Gazdaság

A Gyurcsány-csomag adózási hatásai

admin
admin

2006. 06. 22. 07:00

A sebtében megalkotott szabályok rendszerint ötletrohamszerűek, az eredeti jogszabályi környezetről időnként elfeledkeznek. Az amnesztiaszabályok között egy „bazi nagy magyar baki” is található bár a cikk írásakor már a Pénzügyminisztérium illetékesei bejelentették a kérdéses helyek bizottsági szakaszban való kiigazítását.

A különadó milyen adó?

Bármennyire banálisnak is tűnik a felvetés a különadóról, nem derül ki a törvényjavaslatban, hogy milyen adónemként kell azt megfizetni. A szöveg ugyan többször említi az Szja tv. és az Art., értelemszerű alkalmazását, a dolog korántsem egyértelmű! (A 11 százalékos ehótt is a személyi jövedelemadó összevont alapját alapul véve kell megfizetni, de egyáltalán nem szja-ként). Logikusan nézve, az Szja tv., az eljárási és adóelőleg-megállapítási keretszabály bármennyire is értelemszerűen alkalmazandó, a különadó korántsem biztos, hogy szja lesz, vagyis az APEH-nek azt különadóként is kell értelmeznie, arra pl. külön számlaszámot kell megneveznie (hacsak a törvényjavaslat előterjesztését nem módosítják). Addig is a különadót személyi jövedelemadóként értelmezzük, miközben a törvény a társas vállalkozókra vonatkozó fogalmat tisztázza, mert azt társasági adóként rendeli megfizetni.

A különadó a magánszemélyekre lényegében egy 2007-től érvényes adótábla-módosítás?

A különadót a magánszemély az összevont adóalapja után csak 2007-től kezdődően fizeti meg. Fontos mindjárt kiemelni, hogy az összevont adóalapba nem tartozik bele például az osztalék, így az eva alá tartozó (pl. egyéni vállalkozó) magánszemélyek csak 2007-ben fizetnek különadót, és csak akkor, ha vesznek ki összevont adózás alá tartozó jövedelmet, és az a kívánt szintet meghaladja. A nem egyéni vállalkozó magánszemélyeknek az összhatás lényegében majd ezzel a táblázattal lesz leképezhető, feltételezve, hogy a nyugdíjjárulék-levonás felső határa nem változik (ha igen, akkor a felső sáv ennek megfelelően változik):

0 forinttól – 1 700 000 forintig 18 százalék
1 550 001 forinttól – 6 325 450 forintig 306 000 forint és az 1 700 000 forinton felüli rész 36 százaléka
6 325 451 forinttól – 1 665 162 forint és az 6 325 450 forinton felüli rész 40 százaléka

Ugyanez az adótábla, ha a nyugdíjjárulék-levonás felső határa 18 500 Ft/nap összegre emelkedik.

0 forinttól – 1 700 000 forintig 18 százalék
1 550 001 forinttól – 6 752 500 forintig 306 000 forint és az 1 700 000 forinton felüli rész 36 százaléka
6 752 500 forinttól – 1 818 900 forint és az 6 325 450 forinton felüli rész 40 százaléka

Az egyéni és társas vállalkozók már 2006-ban is fizetnek

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély (az Szja tv. szerinti fogalom alapján) a személyi jövedelemadó adóbevallásában a bevallott vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összege (különadóalap) után fizeti meg. A társas vállalkozás lényegében a társasági adó alanyai között is külön említettek kivételével lényegében minden vállalkozás, ideértve a külföldi vállalkozót is. Az adó mértéke 4 százalék, és várható hatálybalépése 2006. 09. 01.

Előlegfizetés, feltöltés egyéni vállalkozóknál

Az egyéni vállalkozó számára az előírások ismét csak értelemszerű alkalmazásával lehet kitalálni azt, hogy először 2006. 10. 12-én kell előleget fizetni a szeptember hónap után. (Art. 2. sz. melléklet I/1/A/c). Ezzel mindjárt probléma is lehet, hiszen az előleget csak akkor lehet pontosan teljesíteni, ha a választás megtörténik. Ha a választás előnytelen, és így a másik módszerre kell az egyéni vállalkozónak „ráállnia”, akkor az azt is jelentheti, hogy a különadó előlegét nem fizette meg elégségesen, pedig lényegében semmilyen hibát sem követett el, hiszen a törvény a választást nem köti időponthoz. Hasonlóan nehézkes lesz az a szabály is, amely december 20-án várható adót állapít meg a különadóra, amely teljesen idegen az egyéni vállalkozói körtől. A fel nem töltött különadóra természetesen az Art. 20 százalékos bírság kiszabását rendeli el.

Az egyéni vállalkozók különadóalapja

A törvény elég flegma az egyéni vállalkozók különadóalapjának meghatározásánál, csupán a bevételek és a költségek különbségéről beszél, holott ez meglehetősen pongyola fogalmi kör. A bevételbe ugyanis – értelemszerűen – beletartozik a törvény által egy sor helyen említett tétel, amelyet nem adóalap-növelésként, hanem a bevétel részeként tárgyalnak. (Pl. létszámkedvezmény miatti bevételnövelés esete).

Az egyéni vállalkozók különadója költség?

Miután a törvény nem definiálja a személyi jövedelemadóként való kezelést, ezért a jelenlegi szövegből az olvasható ki (a vállalkozói járulékhoz hasonlatosan), hogy a különadó az egyéni vállalkozóknál költség, míg a társas vállalkozóknál társasági adó lesz. Ezzel sérülne a szektorsemlegesség elve.

Egyéni vállalkozónál harmadolás, vagy tényleges összegek

A törvény hatálybalépésként úgy rendelkezik, hogy az egyéni és társas vállalkozók választhatnak, hogy az adót matematikai arányban, vagy tényleges összegben állapítják meg. Amennyiben a tényleges összeg szerint kell azt megállapítani, akkor a megfelelő nyilvántartásoknak is rendelkezésre kell állniuk. Lévén, hogy az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben számol el, számára egyszerű lesz kiszámolni azt, hogy melyik módszerrel jár jobban, és azt is könnyű lesz teljesíteni, hogy a megfelelő nyilvántartás a tételes elszámolás választása esetén rendelkezésre álljon. (Egy szokásosan működő egyéni vállalkozónál ez utóbbi lényegében semmilyen módosítást nem igényel, csupán a 2006. 08. 31-re vonatkozó bevételi és kiadási részösszesítés lefuttatását vagy kiszámítását.)

Társas vállalkozók adójánál vannak korrekciós tételek

A különadó társas vállalkozóknál kialakított növelő tételei:
a) a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó,
b) az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó,
c) az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
d) az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
Csökkentő tételek:
a) az osztalékból származó jövedelem,
b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke,
c) az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,
d) az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
Semmilyen más adóalap-csökkentő, vagy más „de minimis” kedvezmény sem kapott szerepet, csupán le lehet vonni. Nem lehet még az áthozott veszteséget sem érvényesíteni, és nincs helye a kamatfizetésből származó kedvezményeknek sem!

Adóbevalláskor adóelőleg-bevallás

A jogszabály nem foglalkozik az egyszerűsítéssel, ezért csak reménykedni lehet abban, hogy a társasági adóbevalláson belül szerepeltessék a különadót és annak adóelőleg-bevallását. A részletszabályok hiánya azért is aggasztó, mert a különadó társasági adón kívül való kezelése alkalmat jelent annak elmulasztására, nem is beszélve arról, hogy az adatok birtokában a bevallás pontossága növelhető (pl. a 365 napnál rövidebb előző évi működés esetén az arányosításnál). A társasági adó szabályait gondozóktól nem meglepő, hogy ismét elfelejtkeztek rendelkezni a különadó előlegének kerekítési kérdésével, hiszen a háromhavonta megfizetendő összeg esetében csupán a szokásjog alapján kell az utolsó negyedévben kerekíteni, de azt nem írja elő semmi.

Zavaros átalakuláshoz kapcsolódó különadószabályok

Nem igazán világos, hogy átalakulás esetén az átalakulás mely napjától számított 30 napon belül kell a jogutódnak a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított adóelőleget bevallania. Tulajdonképpen a fordulónaptól számított 150 napon belül végrehajtott átalakulás (pl. kiválás) esetén még nem esedékes a jogelőd bevallása, így az attól számított 30 napon belül a kivált jogutód nem tud vallani. A jogszabályt kidolgozók elfelejtették az első évre vonatkozó eltérő szabályokat megállapítani. Az adóelőleg bevallására néhány mentesítő eset között szerepel kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is), ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Pontatlan a külföldön megfizetett adó esetére

Bár lehet, hogy a jogszabályt kidolgozók számára egyértelmű, hogy a fizetendő különadót definiálják (6. §. /2/), de egy sorral lejjebb már úgy hivatkoznak rá, mintha egy másik szakasz alapján kellene azt megállapítani (3. §. szerinti fizetendő különadó).

Hiányzik az előtársaságok kezelése

A jogszabályt készítők egészen egyszerűen elfelejtettek az előtársaságról rendelkezni, amely az első fizetendő társasági adója tekintetében eltérő szabályokkal rendelkezik (Tao tv. 26.§ /11/). Miután az eltéréseket nem ültették át a különadó szabályai közé, egy 2006 decemberében bejegyzett előtársaság az előtársasági időszakra és a naptári év végén záródó adóév esetén az előtársasági időszakot követően az azt követő néhány napra is feltöltést kell hogy fizessen.

Társas vállalkozóknál közbenső mérleg

A választási lehetőség meglehetősen sok adminisztrációval járhat, ráadásul a hibás választás a feltöltési kötelezettség „elnézését” is okozhatja. Ha a vállalkozásnak kedvezőbb, választhatja a harmadolás, vagy eltérő üzleti év esetén a működés napjaira vetített különadó helyett a közbenső mérleggel való adó-megállapítást. Nincs akadálya annak, hogy a közbenső mérleg a bevallás (fordulónaptól számított 150 nap) előtt készüljön el. Fontos, hogy az állam – a választás lehetőségére hivatkozva – nem kívánja megtéríteni a feleslegesen legyártott közbenső mérlegekre jutó költségeket. A többletköltség felvállalása nélkül azonban az adózó nem tudja meg, hogy vajon a költségek mellett megérte-e volna mégis a harmadolást választani.

Simán kikerülhető az adóelőleg-bevallás hatása

Ha a különadó (várhatóan társasági adóval kombinált) bevallását elrontjuk, akkor azzal eltérítődik az adóelőleg is. Miután a jelenlegi rendszer az adóelőleg önellenőrzését nem tartja fontosnak, illetve annak nyomtatványai erre nem adnak módot, könnyen előfordulhat, hogy a „véletlenül elrontott” bevallásokon szereplő különadó-előleg jóval kevesebb lesz, mint a tényleges. Ezzel az adózó időt nyer, az adókötelezettséget csupán a feltöltéskor kell teljesítenie. Sőt, a feltöltési kötelezettség miatt sem kell kétségbe esni…

Ismét szélesebb kört bosszanthat a feltöltési kötelezettség

A feltöltési kötelezettség ismét minden társasági adót fizető érintett adózóra vonatkozik majd a különadó tekintetében. Ugyanazért, amiért a „kicsik” esetében megszüntették a számtalanszor igazságtalanul kiszabott bírságok nyomán a feltöltési kötelezettséget 50 millió forintos árbevétel alatt, ugyanazért válik az egyenesen bosszantóvá, hogy az amúgy sem nagy összegű különadónál a pénzügyi kormányzat ezt a módszert választotta. Megfelelő megoldás lehetett volna egy kalkulált adóelőleg megállapítása és bevallatása, bár ezzel ugyanaz a probléma, mint a bírsággal való fenyegetettség közepette teljesített feltöltéssel: a jövőbe látás számonkérése. A „várható adó” fogalma az adózásban a számszakilag kifejezett bírsággal szemben egészen egyszerűen nonszensz jelenség, de egyetlen olyan adóév sem volt, amelyet követően a pénzügyi kormányzat vállalata volna azt, hogy a költségvetési hiány rövid távú csökkentését feladva megszünteti a feltöltést, és kivárja május 31-ét, amikor a naptári év szerint valló adózók kiegészítik a valós társasági adó összegére a korábbi befizetéseiket.

A feltöltési bírság kitrükközhető

A feltöltési bírság elkerülésében csak akkor lehet reménykedni, ha jól ismerjük az adóhatóság gyakorlatát. A feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság egy olyan jogkövetkezmény, amely megállapításánál az APEH (és az önkormányzati adóhatóság is) kampányszerű bírságolási rutint követ. A kampányt követően a bírságolás valószínűsége rendkívül alacsonnyá válik. Az APEH – a naptári év szerint adózóknál) rendszerint a tárgyévet követő 8–9. hónapig (legfeljebb szeptember végéig) megállapítja a bírságot. Ennek a kampányszerű időszaknak az elteltét követően már nem foglalkozik az adózók teljes körére kiterjesztett leválogatással. Természetesen egy-egy átfogó ellenőrzésen a mulasztás megállapítást nyerhet, így az évekkel későbbi bírság nem zárható ki, de ettől még mai szemmel nézve irreálisnak tűnhet. Az eljárás egyáltalán nem jogszerűtlen, sőt teljesen jogszerű!

Gyakorlati teendők

Egy nullás vagy hibás bevallást követően a fennmaradó, pénzügyileg még nem rendezett összeget – bízva abban, hogy nem kezdődik váratlan adóhatósági ellenőrzés – a tárgyévet követően kb. októberig várva egy önrevíziós nyomtatványon célszerű rendezni. Miután ebben az esetben az önellenőrzési pótlék tetemes összeg lesz, ezért érdemes a jegybanki alapkamat körüli megtakarításban tartani a még be nem fizetett adót. Az így keletkező kamatbevétel túlnyomórészt fedezi majd az önellenőrzési pótlék összegét. Viszont a kampányszerű megállapítási időszakot követően valószínűleg már nem érkezik automatikus bírság a levont, de befizetni elmulasztott adókra, vagyis a társasági adóra, a különadóra és az iparűzési adó fel nem töltött részének 20 százalékára sem.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.