Gazdaság

Speciális hitelezési konstrukciókra szorulnak a kiscégek

admin
admin

2006. 07. 13. 16:06

A kkv-kör gyors hitelexpanziója már több év óta megfigyelhető alapvető irányzat. Ennek eredményeként 2005 végére a kkv-hitelek állománya a hitelintézetekben 2996 milliárd forintra, vagyis a teljes hazai hitelállománynak közel egynegyedére nőttek. Ezt jóval meghaladja a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd forintos mértékét. A kkv-hitelek magas arányának kialakulásában természetesen jelentős szerepet játszott az, hogy a nagyvállalatok hiteleik jelentős részét külföldről, nagyrészt anyavállalatuktól, vagy azon keresztül veszik fel.


Kkv vagy sem?

A kkv-csoportba történő besorolásnál alkalmazott EU-standardoknak a fejlett gazdaságok viszonyaira kialakított mérethatárai következtében számos, hagyományosan nagyvállalatként nyilvántartott hazai szervezet került át a középvállalati kategóriába. A kkv-hitelek magas volumenét mégsem ez a sajátosság magyarázza, hiszen a csoporton belül 2005 végén a mikrovállalkozások rendelkeztek a legnagyobb hitelállománnyal (1040 milliárd Ft), a középvállalkozások hiteltartozása (985 milliárd forint) pedig alig haladta meg a kisvállalkozásokét (971 milliárd forintot).

Konjunktúra-ingadozások

A kkv-szektor túlsúlyba kerülése általában növeli a vállalati hitelezés kockázatát. A kkv-k jelentős része olyan fiatal vállalkozás, amelynek gazdálkodási és pénzügyi története viszonylag rövid, és csekély alapot szolgáltat az érdemi banki ügyfélvizsgálat számára. A kkv-körben az instabilitás jelentősebb lehet, mint a nagyvállalatok esetében, például azért, mert a konjunktúra-ingadozások a kisebb vállalatokat jellemzően jobban megviselik, mint a nagyvállalati szektort.

Hitelezési eljárások

A kkv-k jelentős része a lakossági üzletághoz hasonló, kiskereskedelmi jellegű gyakorlat révén hitelezhető. A nagyobb kkv-k hitelezése nagyobb mértékben támaszkodhat a hagyományos vállalati hitelvizsgálat és kockázatkezelés elemeire, ennek ellenére ebben a körben a hitelezés kockázata általában nagyobb, mint a nagyvállalatok esetében.

A hitelezési kockázatot növeli, hogy az új hitelek nagy része és az állomány jelentős része a kkv-körben is deviza- vagy devizaértékre szóló hitel. Ezek a korábbiakban már tárgyalt nagyobb árfolyam-ingadozások mellett kockázatosabbak lehetnek a forinthiteleknél. Hiszen a kkv-szektorban lévő hiteladósok a lakossági ügyfeleknél jóval nagyobb mértékben rendelkeznek export- (deviza-) bevételekkel, amelyek a kedvezőtlen irányú árfolyammozgások hatásait mérsékelhetik.

E tekintetben a kkv-k piaci kockázati szintje a devizabevételekkel viszonylag jobban fedezett nagyvállalatok és a lakossági ügyfelek között helyezkedik el. Más kérdés, hogy kedvezőtlen irányú árfolyamváltozások hiányában a devizahitelek a forinthiteleknél jóval alacsonyabb költségű finanszírozást tesznek lehetővé.

Laza a fizetési fegyelem

Egy másik, a kkv-szektor hitelezési kockázatát növelő tényező volt a fizetési fegyelem tavaly tapasztalt lazulása. Az előző évhez képest 5 százalékkal nőtt 2005-ben az újonnan indított felszámolási és végelszámolási eljárások, illetve csődeljárások száma, 2000-hez képest pedig a növekedés közel 20 százalékos volt. A gazdaság több területén: az építőiparban, a kiskereskedelemben, egyes élelmiszeripari ágazatokban és szolgáltatásokban magas a késedelmes fizetések gyakorisága, nőtt a lejárt vevőállomány súlya és mindezek hatására meghosszabbodott az átlagos fizetési idő, nőtt a körbetartozások volumene. Ezek a kedvezőtlen jelenségek jellemzően a kis- és középvállalkozásokat sújtják, amelyek a vevői és szállítói tartozások rendezésével kapcsolatban a nagyvállalatokhoz képest jóval kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek.

Uniós pénzek a kasszában

A kkv-szektor kockázatait mérséklő tényező azonban, hogy a kis- és középvállalatok széles körben részt vesznek az Európai Unió különféle fejlesztési pályázatain. Ilyen pályázatok elnyerése hosszabb távra stabil piacot, vagy erősödő versenyhelyzetet biztosíthat a vállalkozások részére. Hasonló szerepet töltenek be a kkv-k állami támogatásának egyéb formái, mint például az állami hátterű szervezetek által nyújtott hitelgarancia, vagy a támogatott kamatú hitel.

A kkv-szektornak nyújtott hitelek összesített kockázatát a hitelezők számára mérsékli, hogy ez a szektor tevékenység szerint és területileg diverzifikált, a hitelek mértéke pedig átlagosan kisebb, mint a nagyvállalati hiteleké.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.