Gazdaság

Golfpálya és tetőkert

admin
admin

2006. 07. 27. 08:00

Bár a Toyota főleg autóiról ismert, a japán óriáscég számos egyéb tevékenységet is folytat a készház-gyártástól a kertépítésen át a biogazdálkodásig.

Melyik a piacon lévő legnagyobb Toyota? Aki ezt keresi, utazzon el a Tokiótól három órányira nyugatra lévő Kaszugaiba. Autógyárat nem talál a 300 ezer lakosú városban, Toyota-üzemet azonban igen. Tény, az ott készülő modellek gyorsulásban és lóerőben nem veszik fel a versenyt a japán óriásvállalat négykerekűivel, cserében annál tágasabbak – van bennük több hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba és terasz.

A kaszugai létesítmény ugyanis egyike a Toyota azon három japán üzemének, ahol előregyártott házak készülnek. Akárcsak az autókat, a házakat is külföldi hangzású neveken értékesítik, és rengeteg extrát kínálnak hozzájuk – a napelemes tetőtől a kulcs nélkül nyitható ajtókig. Ami az autóknál a Corolla árkategóriája, az a készházak esetében a 140 négyzetméteres, telek nélkül 175 ezer dollárba kerülő Smart Stage „modellcsalád”. Eggyel magasabb szint a 200 négyzetméteres, három hálószobás és garázsos Espacio Mezzo, amelyért 225 ezer dollárt kérnek. Az extrákkal akár a Lexus-kategóriáig is el lehet jutni: volt olyan vevő, aki 860 ezer dollárt fizetett egy extra méretű házért.

Miközben az amerikai autógyárak megváltak szinte összes nem központi üzletáguktól, a világ jelenlegi legsikeresebb autógyártója éppen az ellenkező irányt választotta. Több tucat olyan leányvállalata van, amelynek gyakorlatilag semmi köze az autóiparhoz. Akad köztük aprócska cég, mint például az öt fővel működő, 77 százalékban a Toyota tulajdonában lévő Nagasaki Sunset Marina üdülőhely-fejlesztő, de van óriásvállalat is, mint 8 ezer embert foglalkoztató, száz százalékban a Toyotához tartozó Toyota Financial Services, amely a márciussal zárult üzleti évben 1,7 milliárd dollár üzemi nyereséget ért el. Mindent egybevéve a nem autóipari leánycégek árbevétele a legutóbbi üzleti évben 15,5 százalékkal, 10,3 milliárd dollárra nőtt, 2003 óta pedig 50 százalékkal bővült. Bár e tavalyi bevétel nem egész 6 százaléka a csoport teljes, 180 milliárd dolláros forgalmának, ha a „mellékes” üzletágak külön cégcsoportként szerepelnének, együttesen így is a 192. helyen állnának a Standard & Poor’s 500-as részvényindexében szereplő társaságok sorában.

Pótkerekek

A Toyota több tucatnyi olyan vállalatban tulajdonos, amelyek az autógyártással még távoli kapcsolatban sem állnak. Íme néhány példa:

Sport
A japán autógyártó-nak 31 százalékos részesedése van a golfpályákat üzemeltető Toyota Mizunami Development társaságban, továbbá 23 százalékban tulajdonosa a Nagoya Grampus Eight profi futballcsapatnak.

Légi közlekedés
A Toyota birtokolja a helikoptereket üzemeltető és karbantartó Aero Asahi cég 97 százalékát, ezen felül 75 százalékos tulajdonosa az AirFlite Japan repülőtér-üzemeltető társaságnak.

Épületgyártás
A cég százszázalékos tulajdonában lévő Toyota Home a tervek szerint 5 ezer készházat szerel össze az idén. Egy másik, szintén előregyártott házakat előállító társaságban, a Misawa Homes-ban a cég tavaly szerzett 13 százalékos részesedést.

Kertészet
Az autógyártó óriásé a háztetőket zöld kertekké varázsoló Toyota Roof Garden cég 70 százaléka, valamint a dísznövény-értékesítő Toyota Floritech fele.

Tanácsadás
Száz százalékban az autógyártó tulajdonában van a Toyota Amenity társaság, amely szállodáknak, házasságkötő termeknek és éttermeknek nyújt menedzsment és a tanácsadói szolgáltatást.

Reklámipar
A Toyota az egyedüli tulajdonosa a Delphys reklámügynökségnek, amely tavaly 670 millió dollár bevételre tett szert az anyavállalatnak, a KDDI mobiltelefon-szolgáltatónak és más cégeknek végzett tevékenysége „jutalmaként”.

A házgyárak mellett a Toyota száz százalékos tulajdonosa a 660 millió dollár árbevételű Delphys reklámügynökségnek, valamint a Toyota Amenitynek, amely 69 alkalmazottjával szállodáknak és éttermeknek nyújt tanácsadói szolgáltatást. A japán lakosság elöregedéséből a Toyota az 51 százalékban birtokolt, gyógyászati intézményeknek támogatási szolgáltatást nyújtó Good Life Design révén profitál. Ha pedig alkalmazottai megéheznének, támaszkodhat a 90 százalékos tulajdonában lévő, édesburgonya-termesztéssel és -feldolgozással foglalkozó Toyota Bio Indonesiára, amely 2001-es alapítása után tavaly már 860 ezer dolláros árbevételt könyvelt el.

Hasonlóképp kevés köze van az autógyártáshoz a tokiói központú Toyota Roof Gardennek. A 70 százalékban tulajdonolt cég tetőkerteket tervez és értékesít Kínából importált tőzeg felhasználásával. Az üzlet nagy jövő előtt áll, mivel a japán önkormányzatok szerte az országban támogatják a városok felmelegedését gátló tetőkertek létesítését. A vállalkozás pár hete elkezdett forgalmazni egy, a Menicon kontaktlencsegyártóval közösen kifejlesztett komposztadalékot is, amely megszünteti a trágya kellemetlen szagát.

PROFILBŐVÍTÉSI HAGYOMÁNY. Ez az üzleti „nyitottság” csak első pillantásra meglepő, a magyarázat ott rejlik a társaság múltjában. A Toyota eredetileg sem autógyárként indult ugyanis, hanem elektromos szövőgépeket állított elő a japán textiliparnak. Az alapító Tojoda Kiicsiro azonban hamar felfedezte az autógyártásban rejlő potenciált, miután vállalata beszállt a Japánba importált Chevrolet személygépkocsik motorjainak szét- és újbóli összeszerelésébe. Az első Toyota autót, az A1-est 1935-ben gyártották, majd két évvel később a cégből kivált a Toyota Motor Corporation. Ehhez a profilbővítési hagyományhoz kapcsolódva a csoportnál 1986 óta működik az új üzleti projektek bizottsága, amely öt területen, köztük mindenekelőtt a gyárautomatizációban, az elektronikában és a biotechnológiában vizsgálja az ígéretes lehetőségeket.

További fontos tényező az imázs. Ahogyan a Toyota a hibrid meghajtású Prius-szal környezetbarát arculatot alakított ki – jóllehet közben rekordmennyiségben gyártja az üzemanyagfaló teherautókat és terepjárókat –, úgy az új technológiák terén is viszonylag csekély befektetéssel komoly pr-megtérülést lehet elérni. Bár a nem autóipari leányvállalatok közül csak kevés járul hozzá számottevően a csoportszintű nyereséghez, a cég elmondhatja róluk, hogy technológiájának és szellemi vagyonának felhasználásával „gazdagítja a társadalmat”.

A beruházások némelyike azért kapcsolódik az autógyártáshoz. Az Indonéziában termelt édesburgonya egy részéből például biológiailag lebomló műanyag készül, amit az autókba építenek be. A 60 százalékban Toyota-tulajdonú Panasonic EV Energy hibrid autókhoz fejleszt ki akkumulátorokat. S mint sok más autógyár, a Toyota is nagyot kaszál az autóvásárlási hitelek folyósításán.

A központi tevékenységtől egészen távoli területeken is vannak emellett szinergiák. A kaszugai gyár – ahol 85 százalékos készültségig építik meg a házakat, hogy azokat a közúti szállítás után a helyszínen 6 óra alatt (!) össze lehessen állítani – a hatékonyság fokozása céljából átvette a Toyota legendás gyártási rendszerének bizonyos elemeit, így a raktárkészlet minimalizálását és a folyamatos javítás elvét. A házak acélvázát az autógyártásból származó eljárással vonják be korróziógátló festékkel, az ablakok ugyanolyan törésálló üvegből készülnek, mint a szélvédők, s szintén az autókhoz fejlesztették ki eredetileg a kulcsmentes, rádiójellel nyitható-zárható ajtókat. Az üzem mennyezetére pedig ugyanúgy felfüggesztették a „jó gondolkodás, jó termékek” feliratú táblát, mint a Toyota valamennyi japán autógyárában. „A készház-gyártásban is a Toyota-módszert követjük” – szögezi le Morioka Szenta, a cég egyik vezetője.

KIPÁRNÁZVA. Ezzel együtt sokan nem értik, hogy a cégnek miért kell tetőkertekkel, házgyártással, reklámozással foglalkoznia, más kérdés, hogy az elemzők és a befektetők nem nagyon akadékoskodnak. Ennek egyik oka természetesen az, hogy nehéz belekötni egy olyan társaságba, amely a múlt évet 12,5 milliárd dollár adózott eredménnyel zárta, üzeminyereség-rátája tekintetében az autóipar legjobbjai közé tartozik, s egy vagy két éven belül minden valószínűség szerint megelőzi a General Motorst a világ legnagyobb autógyártójaként. „A befektetők időnként morognak, de az összes kiadáshoz képest ezek a ráfordítások csak kerekítési hibának számítanak” – mondja a leányvállalati beruházásokról Christopher Richter, a CLSA Asia-Pacific brókercég tokiói elemzője. Kurt Sanger, a Macquarie Securities elemzője azzal toldja meg ezt, hogy széles körű tevékenységeivel a Toyota jól ki van párnázva arra az esetre, ha az autógyártásban nem válik be a globális dominancia terve. „Lehet, hogy egy napon tényleg rosszra fordulnak a dolgok, és akkor sok mindent eladhatnak” – mondja. Kell valakinek egy használt tetőkert?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.