Választások 2006: bal felé billen a mérleg
Magyarországon a parlamenti választások április 9-én lezajlott első fordulója a négy évvel ezelőttihez hasonlóan szoros, ám ismét a szocialisták és a szabad demokraták kormányzását előrevetítő eredményt hozott. A voksolás legnagyobb meglepetésének az MDF parlamentbe kerülése bizonyult, az ezúttal magát önállóan megmérettető jobbközép párt átlépte az 5 százalékos küszöböt.
Az idei első fordulóban a több mint 8 millió választásra jogosult közül közel 5,5 millióan éltek e jogukkal; a részvételi arány 67,83 százalékos volt, az előzetesen vártnál magasabb (alacsonyabb viszont a négy évvel ezelőtti 73,51 százaléknál). A területi listákra leadott szavazatok országos összesítése nyomán a legtöbb voksot az MSZP gyűjtötte be, minimálisan megelőzve a Fidesz és a KDNP közös listáját (lásd a grafikont). Az SZDSZ 2002-höz képest javított pozícióján, s az akkori 5,57 százalék után ezúttal 6,50 százalékot szerzett. Az MDF négy éve a Fidesszel közös listán szerepelt, most önállóan indult, s 5,04 százalékkal került be a parlamentbe. A kisebb pártok közül a MIÉP-Jobbik szövetség 2,20 százalékot ért el, ezzel e csoportból egyedül jutott túl az 1 százalékos, költségvetési támogatást hozó határon, a négy éve még viszonylag jól teljesítő Centrum és a Munkáspárt látványosan visszaesett. Budapesten a listás szavazatoknál az MSZP és az MDF az országos átlagnál valamivel jobb eredményeket ért el, az SZDSZ messze jobbat, míg a nagy ellenzéki tömörülés lényegesen rosszabbat.
A bonyolult hazai választási szisztéma alapján az első fordulóban az összesen 386 parlamenti mandátumból 212-nek a sorsa dőlt el, ebből 66-an egyéni jelöltként jutottak be a törvényhozásba, míg a négy évvel ezelőtti első fordulóban csak 45 egyéni mandátumszerzés történt.
Az április 23-i második fordulóban tehát elsősorban a fennmaradó 110 egyéni választókerületi képviselői helyért folyik a küzdelem. Az eddig is együtt kormányzó MSZP és SZDSZ gyorsan megállapodott arról, hogy optimalizálják a még versenyben lévő jelöltjeik esélyeit, ezért 55 szabad demokrata visszalép szocialista „riválisa” javára, fordítva pedig 3 ilyen megegyezés született. A Fidesz-KDNP-nek a számítgatások alapján 75 helyen kellene győznie ahhoz, hogy önállóan kormányozhasson a következő ciklusban. Ennek csekély valószínűséget adnak az elemzők; ahhoz, hogy valamivel jobb esélye legyen a végső győzelemre, a tömörülésnek együttműködésre kellene rábírnia az MDF-et, ettől azonban a Dávid Ibolya vezette, a mérsékelt jobboldal újjáépítését hirdető párt lapzártánkig mereven elzárkózott. (Riportjaink és elemzéseink a választások első fordulójáról a 10-18. oldalon.)
Reflexió:
Csalóka infláció
Márciusban 2,3 százalékos, az elemzői várakozásoknál hajszállal nagyobb volt az infláció, az idei januári és februári, egyaránt 2,7 százalék után tehát valamelyest lassult a pénzromlás tempója – közölte a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn.
TÖRÖK ZOLTÁN, Raiffeisen Bank vezető elemzője:
„Újabb rekord-alacsony inflációs mutatót tett közzé a KSH, ám tanulságos egy pillantást vetni az újból publikált változatlan adótartalmú – az áfacsökkentés hatását kiszűrő – árindexre, amely 4 százalék fölötti pénzromlást mutat. Érdekes kettősség jellemzi a hazai inflációs folyamatokat: rövid távon jó esély van arra, hogy tovább csökkenjen a mutató, a nyári hónapokra már 2 százalék alatti számokkal érdemes kalkulálni, azonban őszre megfordulhat a trend, és jövőre, az idei januári áfacsökkentés bázishatása miatt, újból a 4 százalék közeli ráta időszaka köszönthet be. Mindazonáltal ma még nagyon sok bizonytalansági tényező van, amelyek következtében akár magasabb, akár alacsonyabb is lehet hosszú távon a hazai inflációs környezet, talán ma az előbbinek nagyobb a valószínűsége. A forint márciusi gyengülése egyelőre még nem jelentkezik érzékelhetően a fogyasztói árakban. A választások utáni időszakra bekódolt hatósági áremelések és az esetleges újabb áfaváltoztatás – ezúttal emelés – is a növekvő inflációs kockázatok irányába mutathat.”
Visszavonulót fújt a párizsi kormányzat a szakszervezetek és a diákok tömeges megmozdulásainak hatására az első munkavállalókról szóló, már elfogadott és az államfő által is szentesített törvény ügyében. Jacques Chirac hétfői bejelentette: eltörlik az új törvényt, s helyette más intézkedéseket hoznak a fiatalokat sújtó munkanélküliség ellen.
Felvásárolják a Vodafone-t?
Újabb óriásfelvásárlás körvonalazódik a távközlési piacon: az amerikai Verizon, a spanyol Telefónica és egy amerikai cég, a Blackstone alkotta konzorcium a brit Vodafone-ra vetett szemet. Sajtóértesülések szerint a konzorcium 140 milliárd eurót ajánlana a társaságért.
Gyártják a Flirt-vonatokat
Elkezdte a MÁV-nak szánt Flirt vonatok gyártását a Stadler. A járművek jelenleg Svájcban készülnek, a tervek szerint azonban az összeszerelésben később szerepet kap a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. is. A Transelektróra ugyan beszállítóként még mindig számítanak, ám a korábbinál jóval kisebb mértékben.
Drága olaj, arany
A Brent minőségű nyersolaj barrelenkénti ára a hétfői kereskedést soha nem látott magasságban, 68,09 dolláron fejezte be. Az árfolyam legutóbb tavaly nyáron járt hasonló a magasságokban, amikor is az eddigi egyik legkeményebb hurrikánszezon söpört végig az Egyesült Államok déli részén. Részben az olaj drágulása miatt kúsznak felfelé a nemesfémárak, az arany jegyzése több mint 25 év után újra 600 dolláros unciánkénti szint fölé emelkedett.
