Gazdaság

A Mol gázüzletágának eladása

admin
admin

2005. 10. 01. 16:00

Elemzők szerint az E.ON Ruhrgas-Mol gázüzletet nem fogják megtiltani, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság aggályokat közölt a német vevővel.

Brüsszeli szokások 

November 17-én ér véget az Európai Bizottság vizsgálatának második, négy hónapos szakasza. A versenyhatóságok vizsgálata alapesetben egy hónapig tart, és csak akkor lép az eljárás a második szakaszba, ha versenyjogi problémákat vet fel a fúzió. Ez történt a Mol-ügylet esetében is. Ez azonban még korántsem teszi biztossá az elutasítást, hiszen a második szakaszba lépett fúziós eljárások zöme is engedélyezéssel végződik. Igaz, Brüsszel ilyenkor általában feltételeket szab az engedélyezés fejében: például bizonyos üzletrészek eladását jelöli meg, vagy a versenytársaknak tett engedményeket ír elő. 

Többe kerül-e majd a földgáz, ha az E.ON Ruhrgas AG. meghatározó tulajdonhoz jut a magyar gázüzletben? Ez az a kérdés, amire nincs válasz, pedig mindenkit leginkább ez foglalkoztat. Úgy tűnik, még két hónapot kell várni, hogy egyáltalán kiderüljön, Brüsszelben mit gondolnak a tranzakcióról.


Az unió versenyhatósága a múlt hétvégén elküldte a német társaságnak az aggályait és kérdéseit tartalmazó levelet, annak tartalmáról azonban lapzártánkig egyetlen mondat sem szivárgott ki. Azt persze borítékolni lehet, a brüsszeli hivatalnokok nem örülnek annak, hogy a német energiaipari társaság egyre csak vásárol, követve stratégiai célját: meghatározó pozícióhoz jutni az európai földgázüzletben. A terjeszkedés első komoly lépése 2002-ben a Ruhrgas többségének megszerzése volt. Ulf Boege, a német versenyhatóság vezetője ezt kezdettől fogva ellenezte. Hasonlóan vélekedtek az uniós hivatalnokok is. Hosszú menetelés következett, hogy az összesen 10,3 milliárd eurós felvásárlási akciót sikeresen le lehessen zárni. Volt időszak, amikor teljesen esélytelennek tűnt a terv, hiszen több fogyasztói csoport kezdeményezésére a düsseldorfi bíróság megvétózta a többségi tulajdonszerzést. Végül az E.ON peren kívül – további 90 millió euró kipengetésével – megállapodott az ellenzőkkel.

Nagyjából egy időben azzal, hogy az európai energiaipari társaságok felismerték a gázüzletben rejlő lehetőségeket, a Mol végérvényesen eldöntötte, hogy kiszáll a gázpiacból. A társaság ugyanis százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el, mert a szociális szempontból mesterségesen alacsonyan tartott földgázárak még a gázimport költségeit sem fedezték, pláne nem az infrastruktúra fejlesztését. Az értékesítés előkészítéseként a Mol önálló társaságokba szervezte a földgáz szállítását, tárolását és nagykereskedelmét. Az utóbbi kettő 75 százalékának eladásáról tavaly novemberben szerződést kötött az E.ON Ruhrgaszal, a földgázszállításban történő tulajdonszerzésre pedig opciót kapott a német gázipari cég (Gázpiaci parti – Figyelő, 2004/46. szám).

Hibalehetőségek


„Ha a tranzakció nem érinti a hazai kitermelésű földgázt, vagyis a Mol azt a jövőben szabadon értékesítheti, úgy az E.ON Ruhrgas megjelenése kedvező fordulatként is értékelhető” – mondja Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem regionális Energiagazdasági Kutató Központjának vezetője. Szerinte hiba volna kategorikusan megtiltani a németek tulajdonszerzését, de ugyanígy hiba volna, ha feltételek nélkül engedélyeznék azt.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) júniusban hozzájárult a földgáz-nagykereskedelem és földgáztárolás többségi részvénycsomagjának eladásához, ám a határozat bizonyos pontjain szigorúbb a gáztörvénynél. Így például a tárolókapacitásokhoz történő hozzáférést a versenypiaci szereplők számára is a közüzemben érvényes hatósági árakon kell majd biztosítania a német tulajdonosnak. Vagyis a hálózati tarifákkal nem akadályozhatják versenytársaik működését. A hivatal ragaszkodik ahhoz is, hogy a tárolásban a Mol által korábban tervezett ötéves, többmilliárd forintos fejlesztési programot az E.ON Ruhrgas maradéktalanul végrehajtsa. Feltételül szabta még a hatóság a közüzemi – vagyis alapvetően a lakossági, közületi, önkormányzati – fogyasztók ellátásának és a versenypiaci tevékenységnek a szétválasztását, és előírta, hogy a német befektető a közüzemből folyamatosan szabadítson fel kapacitást a versenypiac élénkítése érdekében.


Halasztás


Az szinte várható volt, hogy az uniós versenyhatóság – akárcsak a MEH – beható vizsgálatot, elemzést végez. Alapesetben egy hónap alatt döntenek Brüsszelben, ezúttal azonban november 29-ére halasztották a határozathozatalt. A hivatalos indoklás szerint ugyanis „az első vizsgálatok azt mutatták, hogy a tervezett átvétel komoly aggodalmakat vet fel a verseny szabadságával kapcsolatban a gázszolgáltatási lánc teljes vertikumában”. Bizottsági források ugyanakkor óvnak attól, hogy ebből bárki messzemenő következtetéseket vonjon le. Valószínűleg azt sem kell túlértékelni, hogy Brüsszel megvétózta az olasz ENI energiaipari csoport, illetve a portugál villamos művek, az EDP tulajdonszerzését a portugál állami gáztársaságban. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója szerint a két tranzakció azért sem vethető össze, mert az E.ON-nak Magyarországon nincs számottevő erőművi érdekeltsége, vagyis a gáz- és az árampiac összefonódásától nem kell tartani.

Akárhogyan is, időközben a magyar gázpiac szabályozása átalakult. Az infrastruktúra-használati tarifák ma már biztosítják a szükséges karbantartások és fejlesztések fedezetét, és a nagykereskedelmi áraknak is fedezniük kell a költségeket, illetve a tisztességes hasznot. Utóbbi azt jelenti, hogy a fogyasztói áraknak átlagosan legalább 20 százalékkal kellene növekedni január elsejétől, függetlenül attól, hogy ki a földgáz-nagykereskedő társaság tulajdonosa.


vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.