Gazdaság

Harc vagy kézfogás?

Egy újonnan létrejövő szövetség megteremtheti egy kkv üzleti sikerességének stratégiai alapját. Másfelől azonban a versenytársakkal való együttműködés különböző kockázatok forrásává is válhat. Ha a konkurencia megismeri a cég pénzügyi és logisztikai hátterét, az alkalmazott technológiákat, pontosan feltárulhatnak előtte a vállalkozás belső korlátai is.

Mindemellett a valamilyen szövetségi rendszerben működő, eltérő szakértelemmel felvértezett szervezetek különösen hatékonyan kiegészíthetik egymást. Együttesen nagyobb projekteket tudnak sikeresen elindítani és végigvezetni, belső rugalmasságuknak köszönhetően akár a multinacionális cégekkel szemben is sikeresen vehetik fel a versenyt együttes erővel.

Szövetségesek hálózata

A hosszú távú üzleti siker titka a verseny és kooperáció helyes egyensúlyának megteremtése lehet. Különféle szövetségesi hálózatok létrehozása leginkább a következő helyzetekben ígérkezik különösen sikeresnek:
– új iparági területre vagy új regionális piacokra való belépés során,
– nagyobb versenytárs fenyegető piaci viselkedésének sikeres ellensúlyozására,
– hosszú távú kutatás-fejlesztési célok kitűzése és elérése érdekében,
– a cég méretét és lehetőségeit meghaladó üzleti kockázatok és sikerek megosztására (erőforrás-, kockázat-, sikermegosztás),
– erőforrás-optimalizálásnál.

A kis- és közepes vállalatok piaci nehézségeire a világ fejlettebb részén ma már számos bevált „legjobb gyakorlat” szerinti megoldás létezik. A folyamatos növekedés fenntartása, a szolgáltatások és tevékenységi körök állandó bővítése és fejlesztése mellett mind inkább teret hódítanak a konkrét fejlesztési, „regionális piacvédelmi” célokhoz kötött laza szerveződések, rugalmas projektalapú hálózati együttműködések.
Például a nyolcvanas években Ausztriában kirobbant borhamisítási botrány szinte teljesen kisöpörte a nemzetközi piacokról az osztrák borok többségét. Az állam és a helyi borászati cégek összefogásával és hatékony együttműködése mellett mára az osztrák borok mégis újra a világ elismert élvonalába tartoznak.

Többet olcsóbban

Ugyanilyen vagy ehhez hasonló léptékű, mindenki előnyére váló, akár iparágakon is átívelő szervezeti összefogás nálunk ma még egyelőre nehezen képzelhető el. De ami nemzeti szinten nem vagy alig működik, az a kkv-szektorban még sikeres példa lehet. A hasonló méretű és profilú cégek infrastrukturális fejlesztéseinek összehangolása (például informatikai fejlesztések célzott elosztása, nemzetközi piaci információk együttes szűrése és elosztása, közös regionális beszállítói és beszerzési láncok kialakítása) a járulékos költségek 20–40 százalékos csökkentését is magával hozhatja.

Az összefogás pénzben mérhető sikerességére jó gyakorlati példa az élelmiszer-kereskedelemben utazó CBA, illetve Reál beszerzési láncok elmúlt évtizedben tapasztalt exponenciális piaci növekedése. A piacon folyó éles versenyben a tőkeerős nemzetközi cégekkel szemben ez a két nagyobb hazai csoportosulás volt képes felvenni a kesztyűt.

A „többet vásárolunk olcsóbban” elvére épülő beszerzési társaságok modellje bevált recept, a hazai kkv-k többsége mégsem tartozik semmilyen, az érdekeit az ártárgyalásokon is hatékonyan képviselni és védeni képes beszerzési társulás védernyője alá. Az összefogástól való ódzkodás természetesen érthető, de sok esetben a növekedés korlátja lehet, hogy a kis cégek többnyire féltik függetlenségüket (és piaci pozícióikat) nagyobb versenytársaiktól.

Felvásárlások kora?

A hazai kkv-k számára az uniós tagságból származó egyértelmű előnyök kihasználása ma még nem mindig kézenfekvő. Kritikusok egy része szerint a piaci koncentráció szűkítheti a versenyt, ugyanakkor a hazai kkv-k tőkeszegénysége mellett, a jelenlegi megszorító intézkedések figyelembevételével a szövetségesek keresése akár a túléléshez szükséges egyik sikeres stratégiává is válhat az elkövetkezendő időszakban. A technológiai fejlesztések összefogása (például kutatás-fejlesztési költségek megosztása), illetve az Európai Unió által támogatott konzorciumi pályázatokon való közös indulás a nemzetközi üzleti kapcsolatok bővülését, a mélyebb uniós integrációt is elősegítheti, végső soron a vállalkozás eredményességének komplex javulását is eredményezheti.

A megszorító intézkedések hatására nehezebb helyzetbe kerülő hazai vállalkozások, a piacunkon megjelenni készülő külföldi kkv-k ideális felvásárlási célpontjaivá válhatnak. Az együttműködések és partneri láncolatok kialakítása ugyanakkor hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez is.

Sikeres nemzetközi példa lehet a SUBSEA skót csúcstechnológiai cégek szövetsége. A különböző méretű (5–200 személyes) vállalkozásokat összefogó szervezet célja a tagok kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása, valamint ilyen jellegű nemzetközi üzleti együttműködések kialakításának és lebonyolításának elősegítése. A konkrét ajánlatok megadásával létrejövő ad-hoc hálózatok, az adódó üzleti lehetőségekre és közös fejlesztési projektekre létrejövő együttműködések a tagok közötti meglévő erőforrások optimális kihasználását segítik elő.

Az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával a kisebb szakértő vállalkozások is egyenrangúan vehetnek részt a nagyobb cégek mellett a projektek kivitelezésében. Az ilyen típusú hálózatok rugalmasságából fakadó másik nagy előny, hogy mindig az adott témában jártas szakértő vállalkozás vezeti a projektet, a tagság összetételét a pontos igények függvényében lehet kialakítani.

A rugalmas együttműködések és ad-hoc projekthálózatok kialakítása alternatívát jelenthet a multinacionális nagyvállalatok nyomasztó fölényével szemben, és segíthet megőrizni a kisebb cégek önállóságát, fejlődési képességét. Az üzlet olyan, mint a biológia, William S. Burroughs amerikai író szavai szerint: „amikor megállsz a növekedésben, akkor elkezdesz meghalni”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik