Több olyan esetünk is akadt az utóbbi időben, amikor külföldi inyaraláson az unokát a nagyszülőre bízták, aki ráébredt a hirtelen rászakadt súlyos felelősségre, s felhagyott az alkoholfogyasztással, amitől aztán olyan elvonási tünetei támadtak, hogy kórházba kellett szállítani – említ sajátos példát Molnár László, az Európai Utazási Biztosító (EUB) Rt. igazgatója arra, milyen gyorsan kell a biztosítótársaságoknak reagálniuk az új piaci helyzetekre.
A biztosítóknál már régóta az volt a szabály, hogy nem térítik meg az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás miatt szükségessé váló kezelések költségét, most azonban már az elvonási tünetek ellátása is bekerült a kizárások közé.
Uniós előny
Könnyen elképzelhető viszont az is, hogy a fenti helyzetbe kerülő nagypapa mégis szakszerű ellátást kap, a példa ugyanis rávilágít arra, milyen szolgáltatást kaphatunk az uniós tb-kártyáért és milyet akkor, ha üzleti biztosítóval kötünk utasbiztosítási szerződést. Az említett kártya ugyanis a 25 uniós ország mellett Izlandon, Norvégiában, Horvátországban, Svájcban és legújabban – 2006. július elseje óta – Bulgáriában az ottani állampolgárok társadalombiztosítási ellátásával azonos szintű ellátást biztosít sürgős esetekben, viszont csak azokban az intézményekben, amelyekkel az ottani tb leszerződött. Ha tehát a nagypapa talál ilyen kórházat, majdnem ingyen ellátják elvonási tüneteit. Az EU tb-kártyával magánklinikára nem, csak közkórházba kerülhetünk, országonként eltérő mértékben, de önrészt kell fizetnünk, s ki kell egészítenünk a gyógyszerszámlát is.
Fontos még tudni, hogy néhány országban – Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos kezeléseknél Finnországban – visszatérítéses rendszer működik, vagyis a kórházi és gyógyszerszámlát a helyszínen ki kell fizetnünk, s csak hónapokkal később, az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül kapjuk vissza az összeget.
Az üzleti biztosítóknál vásárolható utasbiztosítás a hirtelen, váratlan és véletlenszerű eseményekre nyújt fedezetet, de nem fizet a fenti példában szereplőhöz hasonló sürgős, de kórelőzményes, idült betegségek kezeléséért, valamint az itthon már megkezdett kezelések folytatására. A korábbi E-111-es nyomtatványt felváltó EU tb-kártya viszont azt igazolja a kinti ellátó intézmény számára, hogy tulajdonosa társadalombiztosítási ellátásra jogosult, s így az ellátó kórház némi levelezgetés után, pár hónap múlva megkapja az ellátásért járó összeget a magyarországi tb-kasszától.
Az EU-kártyás ellátás legnagyobb hátránya, hogy meg kell találnunk azt az intézményt, ahol elfogadják a kártyánkat, s ehhez képest csekély negatívum lehet sürgős esetben, hogy az önrészt magunknak kell lecsengetnünk. Persze könnyen előfordulhat, hogy ha egy kis olasz vagy horvát falut szemelünk ki üdülőhelyül, sokat kell autóznunk, mire megtaláljuk a tb-s kórházat. Noha az uniós csatlakozás óta több mint félmillióan igényelték a kártyát, egyedüli megoldásként történő kiváltása mégis csak azoknak javallható, akik hosszabb időt töltenek egy helyen – például néhány hónapot baby sitterként -, s megfelelő hely- és nyelvismerettel is rendelkeznek.
Három szinten
Nem könnyű a kiigazodás az üzleti biztosítások körében sem. Ma 11 biztosítótársaság több mint 30-féle biztosítást kínál mintegy 24 fajta kockázatra. A cégek általában háromféle terméket kínálnak: a „fapados” módozatot három napra 700-tól 1400, a középárasat 1100-tól 1600, illetve egy „prémium” kategóriásat 1500-tól 3000 forintig. Az árkülönbségek viszonylag kicsik, a díj ellenében kínált szolgáltatások között azonban meglehetősen nagyok a különbségek.
A termék kiválasztásánál a legfontosabb szempontok, hogy hova, mennyi időre és mivel utazunk, mekkora kórházi számlát áll a biztosító betegség és baleset esetén, mekkora a hazaszállítás költségplafonja, továbbá mennyit fizetnek az elveszett poggyászért. Néhány napos Európán belüli utazásoknál megteszi a legolcsóbb típus is, ezeknél is jelentős különbségek találhatók azonban a vállalt térítés mértékében. Általában 1,5-2 millió forint a kórházi kezelésért kifizetett maximális összeg, de akad sokkal magasabb is: a Groupama „fapadosa” 10 millió forintot, a QBE Atlaszé 43 ezer eurót, azaz akár több mint 12 millió forintot is térít.
Az Európán kívülre, különösen az Egyesült Államokba – ahol egy vizitdíj 400, egy napi kórházi ellátás díja akár 1000 dollár is lehet -, illetve a Dél-Amerikába vagy Izraelbe utazóknak feltétlenül ajánlatos legalább a középáras termék megvásárlása. Ezek 8-10 millió forinttól 20 millió forintig térítik meg az orvosi költségeket betegség vagy baleset esetén (lásd a fenti táblát). De néha még ez sem elég. Az egyik biztosítónál beszámoltak egy magyarországi házaspár igen súlyos tengerentúli autóbalesetéről, amikor a műtétek és a kórházi kezelés költsége nem fért bele fejenként a 20 millió forintba. A legmagasabb kategória 20-30 millió forintig állja a cechet, de a QBE Atlasz Assist-Card Privileg terméke egyenesen 500 ezer euróig – több mint 140 millió forintig – térít.
Hazaút
Fontos szempont a hazaszállítás költsége is, különösen az Európán kívüli úti céloknál. A legolcsóbb módozatok 1-5 millió forintig – de a QBE Atlasznál, az EUB-nél és a Magyar Posta Biztosítónál korlátlanul -, a közepes változatok 2-8 millió forintig, a top-termékek limit nélkül térítenek. Erre szélsőséges esetben szükség is lehet, mivel – számolt be róla Horváth Péter, a QBE Atlasz igazgatója – praxisában előfordult, hogy egy Amerikában szívinfarktust kapott utasukat 17 millió forintos költségért, különrepülővel kellett hazaszállítaniuk.
Az utasbiztosítások területén a legtöbb vita a poggyászkárokkal kapcsolatban fordul elő. A legolcsóbb biztosításokra általában 50-60 ezer forint poggyászkárt térítenek, a középárasakra 100-150 ezer, a legdrágábbakra 150-220 ezer forint között. A repülőutakon bekövetkező poggyászkárokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy a kártérítési felelősség elsődlegesen a fuvarozót – légitársaságot – terheli, és csak a térített összeg és a kárösszeg közötti különbséget állja a biztosító. A kárbejelentéshez reptéri jegyzőkönyv szükséges, ugyanúgy, ahogy mindenfajta lopással-rablással kapcsolatos kár bejelentéséhez is rendőrségi jegyzőkönyvet kell mellékelni. Fontos tudni, hogy a gépkocsi utasteréből – látható helyről – eltűnt poggyászra a biztosítók többsége egyáltalán nem, vagy csak limitált kártérítést, éjszaka 22 óra és reggel 6 óra között az autóból eltulajdonított tárgyakért pedig semmilyen kártérítést nem fizet. Így járt pórul a közelmúltban egy Velencében feltört magyar busz utasa; 100 ezer forintos szemüvegéért nem fizetett a biztosító, mondván: azt egy, az ülésen elhelyezett kézitáskában hagyta. Ennél még rosszabbul jártak Dániában annak a busznak az utasai, amelyet az összes benne maradt cuccal együtt, mindenestül loptak el a tolvajok egy éjszaka.
Az elvesztett tárgyakra beszerzéskori értéket – s nem újrabeszerzési értéket – fizetnek a biztosítók. A szakemberek körében közhelynek számító szlogen, hogy „minden poggyászban van legalább egy Ray-Ban napszemüveg és egy 50 ezer forintos Adidas cipő”. Az ilyesfajta csalafintaságok ellen úgy védekezik a biztosító, hogy egy számára reálisnak tűnő átlagárat fizet – egy napszemüvegre például 10 ezer forintot -, s ha a károsult ragaszkodik hozzá, hogy az övé legalább 60 ezer forintba került, akkor azt számlával kell igazolnia. A cégek egyébként általában limitálják az egy tárgyra kifizethető összeget: a legolcsóbb biztosításnál legfeljebb 15 ezer, a drágábbnál 25 ezer, illetve 40 ezer forintot térítenek egy elveszett tárgyra.
