Gazdaság

Pénz áll a számlához

admin
admin

2006. 10. 06. 00:00

A folyószámlahitel a váratlan kiadásokra, üzleti lehetőségek kihasználására szolgálhat, de segíthet a napi likviditásmenedzsmentben, az esetleges átmeneti forráshiány áthidalásában is. Valójában kölcsönkeretről van szó, amelyet a szinte mindenütt egyéves, de folyamatosan hosszabbítható futamidő alatt az ügyfél tetszőleges mértékig és felhasználási céllal vehet igénybe újabb külön bírálati eljárás(ok) nélkül. A bank aztán az ügyfélszámlára beérkező pénzeket törlesztésként azonnal jóváírja, így a visszafizetés sem jár külön adminisztrációval.

A folyószámlahitel a banki gyorshitelek, hitelkártya vagy éppen a Széchenyi-kártya riválisa. Általában legalább 0,5–1 millió (az Erste Banknál 5 millió) forint összegben igényelhető, de a pontos mérték függ az igénylő vállalkozás pénzügyi mutatóitól, számlaforgalmától, egyes bankoknál pedig a felajánlott egyéb biztosítékoktól is.

Feltételek és mérték

E keret természetesen bármikor lehívható, akkor is, ha az ügyfél számláján nincs ekkora összegű lekötött vagy szabad forrás. Az OTP Bank például az adósminősítéstől függően a számlaforgalom mintegy 4,2–8,3 százalékára rúgó, 3–50 millió forint közti összegű folyószámlakölcsönt nyújt a nála legalább 2 esztendeje cégszámlát vezető, s emellett az előző 12 hónap során legalább 36–72 millió forint éves számlaforgalmat elért, tehát az OTP Bankhoz hosszú ideje hűséges ügyfeleknek. E mellett létezik még egy „sima” kölcsönlehetőség is, egyéb cégeknek.

Alapesetben az előző éves nettó árbevétel 6 százaléka, de legalább egymillió, legfeljebb 10 millió forint lehet a hitelkeret a HVB Banknál (eurószámlásoknak akár e devizanemben is). A mindenütt automatikusan elvárt pozitív vállalkozói eredmény és a köztartozás-mentesség mellett annyit szabnak feltételként, hogy a kölcsönt kérő cég éves nettó árbevétele elérje a 20 millió forintot, legyen egy lezárt üzleti éve, illetve 3 havi számlamúltja bármelyik hazai pénzintézetnél. A futamidő során aztán a hitelkeret együtt „mozog” az ügyféllel: mértéke mindig az előző negyedévi számlaforgalom egyhavi átlagának 70 százaléka lehet. Több banki számlaforgalom esetén ezek összeadódnak, úgy, hogy a „külsős” banki pénzmozgásokat csak 50 százalékos súllyal veszik figyelembe.

Szeptembertől érhető el emellett a HVB akciós kölcsönkonstrukciója, amelynél a 0,5–25 millió forint közötti kölcsönkeret már a cég nettó árbevételének 15 százaléka is lehet. Kisebb kölcsönt igénylőknek e konstrukciónál már elég 5 millió forintos árbevételt felmutatniuk. Mindkét kölcsöntípusnál kizárólag a számlaforgalom és a tulajdonosok kezességvállalása adja a fedezetet, tárgyi eszköz nem szükséges hozzá.

Futamidő és biztosíték

A piacon eleddig egyedüliként a K&H Bank idén nyártól éven túli, akár 5 éves lejáratú folyószámlahitelt nyújt, minimum 0,5 millió forintos, deviza alapon 5 ezer eurós kerettel. Ennek az az előnye, hogy megspórolható a legtöbb banknál évi 0,5–1 százalékára, de minimum 20–35 ezer forintra rúgó, évenkénti szerződésmegújítási díj. Igaz, így a kölcsönösszeg sem emelkedik párhuzamosan a vállalkozás esetleg bővülő igényével, ahhoz szerződést kell módosítani.

A pusztán a forgalom alapján fedezett kölcsönök mellé több hitelintézet egyéb biztosítékokat is kiköt. A Budapest Bank (amely az euró- és dolláralapú mellett egyedüliként svájcifrank-, sőt fontbázisú folyószámlahitelt is kínál) csak lehetőségként említi a „biztosítékmentességet”.

Az IC Bank minden esetben tárgyi fedezetet kér (a 3 havi számlamúlt és egy lezárt pénzügyi év igazolása, továbbá üzleti terv beadása mellett). Például cégingatlanra, gépre jegyeztet be zálogjogot. Ráadásul a kölcsönszerződésben azt is megszabja, hogy az ügyfélnek havonta minimálisan mekkora számlaforgalmat kell elérnie.

A HVB konstrukcióinál feltételül szabja a Hitelgarancia Rt. kezességvállalását is, amely az igényelt hitel 80 százalékának megfizetését szavatolja. A garantőr intézmény igénybe vétele nem kerül több pénzbe az ügyfélnek, mert költségét a hiteldíj már magába foglalja.

Kétféle konstrukciót alakított ki az MKB Bank: klasszikus kölcsöntípusa mellett létezik egy vállalati betéttel fedezett, más néven „nullkockázatú” lehetőség is. Utóbbi esetében a kölcsönösszeg a biztosítékul szolgáló standard betét 97 százalékára rúghat, a kölcsönkamat a betétét 2 százalékkal haladja meg, és gyakorlatilag semmiféle hitelkérelmi dokumentációt nem kell benyújtani. Az ajánlat nyilvánvaló előnye, hogy váratlan tőkeszükséglet esetén sem kell feltörni, esetleg veszteséget elszenvedve, a vállalkozás lekötött betétjét. A másik, klasszikus konstrukciónál az MKB is kiegészítő fedezetet vár el, például ingatlant.

Kamatok és költségek

A kölcsönkeret kamata a legtöbb banknál nem fix, jellemzően az egyhavi – 7,35 százalék körüli – budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazítják, azt néhány százalékponttal megtoldva. Változó kamatnál több bank (például az IC) havonta, mások viszont (így az Erste) hetente hirdetik ki az új mértéket. A kamatfizetés havonta vagy negyedévente történik.

A piacon ma jellemző 9,5–16,75 százalék közötti kamatok mellé még 1–2 százaléknyi, a szerződéskötéshez kötődő egyszeri díj, esetleg még egyszer ekkora mértékű kezelési költség is társulhat. A legtöbb pénzintézet évi 0,5–1,5 százalék rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a hitelkeret ki nem használt hányada után is. Az évenkénti újbóli szerződéskötési (megújítási) díj általában az eredeti kötés tarifájával egyezik meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Eger, 2017. május 25.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (k), Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője (b) és Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (j) a fejlesztéspolitikai egyeztetésen az egri városházán 2017. május 25-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.