Gazdaság

A költségvetés kiigazítását a cégek fizetik meg

admin
admin

2006. 11. 16. 14:05

A kamara elnöke megjegyezte: félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformokba. Parragh fontosnak nevezte a reformokról történő egyeztetést, a társadalmi konszenzus kialakítását, amelyhez a kamara partnerséget ajánl.

Költségvetési túlköltekezés

Az elnöke elmondta: a vállalkozások azt várják a jövő évi költségvetéstől, hogy minél előbb alakuljon ki az egyensúlyi állapot. Úgy vélik, a költségvetési túlköltekezés megakadályozására törvényes garanciális feltételeket kell teremteni.

A költségvetéssel szembeni vállalkozói elvárások között említette, hogy az elvonások az érintett csoportok teherviselő képességéhez igazodjanak, javuljanak az üzleti feltételek, a közpénzek felhasználása átlátható, ellenőrizhető legyen.

A lakosság és a kkv-szektor a legnagyobb vesztes

Parragh László szerint a költségvetési kiigazítás árát a lakosság valamint a kkv-szektor fizeti meg. A kamara számítása azt mutatják, hogy a vállalkozói szféra jövedelempozíciója az áthúzódó hatásokkal együtt 2007-ben 627,2 milliárd forinttal romlik, ami kedvezőtlen a versenyképességre, ugyanakkor javítja a költségvetési egyensúlyt. Kompaktor Emília, az MKIK igazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2007. évi költségvetésből nehéz kiolvasni, mennyi jut a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.

Parragh László megjegyezte: a kkv-k erősítésére irányuló programok indításához ismerni kellene pontosan a piac szereplőit, a jelenleg különböző helyeken lévő nyilvántartások a vállalkozások számáról, működésükről nem adnak pontos képet.

Létszámcsökkentés a láthatáron

A sajtótájékoztatón ismertették az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) októberi vállalati konjunktúra felmérésének 1309 vállalkozás válaszaiból összeállított eredményét. Eszerint 2006. II. félévében javultak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző jelenlegi mutatók, miközben a jövőre vonatkozó várakozásaik borúlátóbbak lettek. A felmérés szerint nőtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a létszámnövekedést előirányzó vállalkozások aránya.

A rövid távú kilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság a magyar cégek körében. A beruházási aktivitás lanyhulása várható a következő félévben. 30 százalék alá csökkent a beruházási növekedéssel számoló cégek aránya és megközelíti az 50 százalékot a változatlan beruházási volumennel számolóké. A létszámot leépítő kisvállalkozások jelentős része az élőmunka terhek növekedését is megjelölte az indokok között.

A felmérésben a kamara kitért az elvárt adó, a házipénztár, a minimálbér duplája után fizetendő közteher, a szolidaritási adó vállalkozói hatásaira is. A cégeket leginkább a szolidaritási adó zavarja. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés pedig a mikrovállalkozásokat érinti nagymértékben. Az elvárt adó és a szolidaritási adó negatív hatásaitól a turizmusban, a szállításban dolgozó cégek tartanak a leginkább.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.