Töretlen a kenyérfélék és péksütemények kedveltsége Magyarországon, mindazonáltal megváltoztak a magyarok péksütemény- és kenyérvásárlási, illetve -fogyasztási szokásai – derül ki a GfK Hungária kutatásából.
A GfK Shopping Monitor tanulmány rávilágít arra, hogy bár a háztartások elsődleges beszerzési forrását 2005-ben a korábbiakhoz képest változatlanul – s a 2000-ben mértnél mintegy 7 százalékkal nagyobb arányban – a kisebb önkiszolgáló boltok jelentették, addig egyes más csatornák szerepe alapvetően megváltozott. Míg az évezred első évében a háztartások mindössze csupán 15 százaléka vásárolt kenyeret és péksüteményt a hipermarketekben, addig 2005-ben már 34 százalékuk említette a hipermarketeket beszerzési forrásként.
A vásárlók visszajelzése alapján a piac legnagyobb veszteseként a szakosodott boltok említhetők. Bár öt évvel ezelőtt a háztartásoknak még mintegy 22 százaléka a kisebb péküzletekben szerezte be mindennapi kenyerét, a tavalyi évben ugyanez már csupán tízből egyre volt igaz. A szupermarketek és nem önkiszolgáló üzletek stabilan tartják piacrészüket, a diszkontáruházak pedig még növekedésre is képesek voltak e piacon.
A rendszerváltás óta újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati szomszédainknál az üzletek polcain nagyobb arányban megtalálható barna kenyér. A GfK étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának adatai szerint 1989-ben honfitársaink saját bevallásuk szerint hetente 6 alkalommal fogyasztottak fehér kenyeret és egyszer barna kenyeret. Az ezt követő évek során ez az arány viszont egyértelműen a barna kenyér irányába tolódott: 2005-ben a lakosság több mint fele fogyasztott különösen szívesen barna kenyeret, s a fogyasztás is egyre gyakoribb lett, miközben a fehér kenyér némiképp veszített kedveltségéből. A barna kenyeret a kutatási eredmények alapján nagyobb arányban fogyasztanak – az egészséges életmódot feltehetően inkább szem előtt tartó – fővárosi lakosok, a 60 év alattiak, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettségűek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
