Hedge fundok és az abszolút hozam
Sokaknak azonnal a hedge fund kifejezés ugrik be az abszolút hozam kifejezés hallatán, hiszen ezek azok az alapok, amelyek szinte bárhol, bármibe fektethetnek a magas hozam reményében. A hedge fund azonban nem azonos az abszolút hozamú alappal. Ez utóbbi ugyanis egy stratégiát takar, amivel nemcsak a hedge fundok fektethetnek be. Utóbbiak kevés nagy tulajdonossal bíró zárt társaságok, szinte nulla információ-szolgáltatási kötelezettséggel. Jellemző rájuk még, hogy különböző tőkeáttétes konstrukciókon keresztül tőkéjük többszörösét kockáztatják. Az abszolút hozam alapú befektetést azonban szigorú kockázatkezelés mellett normál befektetési alapok is végezhetik. Így az utóbbiak esetében megszokott feltételek (naponta számolt és nyilvánosságra hozott eszközérték, bármikor lehetséges ki- és beszállás) mellett is lehetőség van a magas kockázat mellett magas hozamú befektetésre.
Megkötés nélkül
E konstrukcióknál általában nincs viszonyszám, amihez mérhetik magukat. Egy megcélzott hozamszint van (például az inflációhoz képest), de a lényeg egyszerűen annyi, hogy pozitív hozam legyen, bármilyen piaci körülmény között. Mi módon lehet ilyenre szert tenni? Ki az, aki a piacok eszén túljár? Az alapkezelők szerint pont ők. Azok a szakemberek, akik a maguk szakterületén képesek olyan lehetőségeket is észrevenni, amelyeket a mezei befektetők nem szúrnának ki. A pénz- és tőkepiaci műveletek szinte végtelen lehetőségét kihasználva képesek olyan konstrukciók kiötlésére, amelyek szinte senki másnak nem jutnak eszébe. Nagyon leegyszerűsítve mindez a „fektess akármibe, akárhogy, csak pénzt hozzon” elvet takarja, az abszolút hozam stratégia azonban különböző kockázati szinteken is működik.
A legjobb példát minderre éppen a magyar piac jelenlegi fejleményei szolgáltatják. A múlt héten háromra nőtt azon alapok száma, amelyek vállaltan az abszolút hozam stratégiával fektetnek be, közülük azonban kettő igencsak kockázatvállaló, a legújabb viszont a kötvénypiacokban rejlő lehetőségekre utazva próbál magas hozamot elérni. Ez utóbbit a Credit Suisse Asset Management Alapkezelő indította Credit Suisse Bubor Plusz Alapokba Befektető Befektetési Alap néven. A kissé hosszú névből a Bubor – a budapesti bankközi kamatláb – azért szerepel a névben, mert azt akarják megverni a hozamversenyben. (Az alapok alapja konstrukciók lényege az, hogy az általunk megvásárolt alap egy, vagy több másik alap jegyeiből állítja össze a portfólióját.) Esetünkben egyedül a Credit Suisse Bond Fund (Lux) Target Returnbe (CSBFTR) kerül a pénz. Ez viszont egy euró denominációjú alap, s hogy a devizaárfolyamok változásait kiküszöböljék, az euró/forint kockázatot határidős ügyletekkel fedezik.
Aktív kezelés
Az tehát, hogy a magyar befektetők számára az itthoni kis kockázatú befektetéseknél nagyobb hozamot tud-e biztosítani az új alap, attól függ, hogy a luxemburgi bejegyzésű CSBFTR kezelői miként bánnak a rájuk bízott pénzzel. Sárándi Ákos, a Credit Suisse Asset Management Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója elmondta: a cégnek 70 fős szakembergárdája van Londonban, akik az átlagbefektetők számára elérhetetlen nagyságrendekben tudnak kereskedni, akár a kötvénypiac legspeciálisabb instrumentumaival is.
Átváltoztatható kötvények vételével még a részvénypiaci emelkedést is meg lehet csípni a kötvénypiacon, emellett a különböző kockázatú régiók, országok és cégek papírjainak csereberéjével, vagy akár a kötvények átlagos hátralevő futamidejének tologatásával is foglalkoznak az alapkezelők. A kockázatkezelés ugyanakkor kiemelt fontosságú, bármely pozíció meghatározott irányú változásakor azonnal összeül a szakértői stáb, hogy a változtatás szükségességéről döntsön. Az aktív alapkezelés, az alapkezelők speciális szakértelme biztosíthatja azt, hogy a „mezei” befektetőknek legalább 1,0, a kiemelteknek pedig 1,6 százalékos többlethozamot biztosítsanak a Bubor felett. Előbbiek ugyanis a széria B sorozatába, a minősített befektetők pedig az I jelűbe fektethetnek, a hozamkülönbség pedig az eltérő nagyságú alapkezelői díjakból fakad.
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az alapkezelőnél pezsgőt bontanak akkor, ha jelentősen megverik a Bubort. Épp’ ellenkezőleg: ha ilyen eset bekövetkezne, az arra utalna, hogy túlságosan nagy kockázatot vállaltak az alapkezelők, ezt pedig a befektetők kedvezőtlenül fogadnák. Nincs ehhez hasonló probléma a másik két magyarországi abszolút hozamú alappal: ők kis túlzással bármibe fektethetnek a világban, csak nyerni lehessen rajta. Határidős és opciós ügyletek révén eső piacokon is nyerni tudnak, elméletben ezért a következő besszpiac nagy nyertesei lehetnek.
Eddig jó
Azért csak elméletben, mert arról, hogy az adott pillanatban éppen milyen pozícióban ülnek, a befektetőknek nincs információjuk. Ők csak utólag, néhány év távlatából tudják majd megítélni, miképp teljesítettek ezek az alapok jó és rossz piacon. A jó piacokkal kapcsolatosan ugyanakkor már most is van némi adat, hiszen az Aegon Alapkezelő MoneyMaxx Expressz nevű alapja már elmúlt egyéves. A több banknál és brókercégnél megvásárolható konstrukció a részvényalapok átlagánál kissé haloványabb, de így is igen magas, 25 százalékos hozamot ért el az elmúlt egy évben, ez pedig megfelel az abszolút hozam alapoktól nemzetközileg elvárhatónak: jó piacon ugyanis kissé gyengébben mennek a részvényalapoknál, rossz időszakokban azonban jócskán pozitív hozamaikkal „agyonverik” azokat.
Még csak néhány hetes múlt áll viszont az MKB Hozamvadász Alap mögött, így a rövid hozamok nem mondanak túl sokat. Az első hónapok a portfólió feltöltésével telnek, de a csekély részvényarány mellett is nőtt már 2,86 százalékot az alap eszközértéke három és fél hónap alatt. Úgy tűnik, a szerény, de gazdaságos működés mindkét alapnál biztosított, hiszen 1,5 milliárd, illetve 2,1 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze a MoneyMaxxban és a Hozamvadászban. Mivel ezeknél nincs nemhogy hozam-, de tőkegarancia sem, irányukban nem várható roham a kockázatkerülő magyar befektetők részéről. Arra azonban lehet számítani, hogy több alapkezelő is kirukkol majd hasonló konstrukcióval, pusztán a dinamikusan növekvő befektetői érdeklődés nyomán szükségessé váló termékpaletta-bővítés okán is.
