilábalását a recesszióból, és a növekedés az EU többségétől eltérő módon csak 2010 közepétől indulhat be, így az idei 6,7 százalékos visszaesés után jövőre 0,6 százalékkal zsugorodik, majd 2011-ben 3,4 százalékkal bővül a gazdaság. Az éves infláció az idei 4,2 után jövőre 3,9, azután 1,9 százalékos lesz. A magánfogyasztás csökkenése jövőre is nagyobb lesz, mint a GDP-jé: a háztartások fogyasztási kiadásai az idei 8,1 után 2010-ben 3 százalékkal csökkennek, majd 2011-ben 3,1 százalékkal bővülnek. A lakosság reáljövedelme jövőre további 1,7 százalékkal csökken átlagosan, 2011-ben pedig 2 százalékkal bővül.
