A költségvetési törvény módosításáról szóló javaslat szerint az ÁPV Zrt. az eredeti 10,5 milliárd forint helyett 94,449 milliárd forintot fordíthat az idén üzleti célú befektetésre. azok között a kiadások között, amelyek nem érintik a kormányzati szektor hiányát.
A parlamentnek benyújtott törvénymódosító javaslatból kiderül az is, hogy a privatizációs szervezet a tartalékok feltöltését 10 milliárd forinttal 20 milliárd forintra emelheti. A javaslat részleteiről azonban sem a Pénzügyminisztérium, sem az ÁPV Zrt. nem kívánt, illetve nem tudott információt adni.
A költségvetési törvény erre az évre a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő kiadásokra, valamint a tartalékfeltöltésre 51,985 milliárd forintot irányzott elő, a javaslat pedig ezen a címen 147,577 milliárd forintot tartalmaz. A költségvetési törvény alapján az ÁPV Zrt. a kiadásain felüli összeget köteles befizetni a központi költségvetésbe.
Az idén a privatizációs szervezet 230 milliárd forintot meghaladó privatizációs-, és 8,5 milliárd forint osztalékbevétellel számolt. A bevételek már májusban teljesültek, miután a Mol 238 milliárd forint összegben lehívta a 10 százalékra szóló vételi opcióját, öt milliárd forintért adták el a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt.-t és 3,23 milliárd forintot ajánlott a vevő egy állami tulajdonú kisebbségi portfolióért.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a privatizációs törvényt módosító javaslat szerint 25 százalék plusz egy szavazat arányban marad tartós állami tulajdonban és a tulajdonosi jogokat a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Ezzel összefüggésben javasolja a kormány a koncessziós törvény módosítását. A többségi állami tulajdonú társasságok a koncessziós törvény értelmében pályáztatás nélkül is végezhetnek koncessziós tevékenységet, de privatizáció esetén elveszítenék a koncessziós jogukat. Ezért a törvényjavaslat új pályázati konstrukciót vezet be: a koncessziós és a privatizációs pályázat összekapcsolásával a koncessziós- és a tulajdonosi jog egy kézbe kerül.
