Kiss György Károly elmondta: tavaly 800 millió forintot tett ki a cég árbevétele, s a veszteség 300 millió volt. Közlése szerint az utóbbi egy évben mintegy 25 százalékkal – 70 dolgozóval – csökkent a részvénytársaság létszáma.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a nyereségérdekelt gazdálkodást felváltó állományszabályozó, ökológiai szemléletű halászat megvalósításához idén 108 millió forintot nyertek közbeszerzési pályázaton, viszont nem kaptak állami támogatást a halőrzés javítására és az őshonos balatoni halfajok állományának növelésére sem.
Kiss György Károly hangsúlyozta: a halfeldolgozás és a horgászturizmus fejlesztését 500 millió forintos tőkeemeléssel kívánták megoldani – a tóparti önkormányzatoknak ajánlották fel a részvények 49 százalékát -, ám háromszori próbálkozásra sem valósult meg a privatizáció. A vezérigazgató megjegyezte: a félmilliárdos összeg hiányzik a cég gazdálkodásából, s ha ez nem teremthető elő állami és önkormányzati forrásból, akkor szerinte jövőre meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az 51 százalékos állami tulajdon megmaradását a cégben törvény írja el.
Az idei haltelepítésekkel kapcsolatban a balatoni halászcég vezetője elmondta: idén 350 tonna két- és háromnyaras pontyot telepítettek a tóba – ez 50 tonnányival több az előző évinél -, továbbá kihelyeztek egymillió előnevelt süllőt, 252 ezer csukát és 10 ezer compót. A vezérigazgató megjegyezte: Balatonkenesénél csütörtökön 2 ezer darab előnevelt süllőt és egy tonnányi háromnyaras – már kifogható méretű – pontyot eresztettek a Balatonba.