Gazdaság

Bankhorror – véres válságkezelés a CIB-nél

admin
admin

2009. 08. 01. 08:00

Demonstráció a fővárosi központnál. Sokan tiltakozhatnának.

Demonstráció a fővárosi központnál. Sokan tiltakozhatnának.
Fotó: Szigetvári Zsolt

Ne szállj be a liftbe, ha Spurny ott van! Aki eddig megtette, azt kirúgta, mielőtt kinyílt az ajtó – így szól a CIB-es körökben terjedő, a bank új vezérigazgatójának elkerülésére felhívó egyik jó tanács.

Tomas Spurny március 23-án érkezett meg a bankhoz, s már áprilisban híre ment szakmai körökben, hogy nevét valószínűleg nem pozitív előjellel fogják emlegetni a dolgozók. A cseh vezér egy pillanatig sem titkolta, hogy válságmenedzserként érkezett, s nem a népszerűség hajhászása a célja. Eddigi három hónapos regnálása alatt fenekestül forgatta fel a CIB működését.

Mészárlás

Ez a tulajdonos Intesa SanPaolo szemszögéből nézve rendcsinálás, illetve racionalizálás, a dolgozókéból nézve viszont horror, mészárlás. Spurny kinevezése egy évre szól, s a CIB-nél mindenki arra számít, hogy a jövő márciusban az anyavállalat központjába visszatérve – miként az a multiknál megszokott és elfogadott – bezsebeli majd a piros pontokat, és halad tovább felfelé a ranglétrán.

CIB-es céges sztorik
A CIB Banknak számos ismert céggel is komoly
vitája volt az elmúlt fél évben – ilyen például a Zalabaromfi, a MAL
Magyar Alumínium, az IKEA, vagy a Csiki-Bege. A vitás esetek többsége
hitelezéssel kapcsolatos, de előfordul határidős ügyletek vesztesége
is. Az alábbiakban három társaság kálváriájára térünk ki részletesebben.

A
HERZ ÉS A JÁMBOR-CÉGEK. A Herz szalámigyár már 2008 júniusában tárgyalt
a CIB Bankkal a reorganizáció finanszírozásáról. A fő tulajdonos,
Jámbor János által betolt összeg mellett ugyanis banki erőre is szükség
lett volna. Ahogy múlt az idő, és a bank hátrált ki a folyósításból,
egyre nőtt a cég finanszírozási igénye, aztán a bank a válságban már
végleg visszavonulót fújt (Felszámolás fenyegeti a Herz Zrt.-t –
Figyelő, 2009/21. szám). Májusban jogerőre emelkedett a cég elleni
felszámolási kérelem. Jámbor szerint a finanszírozás halogatása, majd
ellehetetlenülése sodorta a vállalatot lehetetlen helyzetbe. Jámbor
érdekeltségébe autókereskedő cégek is tartoznak. Érdekes adalék, hogy a
Herznek a bankkal folyó finanszírozási tárgyalásaival egy időben a
CIB-csoporthoz tartozó tagvállalat megvonta a banki garanciákat az
autókereskedő cégektől, amelyeknek így a napi működése került
veszélybe. A CIB-érdekeltségre éppen a bank kérésére, a Herz
finanszírozáshoz kapcsolódóan bízták rá finanszírozási hátterüket az
autókereskedők, amelyek folyamatosan nyereségesen működtek az elmúlt
években. Működésüket a CIB Lízing korábban az iparági átlaghoz képest
kiemelkedően jónak minősítette, aztán viszont egyik napról a másikra
állította le a finanszírozásukat.

HOSPINVEST. Valószínűleg
túlzás lenne azt állítani, hogy a kórház-üzemeltetéssel próbálkozó
HospInvest Zrt. bukását a CIB-nél vezetett rulírozó hitelkeret hirtelen
megvonása okozta; ez a lépés legfeljebb siettette a vég eljövetelét. A
társaság üzleti modelljében kezdettől fogva nagy kockázatok rejlettek,
s csak a magánbiztosítós modell bevezetése esetén lehetett volna
sikeres. Ennek hiánya, valamint az egri megyei kórház üzemeltetésének
átvétele után kialakult országos politikai botrány kedvezőtlen
gazdasági hatásai miatt egyre nehezebb helyzetbe sodródott a cég. Az
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) résztulajdonosként
csaknem 4 millió eurót „égetett el” a HospInvestben, kiszállása után a
befektetői bizalom szertefoszlott. A CIB Bank április elején váratlanul
– a menedzsment előzetes értesítése nélkül – 1,2 milliárd forintot
inkasszált a HospInvest számlájáról, amely ezután rögtön csődvédelmet
kért. Egy forrásunk szerint az utolsó csepp a pohárban a CIB – még nem
feltétlenül indokolt – lépése volt. Hiszen ha a vállalatnak 1,2
milliárd forint volt a számláján, akkor a tevékenységét még egy darabig
biztosan finanszírozni tudta volna, esetleg új befektetőt találhatott
volna. Másrészt viszont a CIB Bank akár joggal is tarthatott attól,
hogy a HospInvest teljesen lenullázza magát, és csak utána kér
csődvédelmet, ekkor pedig a bank már sokkal nehezebben – esetleg sehogy
sem – juthatott volna hozzá a pénzéhez.

ALMA PATIKALÁNC. Az Alma
márkanév alatt 38 patikát üzemeltető Gyógyszerellátó Hálózat (GYEH)
Kft. 500 millió forint hitelt vett fel a CIB Banktól, a lánc
kiépítésének finanszírozására. A társaság másik pénzügyi lábát a
gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharma (HPH) Zrt. adta, a szokásosnál
hosszabb fizetési határidő formájában. Így utóbbi bebiztosította
magának a piac e részét, a GYEH pedig cash-flow előnyhöz jutott. A
felek a hitelre közösen vállaltak kezességet, a törlesztő részleteket
pedig a gyógyszerellátó rendesen fizette, állítása szerint elmaradása
nem volt. Nemrég azonban a két társaság vitába keveredett egymással. A
HPH ugyanis azt feltételezte, hogy a GYEH a fedezet egy részét elvonta
a hitel mögül. Utóbbi ugyan tagadta ezt, a CIB Bank azonban inkább a
Hungaropharma érvelését fogadhatta el. Legalábbis erre utal, hogy a
bank nemrég hirtelen lezárta a hitelt, 307 millió forintos még meglévő
tőketartozás mellett. A GYEH tulajdonosai a tartozást ki tudták
fizetni, és az Alma patikák így továbbra is működnek, de a cég közel
állt ahhoz, hogy egy pillanat alatt tönkremenjen.

Az egyik fő vesztes

Spurny Török Lászlót váltotta a CIB élén, akinek eltávolítását egy hatalmas veszteséget hozó közraktári csalássorozattal lehetett közvetlenül összefüggésbe hozni. A Figyelő márciusi cikkében azt is megírta, hogy alacsonyabb szinteken már korábban is több válságmenedzsert küldtek a CIB-hez, például már Spurny érkezése előtt olasz vezető kockázatkezelő landolt Budapesten.

A korábbi években Török érdemének számított a piaci átlagnál erőteljesebb növekedés (kétszer is elnyerte a CIB a MasterCard által kiosztott Év bankja címet), a válságban azonban ez egy pillanat alatt a nagy buktával lett egyenértékű, így távozása nem lehetett meglepő. Már februárra nyilvánvalóvá vált, hogy e pénzintézet az egyik legnagyobb vesztese a válságnak.

Banki forrásaink szerint a lejárt hitelállomány brutálisan megemelkedett, a korábbi 10–20 milliárd forint helyett ma 50–60 milliárd forintra rúg. A tulajdonosnál betelt a pohár; az Intesa SanPaolónál úgy döntöttek, egy igazi erőskezű problémamegoldót (a CIB-es dolgozók szóhasználatában büntetőexpedíciót) küldenek ide. Ezt követően a múlt hónapban 42 milliárd forintos tőkeinjekcióval látták el a bankot.

Válogatás nélkül

A jelszó a jókora létszámleépítés mellett a portfólió megtisztítása, valamint a stop-loss, vagyis a további veszteségek megakadályozása volt. A módszer pedig erre – több informátorunk egybehangzó állítása szerint ma is – a hitelek szinte válogatás nélküli felmondása. A bank nem tárgyal, nem figyelmeztet, nem értesít, egyszerűen a legkisebb késedelem, vagy szerződésszegés esetén azonnal felmondja a hitelt. Így jár el jó és életképes cégekkel szemben is; nem számít a régi ügyfélkapcsolat sem.

„Nincs együtt sírunk, együtt nevetünk az ügyféllel – mondta egy informátorunk –, egyetlen dolog számít: a fedezetek érvényesítésével a pénzünknél maradni.” A cél érdekében nem sokat finomkodik a bank, ha számlazárolásról, inkasszóról, vagy ügyfelei bevételének azonnali leemeléséről van szó. Mivel korábban kikötötték, hogy csak a CIB lehet a számlavezetőjük, az ügyfél kiszolgáltatottsága totális: amint pénz érkezik a számlájára, a bank már viszi is.

Forrásaink szerint „lefejezték” a vállalati üzletágat, a marketinget és a kockázatkezelést. Korábban a fiókok, illetve az országon belüli régióközpontok nagy önállósággal dönthettek a hitelekről; ez megszűnt, ma mindenben Budapest dönt. Házon belül teljes átalakítást rebesgetnek, s a kirúgások folytatódását jósolják. A dolgozók tisztában vannak a létszámleépítések szükségességével – több más pénzintézetnél is zajlik a válságban törvényszerű folyamat –, Spurny módszereit azonban nehezen viselik.

Az új vezér eleve úgy indított, hogy sok középvezetőt behívott 10–15 perces ismerkedésre. Miután megkérdezte, hogy mit csinálnak a bankban, néhány embert hamar félbeszakított: „na, éppen erre nincsen szükségünk”.

Kirúgta az estig dolgozókat

Ebből az lett, hogy senki semmilyen üggyel nem mer bemenni hozzá. Egy másik, több forrásunk által megerősített történet szerint Spurny egyszer este 9 körül körbejárt a bankban, s több embert kirúgott, mondván: ha ilyenkor még bent vannak, az annak a jele, hogy nem tudják megfelelően menedzselni a feladataikat.

Noha a CIB-nél ma nem sokan érzik biztonságban magukat, informátoraink is úgy vélik: Spurny ugyan rettenetesen agresszív, ám a rá bízott feladatot racionálisan hajtja végre. A módszer vitatható, de a célt, a kockázat drasztikus csökkentését el fogja érni. Más kérdés, hogy ezért milyen árat fizet majd a bank hosszabb távon.

A legfrissebb történések mindenesetre arra utalnak, hogy a végéhez közelít a rendcsinálás legdurvább időszaka. A múlt héten Tomas Spurny már arról érdeklődött az értekezleteken, ugyan miért nem tesznek a kollégák előterjesztéseket arról, hová helyezzék ki a pénzt, ha már a bank tele van drága forrással. Ez persze rögtön felveti a kérdést, akkor miért volt szükség a nagy hitelstopra. Úgy tudjuk, Spurny is azzal magyarázta mindezt, hogy először tisztán akart látni.

A vezér megnézett minden „grízes” ügyet, ahol azt feltételezte, hogy esetleg nem a CIB a haszonhúzó, hanem egy banki alkalmazott, esetleg egy vállalkozó. Mostanra teljesen átlátja a működést, már nem tart attól, hogy újabb csontvázak eshetnek ki a szekrényből. Az elmúlt hónapokban azonban kollégái olyan rémületben éltek, hogy senki nem mert hitelkihelyezési ötlettel előállni.

A CIB válaszol
Lapunk megkeresésére Tomas Spurny nem nyilatkozott,
írásban küldött kérdéseinkre azonban reagált a bank. Az alábbiakban
rövidítve közöljük a CIB válaszait.

1. Hány céggel mondták fel a
hitelszerződést, vagy állították le az adott társaság finanszírozását
tavaly szeptember óta? A CIB a finanszírozások felfüggesztésére
vonatkozóan standard működési eljárási rend alapján jár el; ez tavaly
szeptember óta nem változott. A bank és a lízingcég finanszírozási
kapcsolatot kizárólag az adott cég egyedi körülményeit figyelembe vevő
szerződéses dokumentációira alapozva mond fel. Összességében a bank és
lízingcége megközelítőleg ezer olyan finanszírozási ügyletet kezel,
amelynek 25 százaléka felszámolás alatt, a fennmaradó 75 százalék pedig
átstrukturálás alatt van.

2. Milyen mutatók alapján dönt a bank
a cégek további finanszírozásáról? Azokban az esetekben, ahol a meglévő
kitettség átstrukturálása szükséges, a bank első és legfontosabb igénye
az ügyfél erős együttműködési készsége/hajlandósága. A legtöbb esetben
a meglévő adósság átstrukturálása – az esetleges működési veszteségek
fedezésére – pótlólagos fedezet bevonását igényli. Azon túl, hogy az
ügyfél részéről szükséges a kellő felelősségérzet és együttműködési
készség, pontos, világos átstrukturálási tervet és pénzügyi tervet
várunk el az adott vállalat rövid és középtávú teljesítményére
vonatkozóan.

3. Mennyire központosította a bank a
hitelelbírálást? A hitelkockázat-kezelésünk és a hitel-jóváhagyási
eljárásunk már a recesszió előtt is jelentős mértékben központosított
volt, ugyanakkor a hangsúly mára eltolódott a hitelkockázat-kezelés
irányába. A bank policyja értelmében a fókusz a meglévő ügyfélkör
hitelállományának átstrukturálására és az ilyen nehéz időszakban
szükséges segítségnyújtásra helyeződik. Az átmeneti nehézségekkel küzdő
ügyfeleink részére mindezt a korábbinál is magasabb szintű monitoring
bevezetésével, és a meglévő hitelállományuk átstrukturálására vonatkozó
képességünk növelésével érjük el. Ehhez a meglévő kapacitásaink 75
százalékát használjuk fel, a megmaradó 25 százalékot pedig új
hitelezési lehetőségek felkutatására és azok kiaknázására fordítjuk.
Sajnálatosan, ez utóbbi esetében még nem lehetünk elégedettek az
eredményeinkkel.

4. Mi a cég hitelkihelyezési politikája
jelenleg, illetve hogyan változott ez az elmúlt néhány hónapban?
Megfelelő feltételek esetén (erős partnerkapcsolat, megfelelő üzleti
modell és jó kommunikáció a bankkal) kielégítő forrást, illetve
finanszírozási kapacitást szeretnénk biztosítani a bank legfontosabb
ügyfeleinek, illetve más bankok jelenlegi bankjukkal elégedetlen
ügyfeleinek. Gyors hozzáférést akarunk biztosítani az állami támogatási
programokhoz, s támogatni a kritikus és stratégiai fontosságú, nagy,
magyarországi ipari ügyfelekhez kötődő projekteket. Támogatni
igyekszünk a kis- és középes, valamint a mikrovállalkozások
stabilizációját könnyen igénybe vehető átstrukturálási ajánlatokkal. A
bank hitelpolitikája restriktív azokban a szektorokban, amelyekben
aránytalan a részesedése. A CIB nem kíván spekulatív pozíciókat
finanszírozni sem a pénzügyi eszközök piacán, sem az ingatlanpiacon.
Továbbá, e gondolat mentén továbbhaladva, támogatni kívánja a
reálgazdaságot Magyarországon, ahol az elmúlt 30 évben jelentős
szerepet játszik.

5. Hány dolgozónak mondott fel a CIB az új
vezér érkezését megelőző hónapokban, illetve azóta? Milyen területeket
érint elsősorban a leépítés? A CIB Bank által ez év márciusában
bejelentett 250 fős – a CIB Csoport létszámát tekintve mintegy 8
százalékos – csoportos leépítést az előző vezérigazgató által
irányított menedzsment hagyta jóvá, ugyanakkor azt a jelenlegi
vezérigazgató és menedzsmentje hajtja végre. A létszámcsökkentés
elsősorban azokat a területeket érintette, amelyek kénytelenek csökkenő
üzleti aktivitással számolni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.