Gazdaság

A költségvetés kiigazítását a cégek fizetik meg

admin
admin

2006. 11. 16. 14:05

A kamara elnöke megjegyezte: félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformokba. Parragh fontosnak nevezte a reformokról történő egyeztetést, a társadalmi konszenzus kialakítását, amelyhez a kamara partnerséget ajánl.

Költségvetési túlköltekezés

Az elnöke elmondta: a vállalkozások azt várják a jövő évi költségvetéstől, hogy minél előbb alakuljon ki az egyensúlyi állapot. Úgy vélik, a költségvetési túlköltekezés megakadályozására törvényes garanciális feltételeket kell teremteni.

A költségvetéssel szembeni vállalkozói elvárások között említette, hogy az elvonások az érintett csoportok teherviselő képességéhez igazodjanak, javuljanak az üzleti feltételek, a közpénzek felhasználása átlátható, ellenőrizhető legyen.

A lakosság és a kkv-szektor a legnagyobb vesztes

Parragh László szerint a költségvetési kiigazítás árát a lakosság valamint a kkv-szektor fizeti meg. A kamara számítása azt mutatják, hogy a vállalkozói szféra jövedelempozíciója az áthúzódó hatásokkal együtt 2007-ben 627,2 milliárd forinttal romlik, ami kedvezőtlen a versenyképességre, ugyanakkor javítja a költségvetési egyensúlyt. Kompaktor Emília, az MKIK igazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2007. évi költségvetésből nehéz kiolvasni, mennyi jut a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.

Parragh László megjegyezte: a kkv-k erősítésére irányuló programok indításához ismerni kellene pontosan a piac szereplőit, a jelenleg különböző helyeken lévő nyilvántartások a vállalkozások számáról, működésükről nem adnak pontos képet.

Létszámcsökkentés a láthatáron

A sajtótájékoztatón ismertették az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) októberi vállalati konjunktúra felmérésének 1309 vállalkozás válaszaiból összeállított eredményét. Eszerint 2006. II. félévében javultak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző jelenlegi mutatók, miközben a jövőre vonatkozó várakozásaik borúlátóbbak lettek. A felmérés szerint nőtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a létszámnövekedést előirányzó vállalkozások aránya.

A rövid távú kilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság a magyar cégek körében. A beruházási aktivitás lanyhulása várható a következő félévben. 30 százalék alá csökkent a beruházási növekedéssel számoló cégek aránya és megközelíti az 50 százalékot a változatlan beruházási volumennel számolóké. A létszámot leépítő kisvállalkozások jelentős része az élőmunka terhek növekedését is megjelölte az indokok között.

A felmérésben a kamara kitért az elvárt adó, a házipénztár, a minimálbér duplája után fizetendő közteher, a szolidaritási adó vállalkozói hatásaira is. A cégeket leginkább a szolidaritási adó zavarja. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés pedig a mikrovállalkozásokat érinti nagymértékben. Az elvárt adó és a szolidaritási adó negatív hatásaitól a turizmusban, a szállításban dolgozó cégek tartanak a leginkább.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.