Az OMV közel 14 milliárd eurós ajánlatáról Mark Mobius, a Templeton Befektetési Alap elnöke így nyilatkozott a Wall Street Journalnek: „A két cég fúziójának volna értelme, mert így erőből tárgyalhatnának az orosz vállalatokkal. Ugyanakkor meg kell győződnünk arról, hogy az egyesülés mindkét vállalat számára értékteremtő lenne-e.” Mobius hozzátette, hogy az energiaiparban egyre felgyorsultak a koncentrációs tendenciák, mert egyre többe kerül olajat találni. A Mol eddig minden OMV-ajánlatot elutasított, és nem kommentálja részvényesei megnyilvánulását, állítja a WSJ.
Bár Mobius nem árulta el, hogy a Templeton hány százalékkal rendelkezik a Molban, mindenképpen jelentős intézményi befektetőnek számít. Az alap 41 milliárd eurónyi befektetést kezel a feltörekvő piacokon, és 13 irodát üzemeltet. Érdekesség, hogy a Templetonnak az OMV-ben is van részesedése.
Álljanak a sarkukra!
Az újság azt állítja, hogy a Templeton megnyilvánulása jól jöhet az OMV-nek, amely legutoljára Londonban tartott roadshow-t intézményi befektetőknek, hogy meggyőzze őket. Wolfgang Ruttenstrofer OMV-vezér azt állította, hogy több Mol-részvényes is támogatja ajánlatukat, emellett ezek a részvényesek jelezték a Mol-menedzsmentnek, hogy szeretnék, ha a Mol-vezetők tárgyalóasztalhoz ülnének.
A WSJ-hez tartozó breakingnews.com úgy véli, hogy a Mol részvényeseinek végre a sarkukra kellene állniuk, és nyomást gyakorolni a menedzsmentre. A részvényesek ugyanis nem kaphatták meg azt az esélyt, hogy szabadon döntsenek az OMV ajánlatáról. A cikk írója szerint a részvényeseknek alkalmazniuk kell minden trükköt, hogy a menedzsment ellen harcoljanak. Hozzáteszi, hogy a Mol vezetése biztosan megdöbbenne, ha részvényesei nyilvánosan tiltakoznának, vagy rendkívüli közgyűlés összehívását kérnék, ahol a Mol „baráti” részvényesei (a kölcsönadott Mol-részvények birtokosai) nem szavazhatnának.
Hatásos a lex Mol
Még ha az Európai Unió szorosan figyeli is az OMV-Mol-ügy fejleményeit, rövid távon semmit sem tehet a lex Mol néven emlegetett törvény ellen, írta pénteki számában a Die Presse osztrák lap. Ismertetve a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat hátterét, a konzervatív újság rámutatott, hogy a brüsszeli bizottság csak hosszú eljárás révén tudná Magyarországot a törvény megváltoztatására kényszeríteni, de addigra “az OMV-Mol-affér már régen véget is érne”.
A lap úgy tudja, hogy a tervezetet már hétfőn elfogadja a Parlament, és a törvény nyolc nap múlva hatályba is léphet. A Die Presse biztosra veszi, hogy a javaslatot az Országgyűlés plénuma gyakorlatilag egyhangúlag jóváhagyja, csak Szanyi Tibor MSZP-s képviselő fog ellene szavazni. Bár lex Molra keresztelték, a készülő törvény az OTP-t is védeni fogja, amely a Mol mellett a másik olyan, tőzsdén jegyzett magyar vállalkozás, amelynek nincs nagyrészvényese, emlékeztetett az újság. Ezt egyéb okok mellett Csányi Sándor OTP-főnök személyével is magyarázzák, akiről azt mondják, hogy nem hajlandó eltűrni tulajdonosi befolyást, írta az osztrák lap, megjegyezve, hogy Csányi tagja a Mol felügyelőbizottságának is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
