Gazdaság

207,8 milliárdot költöttünk k+f-re tavaly

admin
admin

2006. 11. 05. 11:02

A ráfordítások legnagyobb hányada, mintegy 45 százaléka a vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken valósult meg. 29 százalék a kormányzat által működtetett kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken. A fennmaradó rész, 26 százalék pedig a felsőoktatási kutatóhelyeken jött létre.

Előtérbe kerül a vállalati k+f

A három nagy szektor megoszlása az elmúlt években bizonyos mértében módosult, a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya folyamatosan növekszik, miközben a költségvetés kutató-fejlesztő intézeteinek aránya csökken.


1 százalék GDP k+f-re

A k+f ráfordítások összege 2005-ben 207,8 milliárd forint volt, ami a GDP 0,95 százaléka. Ez kismértékű növekedés az előző évhez képest, és megegyezik a 2001-es, valamint a 2003-as ráfordítások nagyságával. Az 1 százalék körüli GDP-arányos magyarországi ráfordítás Portugália, Spanyolország, Írország, Horvátország és Brazília szintjéhez hasonló. A fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD statisztikai adatai szerint átlagosan 2,2 százalékot fordítanak ezekben a tagállamokban kutatás és fejlesztés támogatására, míg az Európai Unió 25 tagországában ez az arány 1,9 százalékot tesz ki.

Az egy kutatóhelyre jutó közvetlen, a kutatóhelyen felhasznált k+f ráfordítás 16,9 százalékkal, 11,5 millió forinttal nőtt, így 2005-ben ennek átlagos értéke elérte a 79,5 millió forintot.

Egyre csökken a kormányzat szerepe

A k+f tevékenység pénzügyi forrásainak szerkezetátalakulása tovább folytatódott. A kormányzat szerepe egyre csökken, amit az is bizonyít, hogy 1993–1994-hez képest ennek mértéke a ráfordítások teljes összegén belül még meghaladta a 60 százalékot, miközben 2005-ben már csak 49 százalékot tett ki. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásoktól származó ráfordítások mértéke 29 százalékról 39 százalékra növekedett. A harmadik legjelentősebb forrássá az elmúlt évtizedekben a külföldről származó pénzeszközök váltak, mivel 1993–94-hez képest megháromszorozódott nagyságuk. Az egyéb hazai források pénzügyi ráfordításainak összege pedig a hatodára csökkent.

A tudományos munka eredménye, hogy 2005-ben összesen 23 ezer kutatási-fejlesztési témával foglalkoztak Magyarországon, 1,4 százalékkal többel, mint az előző évben. Ebből két és fél ezer nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Ezek közül a legtöbb kutatási témát, fejlesztési feladatot a műszaki tudományok, illetve a természettudományok területén kutatatták. A kutatási témák 35 százaléka tartozott az alapkutatások közé, 34 százaléka alkalmazott kutatás, míg 32 százaléka kísérleti kutatás volt.

Nőtt a fiatal kutatók aránya

Tavaly 2516 kutatóhelyen folyt kutatási, fejlesztési tevékenység, amiben 49 723 személy vett részt teljes munkaidőben vagy annak egy részében. A kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak átlagéletkora tovább csökkent. Egyre kisebb arányban találhatunk 65 évnél idősebbeket, miközben emelkedett a 25–34 éves korosztály részaránya.

További kedvező tendencia, hogy az iskolázottsági szint elmúlt évekre jellemező javulása 2005-ben nem torpant meg. A kutatók csaknem mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és közöttük 2,7 százalékponttal nőtt a tudományos fokozattal bírók aránya, ami már meghaladta a 37 százalékot.

A kiadvány a 2005-ben Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyek kutatás+fejlesztés tevékenységére vonatkozó statisztikai adatokat ismerteti, amit a Magyar Tudományos Akadémia, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal legfontosabb információi egészítenek ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.