Gazdaság

Bankhorror – véres válságkezelés a CIB-nél

admin
admin

2009. 08. 01. 08:00

Demonstráció a fővárosi központnál. Sokan tiltakozhatnának.

Demonstráció a fővárosi központnál. Sokan tiltakozhatnának.
Fotó: Szigetvári Zsolt

Ne szállj be a liftbe, ha Spurny ott van! Aki eddig megtette, azt kirúgta, mielőtt kinyílt az ajtó – így szól a CIB-es körökben terjedő, a bank új vezérigazgatójának elkerülésére felhívó egyik jó tanács.

Tomas Spurny március 23-án érkezett meg a bankhoz, s már áprilisban híre ment szakmai körökben, hogy nevét valószínűleg nem pozitív előjellel fogják emlegetni a dolgozók. A cseh vezér egy pillanatig sem titkolta, hogy válságmenedzserként érkezett, s nem a népszerűség hajhászása a célja. Eddigi három hónapos regnálása alatt fenekestül forgatta fel a CIB működését.

Mészárlás

Ez a tulajdonos Intesa SanPaolo szemszögéből nézve rendcsinálás, illetve racionalizálás, a dolgozókéból nézve viszont horror, mészárlás. Spurny kinevezése egy évre szól, s a CIB-nél mindenki arra számít, hogy a jövő márciusban az anyavállalat központjába visszatérve – miként az a multiknál megszokott és elfogadott – bezsebeli majd a piros pontokat, és halad tovább felfelé a ranglétrán.

CIB-es céges sztorik
A CIB Banknak számos ismert céggel is komoly
vitája volt az elmúlt fél évben – ilyen például a Zalabaromfi, a MAL
Magyar Alumínium, az IKEA, vagy a Csiki-Bege. A vitás esetek többsége
hitelezéssel kapcsolatos, de előfordul határidős ügyletek vesztesége
is. Az alábbiakban három társaság kálváriájára térünk ki részletesebben.

A
HERZ ÉS A JÁMBOR-CÉGEK. A Herz szalámigyár már 2008 júniusában tárgyalt
a CIB Bankkal a reorganizáció finanszírozásáról. A fő tulajdonos,
Jámbor János által betolt összeg mellett ugyanis banki erőre is szükség
lett volna. Ahogy múlt az idő, és a bank hátrált ki a folyósításból,
egyre nőtt a cég finanszírozási igénye, aztán a bank a válságban már
végleg visszavonulót fújt (Felszámolás fenyegeti a Herz Zrt.-t –
Figyelő, 2009/21. szám). Májusban jogerőre emelkedett a cég elleni
felszámolási kérelem. Jámbor szerint a finanszírozás halogatása, majd
ellehetetlenülése sodorta a vállalatot lehetetlen helyzetbe. Jámbor
érdekeltségébe autókereskedő cégek is tartoznak. Érdekes adalék, hogy a
Herznek a bankkal folyó finanszírozási tárgyalásaival egy időben a
CIB-csoporthoz tartozó tagvállalat megvonta a banki garanciákat az
autókereskedő cégektől, amelyeknek így a napi működése került
veszélybe. A CIB-érdekeltségre éppen a bank kérésére, a Herz
finanszírozáshoz kapcsolódóan bízták rá finanszírozási hátterüket az
autókereskedők, amelyek folyamatosan nyereségesen működtek az elmúlt
években. Működésüket a CIB Lízing korábban az iparági átlaghoz képest
kiemelkedően jónak minősítette, aztán viszont egyik napról a másikra
állította le a finanszírozásukat.

HOSPINVEST. Valószínűleg
túlzás lenne azt állítani, hogy a kórház-üzemeltetéssel próbálkozó
HospInvest Zrt. bukását a CIB-nél vezetett rulírozó hitelkeret hirtelen
megvonása okozta; ez a lépés legfeljebb siettette a vég eljövetelét. A
társaság üzleti modelljében kezdettől fogva nagy kockázatok rejlettek,
s csak a magánbiztosítós modell bevezetése esetén lehetett volna
sikeres. Ennek hiánya, valamint az egri megyei kórház üzemeltetésének
átvétele után kialakult országos politikai botrány kedvezőtlen
gazdasági hatásai miatt egyre nehezebb helyzetbe sodródott a cég. Az
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) résztulajdonosként
csaknem 4 millió eurót „égetett el” a HospInvestben, kiszállása után a
befektetői bizalom szertefoszlott. A CIB Bank április elején váratlanul
– a menedzsment előzetes értesítése nélkül – 1,2 milliárd forintot
inkasszált a HospInvest számlájáról, amely ezután rögtön csődvédelmet
kért. Egy forrásunk szerint az utolsó csepp a pohárban a CIB – még nem
feltétlenül indokolt – lépése volt. Hiszen ha a vállalatnak 1,2
milliárd forint volt a számláján, akkor a tevékenységét még egy darabig
biztosan finanszírozni tudta volna, esetleg új befektetőt találhatott
volna. Másrészt viszont a CIB Bank akár joggal is tarthatott attól,
hogy a HospInvest teljesen lenullázza magát, és csak utána kér
csődvédelmet, ekkor pedig a bank már sokkal nehezebben – esetleg sehogy
sem – juthatott volna hozzá a pénzéhez.

ALMA PATIKALÁNC. Az Alma
márkanév alatt 38 patikát üzemeltető Gyógyszerellátó Hálózat (GYEH)
Kft. 500 millió forint hitelt vett fel a CIB Banktól, a lánc
kiépítésének finanszírozására. A társaság másik pénzügyi lábát a
gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharma (HPH) Zrt. adta, a szokásosnál
hosszabb fizetési határidő formájában. Így utóbbi bebiztosította
magának a piac e részét, a GYEH pedig cash-flow előnyhöz jutott. A
felek a hitelre közösen vállaltak kezességet, a törlesztő részleteket
pedig a gyógyszerellátó rendesen fizette, állítása szerint elmaradása
nem volt. Nemrég azonban a két társaság vitába keveredett egymással. A
HPH ugyanis azt feltételezte, hogy a GYEH a fedezet egy részét elvonta
a hitel mögül. Utóbbi ugyan tagadta ezt, a CIB Bank azonban inkább a
Hungaropharma érvelését fogadhatta el. Legalábbis erre utal, hogy a
bank nemrég hirtelen lezárta a hitelt, 307 millió forintos még meglévő
tőketartozás mellett. A GYEH tulajdonosai a tartozást ki tudták
fizetni, és az Alma patikák így továbbra is működnek, de a cég közel
állt ahhoz, hogy egy pillanat alatt tönkremenjen.

Az egyik fő vesztes

Spurny Török Lászlót váltotta a CIB élén, akinek eltávolítását egy hatalmas veszteséget hozó közraktári csalássorozattal lehetett közvetlenül összefüggésbe hozni. A Figyelő márciusi cikkében azt is megírta, hogy alacsonyabb szinteken már korábban is több válságmenedzsert küldtek a CIB-hez, például már Spurny érkezése előtt olasz vezető kockázatkezelő landolt Budapesten.

A korábbi években Török érdemének számított a piaci átlagnál erőteljesebb növekedés (kétszer is elnyerte a CIB a MasterCard által kiosztott Év bankja címet), a válságban azonban ez egy pillanat alatt a nagy buktával lett egyenértékű, így távozása nem lehetett meglepő. Már februárra nyilvánvalóvá vált, hogy e pénzintézet az egyik legnagyobb vesztese a válságnak.

Banki forrásaink szerint a lejárt hitelállomány brutálisan megemelkedett, a korábbi 10–20 milliárd forint helyett ma 50–60 milliárd forintra rúg. A tulajdonosnál betelt a pohár; az Intesa SanPaolónál úgy döntöttek, egy igazi erőskezű problémamegoldót (a CIB-es dolgozók szóhasználatában büntetőexpedíciót) küldenek ide. Ezt követően a múlt hónapban 42 milliárd forintos tőkeinjekcióval látták el a bankot.

Válogatás nélkül

A jelszó a jókora létszámleépítés mellett a portfólió megtisztítása, valamint a stop-loss, vagyis a további veszteségek megakadályozása volt. A módszer pedig erre – több informátorunk egybehangzó állítása szerint ma is – a hitelek szinte válogatás nélküli felmondása. A bank nem tárgyal, nem figyelmeztet, nem értesít, egyszerűen a legkisebb késedelem, vagy szerződésszegés esetén azonnal felmondja a hitelt. Így jár el jó és életképes cégekkel szemben is; nem számít a régi ügyfélkapcsolat sem.

„Nincs együtt sírunk, együtt nevetünk az ügyféllel – mondta egy informátorunk –, egyetlen dolog számít: a fedezetek érvényesítésével a pénzünknél maradni.” A cél érdekében nem sokat finomkodik a bank, ha számlazárolásról, inkasszóról, vagy ügyfelei bevételének azonnali leemeléséről van szó. Mivel korábban kikötötték, hogy csak a CIB lehet a számlavezetőjük, az ügyfél kiszolgáltatottsága totális: amint pénz érkezik a számlájára, a bank már viszi is.

Forrásaink szerint „lefejezték” a vállalati üzletágat, a marketinget és a kockázatkezelést. Korábban a fiókok, illetve az országon belüli régióközpontok nagy önállósággal dönthettek a hitelekről; ez megszűnt, ma mindenben Budapest dönt. Házon belül teljes átalakítást rebesgetnek, s a kirúgások folytatódását jósolják. A dolgozók tisztában vannak a létszámleépítések szükségességével – több más pénzintézetnél is zajlik a válságban törvényszerű folyamat –, Spurny módszereit azonban nehezen viselik.

Az új vezér eleve úgy indított, hogy sok középvezetőt behívott 10–15 perces ismerkedésre. Miután megkérdezte, hogy mit csinálnak a bankban, néhány embert hamar félbeszakított: „na, éppen erre nincsen szükségünk”.

Kirúgta az estig dolgozókat

Ebből az lett, hogy senki semmilyen üggyel nem mer bemenni hozzá. Egy másik, több forrásunk által megerősített történet szerint Spurny egyszer este 9 körül körbejárt a bankban, s több embert kirúgott, mondván: ha ilyenkor még bent vannak, az annak a jele, hogy nem tudják megfelelően menedzselni a feladataikat.

Noha a CIB-nél ma nem sokan érzik biztonságban magukat, informátoraink is úgy vélik: Spurny ugyan rettenetesen agresszív, ám a rá bízott feladatot racionálisan hajtja végre. A módszer vitatható, de a célt, a kockázat drasztikus csökkentését el fogja érni. Más kérdés, hogy ezért milyen árat fizet majd a bank hosszabb távon.

A legfrissebb történések mindenesetre arra utalnak, hogy a végéhez közelít a rendcsinálás legdurvább időszaka. A múlt héten Tomas Spurny már arról érdeklődött az értekezleteken, ugyan miért nem tesznek a kollégák előterjesztéseket arról, hová helyezzék ki a pénzt, ha már a bank tele van drága forrással. Ez persze rögtön felveti a kérdést, akkor miért volt szükség a nagy hitelstopra. Úgy tudjuk, Spurny is azzal magyarázta mindezt, hogy először tisztán akart látni.

A vezér megnézett minden „grízes” ügyet, ahol azt feltételezte, hogy esetleg nem a CIB a haszonhúzó, hanem egy banki alkalmazott, esetleg egy vállalkozó. Mostanra teljesen átlátja a működést, már nem tart attól, hogy újabb csontvázak eshetnek ki a szekrényből. Az elmúlt hónapokban azonban kollégái olyan rémületben éltek, hogy senki nem mert hitelkihelyezési ötlettel előállni.

A CIB válaszol
Lapunk megkeresésére Tomas Spurny nem nyilatkozott,
írásban küldött kérdéseinkre azonban reagált a bank. Az alábbiakban
rövidítve közöljük a CIB válaszait.

1. Hány céggel mondták fel a
hitelszerződést, vagy állították le az adott társaság finanszírozását
tavaly szeptember óta? A CIB a finanszírozások felfüggesztésére
vonatkozóan standard működési eljárási rend alapján jár el; ez tavaly
szeptember óta nem változott. A bank és a lízingcég finanszírozási
kapcsolatot kizárólag az adott cég egyedi körülményeit figyelembe vevő
szerződéses dokumentációira alapozva mond fel. Összességében a bank és
lízingcége megközelítőleg ezer olyan finanszírozási ügyletet kezel,
amelynek 25 százaléka felszámolás alatt, a fennmaradó 75 százalék pedig
átstrukturálás alatt van.

2. Milyen mutatók alapján dönt a bank
a cégek további finanszírozásáról? Azokban az esetekben, ahol a meglévő
kitettség átstrukturálása szükséges, a bank első és legfontosabb igénye
az ügyfél erős együttműködési készsége/hajlandósága. A legtöbb esetben
a meglévő adósság átstrukturálása – az esetleges működési veszteségek
fedezésére – pótlólagos fedezet bevonását igényli. Azon túl, hogy az
ügyfél részéről szükséges a kellő felelősségérzet és együttműködési
készség, pontos, világos átstrukturálási tervet és pénzügyi tervet
várunk el az adott vállalat rövid és középtávú teljesítményére
vonatkozóan.

3. Mennyire központosította a bank a
hitelelbírálást? A hitelkockázat-kezelésünk és a hitel-jóváhagyási
eljárásunk már a recesszió előtt is jelentős mértékben központosított
volt, ugyanakkor a hangsúly mára eltolódott a hitelkockázat-kezelés
irányába. A bank policyja értelmében a fókusz a meglévő ügyfélkör
hitelállományának átstrukturálására és az ilyen nehéz időszakban
szükséges segítségnyújtásra helyeződik. Az átmeneti nehézségekkel küzdő
ügyfeleink részére mindezt a korábbinál is magasabb szintű monitoring
bevezetésével, és a meglévő hitelállományuk átstrukturálására vonatkozó
képességünk növelésével érjük el. Ehhez a meglévő kapacitásaink 75
százalékát használjuk fel, a megmaradó 25 százalékot pedig új
hitelezési lehetőségek felkutatására és azok kiaknázására fordítjuk.
Sajnálatosan, ez utóbbi esetében még nem lehetünk elégedettek az
eredményeinkkel.

4. Mi a cég hitelkihelyezési politikája
jelenleg, illetve hogyan változott ez az elmúlt néhány hónapban?
Megfelelő feltételek esetén (erős partnerkapcsolat, megfelelő üzleti
modell és jó kommunikáció a bankkal) kielégítő forrást, illetve
finanszírozási kapacitást szeretnénk biztosítani a bank legfontosabb
ügyfeleinek, illetve más bankok jelenlegi bankjukkal elégedetlen
ügyfeleinek. Gyors hozzáférést akarunk biztosítani az állami támogatási
programokhoz, s támogatni a kritikus és stratégiai fontosságú, nagy,
magyarországi ipari ügyfelekhez kötődő projekteket. Támogatni
igyekszünk a kis- és középes, valamint a mikrovállalkozások
stabilizációját könnyen igénybe vehető átstrukturálási ajánlatokkal. A
bank hitelpolitikája restriktív azokban a szektorokban, amelyekben
aránytalan a részesedése. A CIB nem kíván spekulatív pozíciókat
finanszírozni sem a pénzügyi eszközök piacán, sem az ingatlanpiacon.
Továbbá, e gondolat mentén továbbhaladva, támogatni kívánja a
reálgazdaságot Magyarországon, ahol az elmúlt 30 évben jelentős
szerepet játszik.

5. Hány dolgozónak mondott fel a CIB az új
vezér érkezését megelőző hónapokban, illetve azóta? Milyen területeket
érint elsősorban a leépítés? A CIB Bank által ez év márciusában
bejelentett 250 fős – a CIB Csoport létszámát tekintve mintegy 8
százalékos – csoportos leépítést az előző vezérigazgató által
irányított menedzsment hagyta jóvá, ugyanakkor azt a jelenlegi
vezérigazgató és menedzsmentje hajtja végre. A létszámcsökkentés
elsősorban azokat a területeket érintette, amelyek kénytelenek csökkenő
üzleti aktivitással számolni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.