A cégekért is harc folyik
A bankok a céges ügyfelekért is élénken versengenek egymással. Az utóbbi időben lejjebb faragták vállalati netbanki csomagjaik árát, és minden más módon is igyekeznek bővíteni ügyfélkörüket. Erről bővebben itt olvashat>>
Bővül az ügyfélkör
A lakossági internetbanking ügyfelek száma 47, míg a vállalati ügyfeleké 44 százalékkal emelkedett 2005-ben. December 31-én 733 ezer internetbanki szolgáltatásokra szerződött lakossági ügyféllel rendelkeztek a hazai bankok. Számuk 2006 végére várhatóan 903 ezerre nő a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint. A legtöbben az online átutalások lehetőségét veszik igénybe.
Az elektronikus szolgáltatások egyébként már vidéken is egyre több helyen elérhetők, miután idén tavasszal a takarék-szövetekezeti szektorban is erős fejlesztésbe fogtak: ma már több mint 120 szövetkezet nyújt online bankolási lehetőséget.
Nehéz is ezt hirtelen megváltoztatni, de az arányokon már azzal javíthatunk, ha messzire elkerüljük a bankfiókokat, és amit lehet, magunk intézünk az online banki szolgáltatásokon keresztül, illetve megpróbáljuk akár egy hónapon belül is valamilyen módon megforgatni a pénzünket.
Befektetni is lehet
Sokat fejlődött az utóbbi időben a hazai bankok elektronikus szolgáltatási kínálata. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a szükséges banki műveletek (egyenleglekérdezés, eseti és állandó átutalási megbízások forintban és devizában) mellett szinte mindenhol lehetőség van betétlekötésre vagy éppen -feltörésre, illetve egyre gyakoribb az is, hogy bizonyos értékpapír-műveleteket végezhetünk a saját monitorunk előtt.
A lapunk által vizsgált tíz nagyobb lakossági bank közül kettőben (a CIB-nél és az OTP-nél) ehhez külön díjat sem kell fizetnünk, csak rendelkeznünk kell egy értékpapírszámlával, és így a „rendes” netbanki felületen vásárolhatunk értékpapírt is. A tízből egyébként összesen öt banknál lehet állampapírokat és – az adott bankcsoport forgalmazásában elérhető – befektetési jegyeket adni-venni, az Inter-Európa Banknál, az Ersténél és a CIB-nél emellett tőzsdei részvényekre és vállalati kötvényekre is adhatunk megbízást (a részleteket lásd a fenti táblázatban).
Ha nincs is komolyabb megtakarítható pénzünk, a befektetési jegyeken igazán rövid távra is érdemes elgondolkozni, hiszen mondjuk egy pénzpiaci alappal elérhető éves 7 százalékos hozam akár néhány napra is vonzóbb, mint a lekötetlen betétek évi 0,2 százalékos kamata. Különösen, mivel a hozzáférhetőség szempontjából alig van különbség: egy kattintással megoldható a jegyek visszaváltása, és az összeg azonnal jóváírásra kerül a folyószámlán (ez alól csak a részvényalapok jelentenek kivételt, ahol általában két nap az átfutási idő).
Mindenhol olcsóbb
Ami a hagyományos banki tranzakciókat illeti, a kondíciókban van különbség. Az viszont minden bank esetében igaz, hogy az internetes csatornákon kezdeményezett tranzakciók díjai nemcsak a bankfiókban megadott megbízásoknál, de általában a telefonbanki vagy mobilbanki díjaknál is kedvezőbbek.
Ha most példaként csak egy egyszeri 10 ezer forintos belföldi átutalást vizsgálunk, akkor látható, hogy ennek online költsége nullától 140 forintig terjedhet az aktuális kondíciók alapján, miközben ugyanezért a műveletért a bankfiókban legalább 200–400 forintot számítanak fel. Az OTP-nél és a HVB-nél durván kétszeres, az Ersténél tízszeres, a K&H-nál viszont akár harmincszoros megtakarítást is elérhetünk akár egyetlen kis összegű tranzakció jóvoltából.
A havi teljes számlaköltség pedig durván harmadára csökkenthető egy átlagos magyar banki ügyfél esetében, akinek feltételezéseink szerint van egy bankkártyája, havonta legalább kétszer bankautomatából készpénzt vesz fel, rendelkezik három csoportos beszedési megbízással (onnan fizeti ki a közüzemi számláit), és kap havi öt sms-t a banki műveletekről. Számításaink szerint ezek a műveletek egy hagyományos lakossági számlacsomag keretében havonta 1000–1500 forintba kerülnek, miközben elektronikus számlacsomag keretében 400–500 forintnál nem többe.
