A testület állásfoglalása szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közteherviselés alapját képező jövedelemnek, illetve vagyonnak – tette hozzá Sereg András. A megsemmisítés következtében a törvény nem lép hatályba.
Aránytalan közteherviselés
Az Alkotmánybíróság a döntésének indokolásában azt is hangsúlyozta, hogy a törvénybe foglalt jogalkotói célok természetszerűleg lehetnek legitim célok, s alkotmányosan az sem kifogásolható, ha a törvényalkotó az adó eszközével kívánja befolyásolni az adózók magatartását. E célok eléréséhez azonban a törvényalkotó kizárólag olyan eszközöket vehet igénybe, amelyek nem sértik az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezését. Az adó kizárólag addig tekinthető ilyen alkotmányos eszköznek, amíg az arányos közteherviselést szolgálja. Ezt a keretet átlépő és ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont adóztató adó viszont – az Ab álláspontja szerint – alkotmányellenes.
Az AB első alkalommal semmisített meg kihirdetett, de hatályba még nem lépett adótörvényt az Alkotmány azon paragrafusának sérelmére alapozva, amely kimondja, hogy minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
Nem érinti a 2007-es büdzsét
A jövő évre tervezett költségvetést – melyet a kormány október 31-én nyújtott be -, s mely alapvetően az Unió által elfogadott konvergencia programra épül, nem érinti az Alkotmánybíróság házipénztáradóval kapcsolatos döntése – áll a Pénzügyminisztérium, az Ab-határozat nyilvánosságra hozatala utáni közleményében.
A közlemény szerint a tervezett házipénztáradóból nem számolt bevétellel 2007-ben a Pénzügyminisztérium (első alkalommal 2008-ban folyhatott volna be megközelítőleg 5 milliárd forint a házipénztárakban elhelyezett, indokolatlanul magas összeg adójából). Az Alkotmánybíróság döntésének részleteit megismerve határoz a Pénzügyminisztérium arról, milyen javaslattal él a 2008. évi elmaradó adóbevétel pótlására.
Az Alkotmánybíróság döntése ugyanakkor nem érinti a házipénztárakban felgyülemlett készpénzállomány kedvezményes csökkentésének lehetőségét. A házipénztáradóról szóló törvény elsősorban nem bevételi szempontokat kívánt érvényesíteni. A modern üzleti élethez nehezen társítható készpénzforgalom visszaszorítását célozta, és egyben kísérletet tett a gazdálkodó szféra hosszú évek óta berögzült viszonyainak kifehérítésére – zárul a PM közleménye.
Adóemeléssel pótolnák
Veres János pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy adóemeléssel pótolná a házipénztáradót, amelynek megbuktatása ötmilliárd forintos mínuszt jelent a 2008-as büdzsében.
A házipénztáradót egyébként azoknak a cégeknek kellett volna fizetniük, amelyek pénztárában a napi átlagos zárókészlet meghaladja az elismert, vagyis a 300 ezer forintos szintet – mégpedig az így kalkulált többlet 20 százalékát. A jogszabály ellen az Adótanácsadók Egyesülete és a Fidesz is az AB-hoz fordult.
