Gazdaság

Hosszú távú koncepciót hiányol a német kamara a Gyurcsány-csomagból

admin
admin

2006. 07. 01. 07:00

Az államháztartási hiány befoltozására szánt csomagot sürgősen ki kell egészíteni olyan reformlépésekkel is, amelyek hosszú távon hozzák rendbe az államháztartás kiadási szerkezetét. A DUIHK, mintegy ezer tagjával Kelet-Közép-Európa legnagyobb kétoldalú gazdasági szervezete alapvetően osztja a véleményt, amely szerint az államháztartás rövid távú helyreállításához a bevételek masszív emelése szükséges.


A német befektetők hajlandóak arra, hogy ehhez a maguk részéről is hozzájáruljanak. „Azonban nem gondoltak arra, hogy az adóemelések a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével együtt végzetes hatást gyakorolnak az általános gazdasági fejlődésre” – sajnálkozott a DUIHK ügyvezetője.

Drasztikus keresletcsökkenés várható

Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank Zrt. igazgatóságának elnöke és egyben a DUIHK kincstárnoka az infláció és a kamatok emelkedésére számít, és véleménye szerint a forint további leértékelődése megelőzhető a jó kommunikációval és a jegybank független működésével. „A hatásokat 2006-ban csak csekély mértékben érzékeljük. 2007-ben drasztikusan alacsonyabb, 4,5 helyett 1,9 százalékos gazdasági növekedésre számítok” – vélekedett Hák-Kovács Tamás. A DUIHK a belpiaci kereslet drasztikus csökkenésére számít magasabb árak mellett.

A DUIHK kincstárnoka szintén szükségesnek tartja az állam bevételeinek növelését, azonban üdvözölte volna, ha a kormány elsősorban az adófizetők számát bővítené. „Nagy probléma, hogy Magyarországon a 3,5 millió adófizető közül 700.000 fizeti be a teljes jövedelemadó-bevétel 80 százalékát
az adóhivatalnak”. Véleménye szerint ezen kívül jobban kellett volna kommunikálni a terveket. „Ehelyett nyugtalanságot keltettek a pénzpiacokon, ami tovább rontja a helyzetet” – véli a DUIHK kincstárnoka.

A kkv-k a legnagyobb vesztesek

A gazdasági szereplők közül kiemelten azokat sújtják a változások, akik a magyar piacra termelik áruikat. „A kis- és középvállalatok, valamint a behozatalorientált cégek lesznek a vesztesek” – véli Hák-Kovács Tamás, és egyben tart a csődök számának emelkedésétől is. Az energiaárak növekedése és a magasabb adók csökkentik a háztartások jövedelmét, ami legkésőbb a következő bértárgyalásoknál kihat a vállalatokra is. „Azt azonban nem hiszem, hogy a bérből és fizetésből élők számíthatnának arra, hogy a jövő évi bértárgyalásoknál ellentételezik a jövedelmük csökkenését. Az érdemi béremelésre a vállalatoknak nincs meg a mozgásterük” – jelentette ki a Commerzbank vezetője.

Számos vállalat aggódik azonban amiatt, hogy nem tudja elkerülni a magasabb béremeléseket. „A Gyurcsány-csomag nyilvánosságra kerülése óta nap mint nap több vállalat keres meg minket mintegy ezres tagságunkból ezzel az aggodalommal – a gazdaság minden területéről, a gyártástól a kereskedelmen át a szolgáltatásokig” – állapította meg Gabriel A. Brennauer. „A több mint 200 magyarországi német befektető körében készített idei konjunktúrafelmérésünkben a válaszadók az általános költségszint 8,2 százalékos és ezen belül az élőmunkaköltség 6,0 százalékos mértékű növekedését várják.

Dupla járulék vs. Minimálbér és „zöldpénz”

A kereskedelmet érintő további intézkedés, hogy valamennyi cégnek az állami minimálbér legalább kétszerese után kellene járulékokat fizetnie – tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott mennyit keres valójában. „Meg tudom érteni, hogy milyen elképzelésből indultak ki: nagyon sok olyan cég van, ahol az alkalmazottaknak csak a minimálbért fizetik hivatalosan, a többit pedig feketén” – magyarázta, bár véleménye szerint a kereskedelemben a legtöbbször valóban igen alacsonyak a bérek.

Magyarország már nem elsődleges befektetési helyszín

„A nemzetközi befektetőknek a bérköltség még mindig az egyik leginkább meghatározó tényező a telephely kiválasztásánál” – állapította meg Gabriel A. Brennauer. Szerinte Magyarországról már azt tartják, hogy drágább számos versengő befektetési helyszínnél, például a balti államoknál, Szlovákiánál vagy Romániánál és Bulgáriánál is. A közvetlen külföldi befektetésekre gyakorolt vonzerő tehát csökken.


„Ennek az országban már jelen lévő befektetőkre is lehet hatása” – véli Johannes Roscheck, az Audi Hungária Motor Kft., az ország legnagyobb befektetőjének pénzügyi igazgatója. „Például újabb magyarországi befektetéseknél a konszernen belüli pályázatoknál is rendszeresen érvényesülnünk kell más, kedvezőbb feltételeket kínáló helyszínekkel szemben Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Ez az emelkedő költségek miatt nehezebbé válhat.”

Magyarországnak fel kell ismernie, és támogatnia kell az erősségeit az egyesült Európában. Brennauer úr így vélekedik: „A kormánynak döntéseibe jobban be kellene vonnia a gazdasági partnereit – mi mindenképpen készen állunk a konstruktív párbeszédre“.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.