A GKI Zrt. prognózisa azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a költségvetési kiigazítás megtörténik, és a reformok beindulnak, felgyorsulnak. Destabilizálódás és egy esetleges gazdaságpolitikai visszakozz esetén viszont pénzügyi krízis sem zárható ki – hangsúlyozta Vértes András. Ha viszont egy közbülső változat valósul meg – a költségvetési kiigazítás megtörténik, de a reformok az érintettek ellenállása miatt megfeneklenek –, akkor a jövő évi konvergencia célok még megvalósulhatnak többé-kevésbé, de 2008-tól nem lesz tartható a konvergenciapálya – jegyezte meg a GKI elnöke.
A kutatók szerint idén a kiigazításnak csak részleges hatása érvényesül majd. Magyarországon a GDP ebben az évben várhatóan 4 százalékkal emelkedik. A kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti, de a IV. negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. jövőre 3 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a kutatók.
A kormánynál pozitívabb kép
Az államháztartás hiánya az uniós módszertan szerint a GDP idei 9,5 százalékáról jövőre 6 százalékra mérséklődhet.
A GKI legfrissebb jövő évi prognózisa kismértékben pozitívabb a kormányénál: a kutatók szerint 2006 átlagában 3,9 százalékos, decemberen pedig 6-6,5 százalékos áremelkedést várnak. Az infláció gyorsulása a GKI szerint átmeneti, ugyanis a keresleti korlát a kutatók szerint erős, kínálati oldalon pedig, ha lesz is némi inflációs nyomás, ezt a feltételezett pénzpiaci megnyugvás miatti forinterősödés fékezi. Az infláció 2007 tavaszán meghaladja a 7 százalékot, de az év végére 4 százalék körülire mérséklődik. Jövőre az éves átlagos infláció 5,8 százalék körül lesz a kutatóintézet prognózisa szerint.
Helyreállhat a bizalom
A GKI azzal számol, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát, a kutatóintézet szerint 2007 közepére akár helyre is állhat a nemzetközi pénzvilág bizalma. Ennek következtében az euró-forint árfolyam az év végéig erősödik, a következő hónapokban 260-275 között, az év egészét tekintve pedig 266 körül alakul. Így a GKI szerint a jegybanki alapkamat is csak 8 százalékra emelkedik.
Az üzleti szférában a bruttó keresetek növekedése 7 százalék körül lehet, így a reálbérek 1-1,5 százalékkal csökkenhetnek. A költségvetési szférában a kutatók 6-7 százalékos reálbércsökkenést jósolnak. Összességében tehát jövőre 3 százalékos reálbércsökkenésre számít a GKI, a nyugdíjak reálértéke azonban összességében nem változik.
Nem csökken a lakossági fogyasztás
A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a GKI nem számol a lakossági fogyasztás csökkenésével. A nettó megtakarítás a hitelállomány növekedésének lassulása miatt emelkedik, a GDP 5,5 százaléka lesz.
A kutatók 7 százalékos idei és 6 százalékos 2007-es ipari bővüléssel, míg a beruházások terén az idén 5, jövőre pedig 6 százalékos emelkedéssel számolnak.
A GKI szerint az élénk európai kereslet hatására az export legalább 12 százalékkal bővül, az import 9 százalék körüli ütemét lényegesen meghaladóan. Az áruforgalmi mérleg hiánya 2,2 milliárd euróra, a GDP 2,4 százalékára csökken – derült ki a prognózisból. A várható jövedelmi folyamatok alapján és a 2007-ben a GKI szerint már 1,5-2 milliárd euró közé emelkedő nettó EU-támogatást is figyelembe véve a külső finanszírozási igény 4,8 milliárd euróra, a GDP 5,3 százalékára mérséklődik, ami tartósan 2 milliárd euró feletti nettó külföldi működőtőke befektetés mellett fenntartható és elérhetőnek is látszik – állapítják meg a kutatók.
Vértes azonban hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ehhez kapcsolódóan a kivitel, illetve a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a GKI úgy véli, hogy a kiigazítás és a reformprogram, amelyek egyenlegjavító hatása 2008-ben jelentkezik, csak csekély mértékben lassítja a GDP növekedését.
Nem indokolt a magas kamat
A belpolitikai helyzet stabilizálódása, a reformok egyértelmű körvonalazódása, a konvergenciapálya betartása, egy szigorú 2007-es költségvetés elfogadása és annak végrehajtása a magyar államkötvények iránti kereslet növekedését eredményezi a kutatók számításai szerint. Ezzel párhuzamosan a forint erősödését – 2007-re átlagban 258 forintos euró árfolyamot – valószínűsítik. Ilyen körülmények között azonban a monetáris politikának nem kell kamatemeléssel követnie az inflációt, sőt kamatcsökkentésre is látnak módot a GKI elemzői. Ez alapján 2007 végére a jegybanki alapkamat 6-6,5 százalék körül alakulhat – mondta Vértes.
Az elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az új jegybankelnök személye pozitív váltást jelenthet a kommunikációban, ami egyértelműen kedvező lenne a gazdaságpolitika számára.
