A változatlan áron számítva a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 4,5 százalékkal, a III. negyedévben 4,6 százalékkal, az első kilenc hónapban 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt a forgalom a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2006 első kilenc hónapjában összesen 4 238 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. Az eladások 43,8 százaléka az élelmiszerjellegű vegyes, 21,6 százaléka bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-, 12,1 százaléka a könyv-, újság-, papíráru és egyéb iparcikk kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott. Szeptemberben 530 milliárd forint értékben árusítottak termékeket.
Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem értékesítésének volumene az első kilenc hónapban 5,9 százalékkal, szeptemberben 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az eladások jelentős részét, 91 százalékát lebonyolító vegyes termékkörű üzletek – hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok – forgalma szeptemberben 3,6 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru szaküzletek eladásai ennél jóval szerényebb mértékben, 1,5 százalékkal bővültek. A nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áras forgalma az első kilenc hónapban 4,3, szeptemberben 5,3 százalékkal nőtt. Az egy hónappal korábbihoz képest szeptemberben – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának volumene nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 0,6 százalékkal emelkedett.
Az unióban a középmezőnyben
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az élelmiszerértékesítés stagnálása egyértelműen a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelkedésének következménye, ami „visszahúzta” az egyébként szeptemberig töretlenül növekvő fogyasztást. Biztosan negatív hatása volt annak is, hogy szeptembertől a munkavállalók fizetése 2,5 százalékkal csökkent a plusz 2 százalékos egészségbiztosítási, és a 0,5 százalékos munkavállalói járulék bevezetése miatt.
A pénteki „Ne vásárolj semmit” nappal kapcsolatban Vámos György a FigyelőNetnek elmondta, hogy az tavaly sem járt különösebb eredménnyel, egyáltalán nem befolyásolta a fogyasztók vásárlási szokásait. Az OKSZ egyébként tiszteletben tartja a szándékot, hiszen a kezdeményezés nem arra irányul, hogy egyáltalán ne vásároljanak az emberek, hanem arra, hogy okosan tegyék azt, ne vegyenek felesleges dolgokat.
Egyébként az Eurostat gyorsbecslése szerint 2006 szeptemberében az Európai Unió 25 tagállamában átlagosan 2,4 százalékkal, az eurózóna országaiban 1,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához. A KSH szerint ehhez hasonlítva a magyar kiskereskedelem dinamikája átlagon felülinek mondható, a 25 tagállam sorrendjében a középmezőnyben foglal helyet.
