Az iparilag fejlett országok gazdasági teljesítményei közötti különbségeket leggyakrabban az infokommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó befektetés, kutatás és felhasználás mértékével, valamint az információs társadalomhoz és a médiához kötődő iparágak versenyképességével magyarázzák.
Az aláíró szervezetek meggyőződése, hogy az információs társadalom kialakítása és politikai programja nemcsak ágazati vagy tárcafeladat, hanem a magyar társadalom, a közszféra és a gazdaság legátfogóbb jövőképét meghatározó, kormányszintű, parlamenti és társadalmi megegyezésen alapuló elvárás. Ennek megvalósításához az informatikai szervezetek készek a párbeszédre a kormányzattal és a célok megvalósításában történő közreműködésre.
Kérések az új kormány felé
Az IKT-szektor képviselői kérik az új kormánytól, hogy helyezze előtérbe az információs társadalom alábbi legsürgetőbb kérdéseit. Az információs társadalmi, informatikai iparági, a kormányzati informatikai és kommunikációs fejlesztések és szabályozások egy kormányzati intézmény keretei között valósuljanak meg, amelyhez a kormány rendeljen a tervezhetőséget és a célok megvalósítását garantáló költségvetést. A „modern közigazgatás – szolgáltató állam” reformprogram jegyében biztosítsa, hogy a kormányzati, önkormányzati, államigazgatási informatikai rendszerek egységes és elfogadott szabványoknak feleljenek meg, előírt minőségbiztosítás mellett.
A közigazgatás átalakításánál és az informatikai fejlesztéseknél a hatékonyság, a szolgáltatások minőségének javítása és a transzparencia is legyen éppolyan kiemelt szempont, mint a költségcsökkentés. A modern korszak feltétele, hogy a szélessávú infrastruktúrát tekintsék hivatalosan is alapinfrastruktúrának, ugyanúgy, mint az elektromos, közúti és csatornahálózatot.
Az európai uniós fejlesztési támogatások egy meghatározott részét intézményesített módon is az IKT-fejlesztésekre kell fordítani. Ezt a nemzeti fejlesztési tervben (NFT2) is kifejezésre kell juttatni. Adóprogram segítse az innovatív, különösen a kis- és középvállalatokat (kkv), így is ösztönözve az innovációra és kutatás-fejlesztésre fordított összegek növelését.
Milliónyi digitális írástudatlan
Mindezen célok és a társadalmi modernizáció elengedhetetlen feltétele, hogy jelentősen csökkenjen a digitálisan írástudatlan milliók száma, segítsék a hátrányos helyzetűek (idősek, vidéken élők, alacsonyabb iskolázottságúak) információs társadalmi beilleszkedését, növekedjék a hazai internetes tartalmi szolgáltatások mennyisége és minősége is.
A szakmai szervezetek készek a kormánnyal együttműködni a Nemzeti Fejlesztési Terv kialakítása során eddig megszületett eredmények felhasználásával egy magyarországi infokommunikációs cselekvési terv elkészítésében, amely a 2006–2010 közötti időszak programját megfelelő szakértelemmel és társadalmi kontroll mellett határozná meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
