Az adózással, járulékfizetéssel kapcsolatban tervezett intézkedések közül a legnagyobb felzúdulás talán a tb-ellátásokkal kapcsolatos változtatások tervét fogadta. Például azt, hogy a minimálbér kétszerese után kell fizetnie a járulékokat szeptember elsejétől az összes egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak.
A tervezett intézkedések bejelentését kísérő felfokozott hangulatot jelzik az utólagos magyarázkodások. A kormányszóvivői iroda szerint például a vállalkozók kérhetnek kedvezményt az APEH-től, ha nem képesek megfizetni a dupla járulékot, mert ennél alacsonyabb a jövedelmük. Mindenképpen be kell azonban fizetniük a megemelt összeget, legfeljebb utólag visszaigényelhetik egy részét. A törvényjavaslat szerint viszont csak azok tehetik ezt, akiknek a járulékalapot képező jövedelmük (ez többnyire a vállalkozás bevétele) nem éri el idén a 125 ezret, jövőre pedig a 131 ezret. Ha az adóhatóság úgy látja, hogy a vállalkozásban elegendő bevételnek kell lennie, csak megpróbálják eltitkolni, még vizsgálatot is akaszthat a cég nyakába.
Ki megy Szlovákiába?
A valutaalap számai
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a konszolidációt célzó magyar program rosszul tervezett, nem eléggé hiteles, és nem valószínű, hogy sikerül általa megfordítani az ország romló adósságpozícióját – írja címoldalán a Financial Times (FT). Az FT tudomása szerint az IMF így számol: az államháztartási hiány a GDP-hez mérten nem 9,4 százalék, hanem 10 százalék körül alakulhat idén, jövőre 6,1 százalék helyett 7,5 körül lehet. A tavaly már 62,3 százalékra kúszott belső államadósság további növekedése várható. Tekintettel a 60 százalékos maastrichti kritériumra, ez kétségessé teszi az euró bevezetésére tett erőfeszítések sikerét.
Hasonló ellenkezést váltott ki az a javaslat, amely gyakorlatilag megszünteti a veszteség elhatárolásának lehetőségét. Az úgynevezett elvárt adót ugyanis a bevételek 2 százaléka után akkor is meg kell fizetniük a vállalkozásoknak, ha éppen veszteségesek. Ez katasztrófa lehet a kis cégek számára, állították azonnal a könyvelők. Persze a számok árulkodóak: az adóhivatal 2004-es adatai szerint a mikrovállalkozásoknak csaknem fele veszteséges.
Pénzelvonás mindenáron?
„Az új egyensúly programja rontja a gazdaság versenyképességét, a teljesítmény visszafogására ösztönöz – kommentálta a megszorításokat Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Növeli az elvonásokat, a munkanélküliséget, erősíti az inflációt, csökkenti a keresletet.” A kamara különösen azt sérelmezi, hogy az egyensúlyjavítás 92 százalékának 2007-ben is adónövelés a fedezete, s csupán 8 százaléka származik kiadáscsökkenésből. Számításaik szerint jövőre és 2008-ban a lakosság jövedelemszintjét 610 milliárddal, a vállalkozásokét pedig 750 milliárd forinttal apasztják a tervezett intézkedések. Kérdésre Parragh László egyébként elmondta, hogy ha jövőre csakugyan beindulnának az államháztartási reformok, támogatni tudnák például a társasági adó emelését.
Berzenkedést és értetlenkedést hozott a 15 éve adómentes házipénztár tervezett megadóztatása. Az adó alapja a vállalkozás napi készpénz-záróegyenlege, csökkentve a napi készpénzforgalom kétszeresével. Az e feletti pénztárállományt érinti a 20 százalékos adófizetési kötelezettség. Sokan úgy látják: ez az adó legfeljebb aprópénzzel kecsegtet, amelynek megfizetése után amnesztiában részesülnek mindazok, akik a magas adóterhek miatt papíron, éveken át nem vontak ki pénzt a cégükből, inkább a házipénztár egyenlegével bűvészkedtek.
A szolidaritási adó mellett az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos adó 10 százalékpontos emelése érintheti még kellemetlenül a nagyobb vállalkozásokat, sőt a közszolgálat nagyüzemeit is. Azokat, amelyek úgynevezett természetbeni juttatások olyan ösztönzőit nyújtották alkalmazottjaiknak, amikkel mentesítették őket az szja egy részétől. Most ez is drágább lesz.
Bajban a szolidaritás?
A könyvelők és az adótanácsadók szerint a Gyurcsány-csomag tele van átgondolatlan javaslatokkal. „Ha az év közben történő változtatások miatt közbenső beszámolókra lesz szükség, az többletköltséget ró a cégekre – mondta Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fővárosi szervezetének elnöke. – Ráadásul az éves számításba belekalkulálni egy időszakot, és azt megfogalmazni óriási feladat. A 90-es évek végén volt már egyszer ilyen indítvány, ám akkor az Alkotmánybíróság elkaszálta, mivel a szociális biztonságot veszélyeztette.”
A legtöbb szakértő különösen nehezményezi a tb-csomag módosításait. Benne azt, hogy idén szeptembertől a munkavállalói járulék a jelenlegi 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedik, az egyéni egészségbiztosítási járulék pedig 4 százalékról 6 százalékra, 2007 januárjától 6-ról 7 százalékra.
Azt az ötletet sem a szolidaritás sugallta, hogy 2006 szeptemberétől a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5 százalékos baleseti járulék helyett 15 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnek, jövőre pedig már 16 százalékosat. A legtöbb szakértő szerint újra a jövedelem eltitkolása, a számlagyártás jöhet majd divatba a szolidaritás helyett, amit pedig a kormány elvárna az adófizetőktől.
