Magyarországon a Franchise Szövetség tagjainak 95 százaléka kis- és középvállalkozás (kkv), illetve minden franchise-partner is szintén kkv, közölte lapunkkal Kiss István. A legtöbb esetben a franchise-rendszergazdák (a jogokat átadó vállalkozások) maguk is a kkv kategóriába esnek.
Még csekély a franchise hazai részesedése
Jelenleg a magyar a kereskedelmi forgalom 6-7 százaléka valósul meg franchise-vállalkozások keretében. Nyugat-Európában ez a szám tagállamonként 15-25 százalék között mozog, tehát van még hova fejlődni a hazai üzleti kultúrának. Hazánkban jelenleg közel 400 vállalkozás állítja magáról, hogy franchise-rendszert épít vagy működtet. A Szövetség becslései szerint azonban 150 elégíti ki maradéktalanul a Magyarországon is érvényes Európai Franchise Föderáció etikai kódexének követelményeit.
A Franchise Szövetség segítséget nyújt a vállalkozásoknak a partnerválasztáshoz, illetve rendelkeznek egy olyan szolgáltatással, mely egy nem szövetségi tag esetében nyújt a szerződéskötéshez segítséget. A szervezet reputációját az is jól mutatja, hogy a magyar hatóságok (APEH, Rendőrség) elismerik működését, kivétel nélkül minden esetben elismerik és kikérik szakértői véleményét.
Sikertelen franchise-pályázatok
A franchise önmagában kínálja magát, mint vállalkozási forma, ha valaki vállalkozásra adja a fejét, akkor jobb franchise-zal, mint a nulláról indulni, mutatott rá Kiss. A Széchenyi-terv keretein belül 1 milliárd forint került szétosztásra 210 vállalkozás számára, melyek mögött 20 pályázó állt valósan. Az ezt követő időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv részekén a gvop (gazdasági versenyképesség operatív program, 2.3.2. kódjelű pályázat) keretein belül volt elérhető a franchise pénzhez jutása, ami a hálózatépítést közvetlenül segítette, közölte a főtitkár.
„Sajnos nem jól volt kiírva a tavalyi tender, ezért nem volt népszerű a pályázat, aki pénzhez szeretett volna jutni, az a gvop 2.1.1.-es kódjelű pályázatot választotta, mely nem a közvetlen együttműködést, hanem fejlesztést finanszírozott” – tette hozzá Kiss. Majd hozzáfűzte: a franchise-hoz való kapcsolódást ezen keresztül is el lehetett számolni. Idén már nem is lehet hálózatépítésre pályázni, vélhetően azért mert azt a téves következtetést vonták le a döntéshozók, hogy a tavalyi pályázat iránt – a rossz kiírás miatt – kevés érdeklődés mutatkozott, melynek háromszor hosszabbították meg a leadás határidejét. Idén a kormányprogtam szerint már csak, a legnépszerűbb pályázatot, a 2.1.1. kódjelűt támogatják. „Ha a gazdaságpolitika elég ésszerűen működik, akkor belátja azt, hogy a franchise-nál jobb gazdaság-dinamizáló eszköz jelenleg nem létezik. Baráth Etele az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter is támogatja ezt az elméletet, a Franchise Szövetség pedig lobbizik az ügy érdekében, közölte a főtitkár.
Franchise: üzleti hárem
Két cég együttműködését gyakran nevezik egyfajta üzleti házasságnak, ha ezt vesszük alapul, akkor a franchise egyfajta üzleti többnejűség, vagy üzleti hárem, mondta el Kiss a FigyelőNetnek. Majd hozzátette: a Magyar Franchise Szövetség jelenleg vezető szerepet tölt be a Kelet-európai térségben, hiszen a Szlovákiában és Szlovéniában nem létezik, a Cseheknél is nemrég indul hasonló kezdeményezés.
A franchise magyarországi hőskorában, 1992-ben a Figyelő látott fantáziát a témában, és ennek hatására elsőként indított franchise mellékletet a hazai gazdasági médiában.
