Kijátszható?
Minden egyes új adókedvezmény felveti annak az aggályát is, hogy mind többen próbálnák meg kijátszani azt. A szolidaritási adó fellazításától a szakemberek szerint mégsem kell tartani: a kutatás-fejlesztési ráfordítások elszámolása viszonylag tiszta ügy. A lapunknak nyilatkozó könyvvizsgáló szerint ez a tétel remélhetőleg nem lesz a kreatív könyvelés melegágya.
Kutatás-fejlesztési ráfordítások Magyarországon és az unióban (Forrás: NKTH)
A megszellőztetett információknak megfelelően a kormány az Audi szája íze szerint módosította a szolidaritási adót, és – a társasági adóhoz hasonlóan – lehetővé teszi a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások levonását az adó alapjából. Ez a lépés a tervezett adóbevételeket – a kormány számításai szerint – nem érinti érdemben: a jövőre várt, éves szinten 170 milliárd forintnyi bevételnek alig 3 százalékát. A kiesést pedig azonnal pótolják az újonnan létrejött munkahelyek után befolyó adó- és járulékbevételek – legalábbis a kormány kalkulációi szerint.
Van mit behozni
A bevételkiesés lapunk számítása szerint sem lehet komoly tétel, miután nemzetközi viszonylatban valóban nagyon kevés az olyan hazai cég, amely jelentősebb összegeket fordítana kutatás-fejlesztésre (K+F). Magyarország teljes K+F ráfordítása nem éri el a hazai össztermék (GDP) egy százalékát sem (2005-ben 0,95 százalék volt), jóllehet a kívánatos mérték – az Európai Unió lisszaboni és barcelonai célkitűzéseinek értelmében – valahol 3 százalék fölött lenne. Ebből egy százalékot kellene kitennie az állami K+F ráfordításoknak (a GDP arányában), a nagyobbik hányadot pedig a vállalati innovációnak illene adnia.
Ehhez képest jelentősnek mondható Magyarország lemaradása. Nem is annyira az állami ráfordításokban (a hazai 0,7 százalékos mutató már-már eléri az uniós átlagot és célkitűzést), hanem a vállalatok aktivitásában. A GDP-arányos 0,3 százalékos K+F-összköltés alátámasztja a lapunknak nyilatkozó könyvvizsgálók tapasztalatait is, nevezetesen, hogy a magyar cégek elenyésző hányada költi árbevételének, akárcsak az egy százalékát is innovációra, és ezen a körön belül szabad szemmel már alig látható azoknak a száma, amelyek az erre fordított ráfordításokat mérlegükben is szerepeltetik.
Az irány jó
Mindazonáltal a trend ígéretes: a csökkenés megállt, és az elmúlt években már növekedni látszik a hazai K+F-ráfordítások összege. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2005-ben a GDP 0,95 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre (összesen 207,8 milliárd forintot), és a legnagyobb növekedést éppen a vállalatok produkálták (20 százalékkal többet költöttek).
A kedvező fordulatban vélhetően szerepe volt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati programjainak, illetve a társaságiadó-törvényben szereplő ösztönzéseknek – kommentálták lapunk kérdésére a hivatalnál. Az innovációra költött forintokat ugyanis egyrészt költségként elszámolhatják a vállalatok (ekképp csökkenthetik a nyereségüket), másrészt a társasági adó alapjából is levonhatják azt (így a K+F-kiadásokkal gyakorlatilag kétszer csökkenthetik az adójukat).
Az Audi ultimátuma nyomán hozott kormánydöntés ennek fényében tehát üdvözlendő, hiszen vélhetően hozzájárul ahhoz, hogy mind több hazai cég építse be vállalati stratégiájába a kutatás-fejlesztést, vagy legalábbis ne késztesse az efféle ráfordítások megkurtítására őket. Ez a kormánynak is érdeke, hiszen a hamarosan elfogadásra kerülő Kutatás-fejlesztés és innovációpolitikai stratégiában 2013-ig megfogalmazott célok meglehetősen ambiciózusak. Az elkövetkező hét évben a jelenlegi 0,3 százalékos szintről – több mint négyszeresére – 1,4 százalékosra kellene emelkednie a vállalati K+F-ráfordításoknak a GDP arányában mérve, miközben az állami kiadások szinten maradnának. A mostani 0,95 százalékos összráfordítás tehát 2,1 százalékosra – illetve az NFT II. forrásainak hatékony felhasználása esetén akár 2,5 százalékosra is – felugrana, ami még mindig jóval alacsonyabb az uniós szintnél, de a hazai környezetben ennél nagyobb előrelépésnek nincs realitása – fogalmazott lapunknak az NKTH szakembere.
Autógyártók és gyógyszercégek profitálnak
A KSH adatai szerint egyébként jól körülhatárolható az a néhány iparág, amelyben a kutatás-fejlesztés komolyabb szerepet kap. Az autógyártás és a gyógyszeripar mindenképpen élen jár, de a vegyipari cégek és az informatikai vállalatok is az átlagosnál többet költenek. Bár cégenkénti toplistát hivatalosan sem a KSH, sem az APEH nem közöl, a hazai K+F-toplistán a Richter, az Egis, az Audi és a Suzuki mellett minden bizonnyal a BorsodChem, a TVK vagy a Mol is helyet kap. Az Egis és a Richter egyébként az európai toplistára is felkerült már, jóllehet árbevételének még a Richter is csupán 8,5 százalékát fordítja innovációra – szemben a generikus gyógyszergyártókra vonatkozó 10 százalékos uniós iparági ajánlással.
A szolidaritási adó fellazítása persze nemcsak az említett nagyvállalatok érdekét szolgálja – és lobbierejét igazolja –, hanem azokét a kisebb cégekét is, amelyeknek szintén fontos az innováció. 2004-ről 2005-re ugyanis 450-ről 630-ra emelkedett a K+F-területen aktívabb vállalkozások száma, közülük nem egy, a kkv-szektorból került ki.
