A kkv-kör gyors hitelexpanziója már több év óta megfigyelhető alapvető irányzat. Ennek eredményeként 2005 végére a kkv-hitelek állománya a hitelintézetekben 2996 milliárd forintra, vagyis a teljes hazai hitelállománynak közel egynegyedére nőttek. Ezt jóval meghaladja a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd forintos mértékét. A kkv-hitelek magas arányának kialakulásában természetesen jelentős szerepet játszott az, hogy a nagyvállalatok hiteleik jelentős részét külföldről, nagyrészt anyavállalatuktól, vagy azon keresztül veszik fel.
Kkv vagy sem?
A kkv-csoportba történő besorolásnál alkalmazott EU-standardoknak a fejlett gazdaságok viszonyaira kialakított mérethatárai következtében számos, hagyományosan nagyvállalatként nyilvántartott hazai szervezet került át a középvállalati kategóriába. A kkv-hitelek magas volumenét mégsem ez a sajátosság magyarázza, hiszen a csoporton belül 2005 végén a mikrovállalkozások rendelkeztek a legnagyobb hitelállománnyal (1040 milliárd Ft), a középvállalkozások hiteltartozása (985 milliárd forint) pedig alig haladta meg a kisvállalkozásokét (971 milliárd forintot).
Konjunktúra-ingadozások
A kkv-szektor túlsúlyba kerülése általában növeli a vállalati hitelezés kockázatát. A kkv-k jelentős része olyan fiatal vállalkozás, amelynek gazdálkodási és pénzügyi története viszonylag rövid, és csekély alapot szolgáltat az érdemi banki ügyfélvizsgálat számára. A kkv-körben az instabilitás jelentősebb lehet, mint a nagyvállalatok esetében, például azért, mert a konjunktúra-ingadozások a kisebb vállalatokat jellemzően jobban megviselik, mint a nagyvállalati szektort.
Hitelezési eljárások
A kkv-k jelentős része a lakossági üzletághoz hasonló, kiskereskedelmi jellegű gyakorlat révén hitelezhető. A nagyobb kkv-k hitelezése nagyobb mértékben támaszkodhat a hagyományos vállalati hitelvizsgálat és kockázatkezelés elemeire, ennek ellenére ebben a körben a hitelezés kockázata általában nagyobb, mint a nagyvállalatok esetében.
A hitelezési kockázatot növeli, hogy az új hitelek nagy része és az állomány jelentős része a kkv-körben is deviza- vagy devizaértékre szóló hitel. Ezek a korábbiakban már tárgyalt nagyobb árfolyam-ingadozások mellett kockázatosabbak lehetnek a forinthiteleknél. Hiszen a kkv-szektorban lévő hiteladósok a lakossági ügyfeleknél jóval nagyobb mértékben rendelkeznek export- (deviza-) bevételekkel, amelyek a kedvezőtlen irányú árfolyammozgások hatásait mérsékelhetik.
E tekintetben a kkv-k piaci kockázati szintje a devizabevételekkel viszonylag jobban fedezett nagyvállalatok és a lakossági ügyfelek között helyezkedik el. Más kérdés, hogy kedvezőtlen irányú árfolyamváltozások hiányában a devizahitelek a forinthiteleknél jóval alacsonyabb költségű finanszírozást tesznek lehetővé.
Laza a fizetési fegyelem
Egy másik, a kkv-szektor hitelezési kockázatát növelő tényező volt a fizetési fegyelem tavaly tapasztalt lazulása. Az előző évhez képest 5 százalékkal nőtt 2005-ben az újonnan indított felszámolási és végelszámolási eljárások, illetve csődeljárások száma, 2000-hez képest pedig a növekedés közel 20 százalékos volt. A gazdaság több területén: az építőiparban, a kiskereskedelemben, egyes élelmiszeripari ágazatokban és szolgáltatásokban magas a késedelmes fizetések gyakorisága, nőtt a lejárt vevőállomány súlya és mindezek hatására meghosszabbodott az átlagos fizetési idő, nőtt a körbetartozások volumene. Ezek a kedvezőtlen jelenségek jellemzően a kis- és középvállalkozásokat sújtják, amelyek a vevői és szállítói tartozások rendezésével kapcsolatban a nagyvállalatokhoz képest jóval kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.
Uniós pénzek a kasszában
A kkv-szektor kockázatait mérséklő tényező azonban, hogy a kis- és középvállalatok széles körben részt vesznek az Európai Unió különféle fejlesztési pályázatain. Ilyen pályázatok elnyerése hosszabb távra stabil piacot, vagy erősödő versenyhelyzetet biztosíthat a vállalkozások részére. Hasonló szerepet töltenek be a kkv-k állami támogatásának egyéb formái, mint például az állami hátterű szervezetek által nyújtott hitelgarancia, vagy a támogatott kamatú hitel.
A kkv-szektornak nyújtott hitelek összesített kockázatát a hitelezők számára mérsékli, hogy ez a szektor tevékenység szerint és területileg diverzifikált, a hitelek mértéke pedig átlagosan kisebb, mint a nagyvállalati hiteleké.
