Az összegzés szerint a bankok közötti verseny fokozódott. Ez betudható egyrészt az alacsonyabb kamatréssel járó devizahitelek terjedésének, másrészt kockázatosabb termékek (például a szabad felhasználású devizahitel, kártyahitelek) térnyerésének. Harmadrészt a hitelezési feltételek lazulásának (gépjárműhitelek) a következménye, negyedrészt a fiók- és ügynökhálózat gyors bővítéséé, ötödik hatásként pedig az új külföldi szolgáltatók belépése is ebbe az irányba mutat. A fokozódó versenynek elvileg a kamatmarzsot szűkítő hatása kell, hogy legyen hosszabb távon, de ezen a téren nem látható jelentős változás.
A bankok kiemelkedően gyors növekedése folytatódott 2006 első félévében is. A mérlegfőösszeg egy év alatt – gyorsuló ütemben – mintegy negyedével nőtt. Ebben nem elhanyagolható szerepet játszott a forint árfolyamváltozása, enélkül a hatás nélkül az elmúlt évekhez hasonló nagyságrendű ütem jellemezte volna az üzletméret növekedését.
A bankszektor aggregált eszközállományának 65 százalékát a hitelek adták, 11,9 százalékát képezték a jegybanki és bankközi betétek, 7 százalékát a befektetési, 5,5 százalékát a forgatási célú értékpapírok adták. A többi tétel az eszközállomány mindössze 10 százalékát jelentette.
A növekedés motorja eszközoldalon továbbra is a hitelezés maradt. Az elmúlt egy évben jelentősen, 26,8 százalékkal nőtt a hitelállomány, 33,7 százalékkal a jegybanki és bankközi betétek, valamint 12,5 százalékkal az értékpapírok állománya. Jelentős elmozdulás volt az értékpapírokon belüli arányok kapcsán: 2005. június végén a forgatási célúak az összes értékpapír egyharmadát tették ki, egy évvel később arányuk 43,8 százalék volt, amely több mint 10 százalékos növekedést jelent.
A teljes banki hitelállományon belül 2006 első félévének végén a vállalati hitelállomány aránya 44 százalék, a lakossági hiteleké 30 százalék, egyéb pénzügyi közvetítőké 13 százalék, a többi tétel részesedése pedig kisebb jelentőségű volt. (Az egyéb pénzügyi közvetítők hiteleinek nagy része viszont a pénzügyi vállalkozások refinanszírozását tükrözi, vagyis végső soron döntően vállalati és lakossági hitelkockázatot képvisel.) Ennek megfelelően a hitelállomány egészének portfolió-minősége szempontjából is az e két szektorral szemben fennálló követelések helyzete a meghatározó.
A lakossági hitelek súlya tovább nőtt a vállalati hitelek rovására: a lakossági hitelek egy éves (2005. június és 20006. június közötti) növekedési üteme 37,8 százalék volt, a vállalatoknak és a vállalkozásoknak nyújtott hitelek pedig 21,1 százalékkal nőttek. Még számottevőbb a növekedési különbség a lakosság javára, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi vállalkozások nagyobb részben a lakosságot finanszírozzák, és forrásaik meghatározó hányadát a bankoktól kapják. A vállalati hitelezésen belül – az első negyedévi rövid megtorpanás után – továbbra is dinamikusan nő a kkv-szektorhoz tartozó vállalkozások hitelezése, miközben a hazai bankok által hitelezett nagyvállalatok súlya csökkent.
A folytatódó hitelexpanzió elsősorban a lakossági devizahitelek jelentős növekedésére vezethető vissza. A devizahitelek széleskörű terjedése a lakosság körében a lakástámogatási rendszer 2004. évi szigorítása nyomán gyorsult fel, mivel a devizahitelek alacsony kamatozása vonzó alternatívát jelentett a lakást vásárolni szándékozók számára. A látványos expanzióhoz jelentősen hozzájárult a fogyasztási hitelek területén megjelent deviza alapú hiteltermékek terjedése is.
A vállalati hitelállományon belül is emelkedett a devizahitelek aránya, e bővülés mértéke azonban kevésbé számottevő. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalati hiteleken belül már évek óta jelentős (40 százalék feletti) a devizaalapú állomány aránya. Ma már a vállalati hitelállomány 51 százaléka devizában áll fenn, a lakossági hiteleken belül pedig ugyanez az arány még mindig csupán 43 százalékos.
A bankok növekvő arányban támaszkodtak külföldi forrásokra, ami azt is jelenti, hogy a bankok egyre nagyobb szerepet töltenek be a külföldi (portfolió és egyéb) tőkeáramlás lebonyolításában, amely folyamatokat jellemzően a fizetési mérleg tükrözi. A jelenlegi helyzetben a külföldi tőkeáramlás jelentékeny része a bankrendszeren keresztül történik.
A bankrendszer összesített mérlegfőösszege idén az első félév végére 19 893,1 milliárd forintot ért el, szemben a tavaly első félévi 15 936,3 milliárd forinttal. A bankrendszer hitelállománya ez év június végére 13 007,3 milliárd forintra nőtt, ami 26,77 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
