Gazdaság

Szabad az út a szlovák eurónak

A brüsszeli bizottság szerdán jóváhagyását adta ahhoz, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. Az uniós jegybank az inflációért még aggódik egy kicsit, bár az euróbevezetés szempontjából ennek különösebb jelentősége már nincs. Összeállításunkból kiderül, mire volt képes az elmúlt 10 évben Szlovákia, és mire volt képtelen Magyarország.

Az Európai Bizottság ezek után felkéri az unió tagországainak pénzügyminisztereit és vezetőit, hogy hagyják jóvá júniusi vagy júliusi tanácskozásukon Szlovákia tagfelvételét. Szlovákia lesz az euróövezet 16. tagja.

Az infláció miatt aggódik az uniós jegybank

Az Európai Központi Bank (EKB) szerdai konvergencia-jelentésében azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia teljesítette ugyan az elvárt inflációs célt, de kétséges, hogy a pénzromlás ütemére vonatkozó maastrichti kritériumnak tartósan is meg tud-e felelni.

A valutaunió jegybankjának közgazdászai attól tartanak, hogy a korona erősödésének inflációt fékező hatása megszűnik az euró bevezetésével, ráadásul a szlovák energiaárak továbbra is szabályozottak, így az elkerülhetetlen áremelkedés tovább növeli az inflációt.

A valutauniós tagállamok a maastrichti kritériumok bármelyikének megszegéséért akár durva pénzbüntetéssel is sújthatók, az euró materiális létezése, 2002 óta azonban egyik tagállam sem kapott bírságot.

Az összes kritérium kipipálva

A szlovák korona 2005 novembere óta az ERM II-es árfolyammechanizmusban, szűk sávban lebeg az euróhoz képest, és az ország 2008 elejére valamennyi maastrichti kritériumot teljesítette, így az euró bevezetésének 2009-től nincs akadálya – írja összeállításában a távirati iroda.

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a négy maastrichti kritérium közül a GDP-arányos államháztartási deficitre vonatkozó 3 százalékos mértéket Szlovákia már 2003-ban teljesítette; bár a hiány 3,6 százalékra ugrott 2006-ban, tavaly 2,2 százalékosra mérséklődött.

A 60 százaléknál kisebb GDP-arányos adósságráta sosem okozott gondot Szlovákiának: 2004-ben 43 százalék, 2007-ben pedig már csak 30 százalék volt az államadósság GDP-hez viszonyított aránya.

A hosszú távú kamatok szintje 2007-ben 4,5 százalék volt, ami jóval alacsonyabb a 6,4 százalékos valutauniós követelménynél.
Az infláció tizenkét havi mozgó átlaga legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagországban mért szintet – szól a negyedik maastrichti kritérium, amelynek Szlovákia szintén megfelel, miután a referenciaszint most 3,2 százalék, a márciusi éves infláció északi szomszédunknál pedig 2,2 százalékos volt.

Dzurindának köszönhetik

Közgazdászok egyöntetű értékelése szerint az euró 2009-es bevezetése Mikulas Dzurinda nyolc éves, 2006-ban véget ért kormányzásának, valamint Ivan Miklos pénzügyminiszterségének köszönhető. A Magyar Koalíció Pártjával nyolc évig együtt kormányzó jobbközép koalíciós kormány húsbavágó reformokat hajtott keresztül északi szomszédunknál.

A siker kovácsai: a második Dzurinda-kormány. A középen álló miniszterelnök jobbján Csáky Pál, balján Ivan Miklos

A siker kovácsai: a második Dzurinda-kormány. A középen álló miniszterelnök jobbján Csáky Pál, balján Ivan Miklos (Fotó: MTI)

2004-ben egykulcsos adórendszert vezettek be, 19 százalékos adókulccsal. Korában négy, 10-től 38 százalékosig terjedő szja-kulcs, a 25 százalékos társasági adó és a 14 és 20 százalékos áfakulcsokat alkalmaztak. Az egyszerűsítéssel együtt gyakorlatilag megszüntették az összes adókedvezményt.

A szlovák állam emellett drasztikusan csökkentette – elsősorban szociális – kiadásait: csökkentették a családi pótlékot, szigorúbb regisztráción mentek át a munkanélküliek és megszűnt számos ártámogatás. Bezártak sok kórházat és rendelőintézetet, bevezették az azóta eltörölt vizitdíjat és emelték a nyugdíjkorhatárt. A durva megszorítások nyomán Kelet-Szlovákiában éhséglázadás is volt, melyet a fegyveres testületek fojtottak el.

Az adóreform és a kiadáscsökkentés együttes hatására tavaly a szlovák költségvetés kiadási oldala mindössze a GDP 37 százaléka volt, vagyis 7 év alatt 13 százalékponttal csökkentek az állam GDP-arányos kiadásai. Összevetésként: Magyarországon ez az arány most 50 százalékos.

A szlovák reformok sikere a makroszámok terén imponáló: míg 2000-ben 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett a GDP-arányos államháztartási hiány 12,2 százalékos, az infláció pedig 12 százalékos volt, addig tavaly 10,4 százalékosra gyorsult a gazdasági növekedés a fent már közölt egyensúlyi adatok mellett.

A tényleg dübörgő szlovák gazdaság jórészt az autóiparnak köszönheti a bámulatos növekedést, ugyanis a kedvező gazdasági környezet, a jól képzett munkaerő, és a Dzurinda-kormányok kitűnő PR-tevékenysége három autógyártó óriást vonzott az országba: a Volkswagent, a Peugeot-Citroent és a Kia-t. Most ezek az autógyárak adják a szlovák kivitel negyedét és a GDP ötödét.

Lemaradtunk, nagyon

Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges négy maastrichti kritérium egyikét sem teljesíti.

Már hivatalos euróbevezetési céldátum sincs, közgazdászok szerint a közös európai valutával jó esetben 2014-ben fizethetünk a hazai boltokban.

Az Európai Bizottság konvergenciajelentésében megismételte azt a felszólítását, hogy Magyarország tartsa idei költségvetését, jövőre pedig tegyen pótlólagos intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa államháztartási hiányának a GDP 3 százaléka alá szorítását. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát ez a jelentés is nagy kockázatúnak ítéli.

Ami a jegybankra és az uniós központi bankra (EKB) vonatkozó törvénykezést illeti, Brüsszel azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás még nincs teljes összhangban az EU-előírásokkal. A javítandó területek között említette meg Brüsszel a bankelnök személyes függetlenségét, illetve az EKB-ra és a uniós központi bankok rendszerére vonatkozó szabályozás beillesztését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik