Gazdaság

Tudatos kockázatkezelés szükséges a cégeknél

admin
admin

2006. 06. 29. 12:38

A külföldi devizában történő eladósodás az árfolyamkockázat fedezésének egyik eszköze lehetne, azonban a kis- és középvállalatok inkább a törlesztőrészlet minimalizálása érdekében döntenek emellett, emiatt a devizaadósság az árfolyamkockázatukat növeli.

A felmérés során a magasabb kockázatúnak tartott mikro-, kis- és középvállalatok (kkv-k) adatairól és viselkedéséről gyűjtöttünk információkat, három témakörben: az eladósodottságuk, árfolyamkitettségük és az árfolyamkockázat kezelése terén. A kérdőív célja részletes információk gyűjtése volt arról, hogy a vállalatok milyen forrásból vesznek fel devizahiteleket, milyen más csatornákon érintheti a felmért vállalatokat az árfolyamváltozás, és mennyire vannak ezekre a hatásokra felkészülve.

Árfolyamkitettség, árfolyamkockázat, devizaadósság

Árfolyamkitettségről akkor beszélünk, ha az árfolyam változása befolyásolja a gazdasági szereplők nyereségét, illetve eszközeik nettó értékét. Az árfolyamkockázat ezzel szemben az árfolyam-elmozdulás valószínűségének és az árfolyamkitettségnek az eredője. Közvetlen árfolyamkitettsége elsősorban azoknak a gazdasági szereplőknek van, akik devizabevétellel, illetve -kiadással, valamint devizaeszközzel, illetve -forrással rendelkeznek.

A pozitív nettó devizaeszközzel vagy devizabevétellel rendelkező vállalatokra a hazai valuta gyengülése pozitívan, erősödése negatívan hat rövidtávon. Ilyenek az exportőr vagy külföldön beruházó vállalkozások. A nettó devizaforrással vagy devizakiadással bíró (importőr, devizaadós) vállalkozásokra ellenben a hazai valuta erősödése van pozitív hatással. Az árfolyam-elmozdulások versenyképességre gyakorolt hatása hosszabb távon módosíthatja ezeket a kapcsolatokat.

A hazai gazdaság nagymértékben nyitott, és a devizában történő eladósodás is növekvő, ami arra utal, hogy közvetlen árfolyamkitettsége számos gazdasági szereplőnek lehet. Az árfolyamrendszerben pedig az árfolyam potenciális elmozdulása ± 15 százalékos a sávközéphez képest, ami azt jelenti, hogy az árfolyamkockázat sem elhanyagolható.

A hazai kkv-szektor jelentősége, jellemzői

Az elmúlt években a kkv-szektor jelentősége fokozatosan emelkedett, kilátásai javultak, különösen a mikro- és kisvállalatok váltak egyre fontosabbá mind gazdasági súlyukat tekintve, mind a bankrendszer szempontjából. A jövedelmezőség javult ezen vállalatok körében, bár még mindig elmarad a nagyvállalatokétól. A szektor likviditási helyzete ugyanakkor nem javult, sőt bizonyos ágazatokban romlott az elmúlt időszakban, nagyrészt a körbetartozások elterjedése miatt, mutat rá a tanulmány.

A szektor további általános jellemzője, hogy nehezebben jut forrásokhoz, mint a nagyvállalatok. Ezt jól tükrözi, hogy a nagyvállalati szektor külföldről is nagymértékben von be forrásokat, a kkv-k azonban elsősorban a belföldi bankokra támaszkodnak. Emellett érzékenyebbek a törlesztőrészletre, mint a nagyvállalatok, ami magyarázza, hogy miért választják a belföldi valuta helyett a devizahiteleket, ugyanakkor azonban emiatt jobban is sújthatja őket az árfolyam elmozdulása.

Az elmúlt években a hitelkereslet és -kínálat emelkedése miatt a kkv-k részére nyújtott belföldi banki hitelállomány jelentősen emelkedett, jelenleg meghaladja a nagyvállalati hitelállományt. A hitelek növekvő része azonban külföldi devizában kerül folyósításra, miközben a kkv-k exportból való részesedése igen alacsony. Mindezekből arra következtethetünk, hogy – bár a könnyebb hitelhez jutás pozitív folyamat – a növekvő devizahitelezés a kkv-k körében jelentős árfolyamkitettség megjelenéséhez vezetett.


Árfolyamkitettség és várt hatások

A kérdőív adatai alapján a hazai kkv-k jelentős része (mérlegfőösszeg szerinti részesedés alapján körülbelül 60 százaléka) közvetlen árfolyamkitettséggel bír, és többségben vannak azok a vállalkozások, amelyekre az árfolyam gyengülése gyakorolna negatív hatást. Ez igaz mind a nettó devizaeszközök, mind a nettó devizabevételek vonatkozásában (lásd 3. ábra), bár az utóbbi szempontjából változatosabb a vállalatok kitettségének mértéke.

Az árfolyamkockázat kezelése

A mesterséges fedezés még kevésbé jellemzi a kkv-kat, mint a természetes fedezési eszközök alkalmazása. Mérlegfőösszeg szerinti részesedés alapján mindössze a vállalatok 4 százaléka alkalmazott mesterséges fedezési eszközöket. Ez egybecseng más országokban elvégzett felmérések tapasztalataival. A jelenséget nagy részben magyarázza a minta összetétele, ugyanis a kkv-k nagy része esetében a vállalati méret, vagy a kitettség mértéke nem éri el azt a szintet, hogy érdemes legyen beruházniuk az árfolyamkockázat-menedzsment módszerek vagy ezzel foglalkozó szervezeti egységek kialakításába.

Nem fedezik magukat a cégek

A vizsgált minta vállalatainak jelentős hányada rendelkezik közvetlen árfolyamkitettséggel, de csak kis részük van ezzel tisztában, illetve fedezi árfolyamkitettségét. A természetes fedezés ugyan számos esetben rendelkezésre állna, de a vállalatok általában nem használják ezt tudatosan. A mesterséges fedezési eszközök alkalmazása pedig csak elvétve jelenik meg. A devizaadósság fedezettsége szintén igen alacsony, különösen, ha csak a belföldi devizaadósságra szűkítjük a vizsgálatot. A külföld felé devizában eladósodó vállalatok azonban zömében fedezettek. A bankrendszer hitelkockázatára a fentiekből közvetett módon következtethetünk.

A felmérés rámutatott arra, hogy az árfolyam elmozdulása két csatornán: a devizaadósságon keresztül közvetlenül, illetve az egyéb devizatételek révén közvetetten nem várt hatást gyakorolhat a hazai kkv-kra. A vállalatok nagy része ugyanis alulbecsli az árfolyamkitettségét, és semmilyen tudatos kockázatkezelési technikát nem alkalmaz. Különösen azok esetében igaz ez, akik a belföldi bankok felé külföldi devizában adósodtak el. A vizsgálatok ugyanakkor megerősítették, hogy az árfolyam esetleges gyengülése összességében negatív hatással bírna a szektorra. A bankrendszer hitelezési veszteségeinek emelkedése mellett ennek valószínűleg az aggregált hitelkereslet, illetve a devizahitel-kereslet jelentős visszaesése lenne a következménye.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Portugal's forward Cristiano Ronaldo (C) celebrates after scoring during the WC 2018 group B football qualifing match Portugal vs Hungary at the Luz stadium in Lisbon on March 25, 2017. / AFP PHOTO / PATRICIA DE MELO MOREIRA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.