A vártnál jóval rosszabb államháztartási adatok szerdai nyilvánosságra kerülése után vált világossá: egyre inkább csúszni látszik az euró bevezetésének időpontja. Gyurcsány Ferenc ugyanaznap megjelent könyvében ugyanakkor még nagyon keményen kiáll a fiskális politika egyensúlya és a közös valuta 2010-es bevezetése mellett.
Bor és víz
Szerdán jelent meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Útközben című könyve, amelyben a régió legerősebb gazdaságának a magyart szeretné látni. Mindehhez „egy erős nemzet, sikeres nemzet” társul, amelynek közös céljai vannak. A miniszterelnök szerint itt az ideje, hogy egy „új közös nemzeti célt fogalmazzunk meg, olyat, amely mozgósítja Magyarországot”, ugyanis az emberek nagy része csalódott a rendszerváltásban, mivel a „politikai szabadság nem járt együtt a növekvő jólét egzisztenciális szabadságával, a hétköznapi biztonság növekedésével”.
Summázva a miniszterelnök ezt írja: „legyünk hát mi a legjobbak, legyen miénk Közép-Európa legerősebb gazdasága!” Ugyanis a „gazdaság a forrása a növekvő jólétünknek”, ugyanakkor tévesen hiszik azt sokan, hogy az államtól kell várniuk „megannyi jövedelmi, fogyasztási igénye kielégítését”. Az „állam nem termeli, csupán újraosztja, befekteti és fogyasztja jövedelmünket. De okos politikával elősegítheti, hogy több legyen belőle. Ez a lehetősége és kötelesség.”
Mindezek után Gyurcsány hevesen ostorozza elődeit, amiért a választás évében olyan költségvetést fogadtak el, ami lerombolta azt, amit addig felépítettek. Ezzel szemben a mostani kormány nem tesz ilyet, ugyanis „egy sikeres ország nem engedheti meg magának, hogy választási költségvetésben forgácsolja szét erőforrásait, hogy rövid távú előnyökért feláldozza a jövő egy-egy darabját” – fogalmaz a kormányfő, frissen megjelent könyvében. Majd így folytatja: „azt az utat kell járnunk, amely a kitűzött időben, 2010-ben lehetővé teszi az euró bevezetését, és ehhez szervesen kapcsolódva megteremti a külső és belső egyensúlyának, az inflációnak és a kamatoknak az Európai Unióban elvárt szintjét.”
Ugyanazon a napon
Ugyanakkor éppen a könyv megjelenésének napján jelentette be a pénzügyminiszter a költségvetés új hiányszámait. Bár a kormányfő könyvében kiszámítható közpénzügyekről értekezik, az idénre várt 3,6 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet hirtelen 6,1-re, a jövő évi tervezett 2,9 százalékot 4,1-re emelték. Azaz a jelenlegi magyar fiskális politika minden, csak nem kiszámítható, transzparens és egyensúlyi.
Habár Veres János tartotta magát, hogy az euró bevezethető lesz 2010-ben, elemzők szerint, a kormány minapi fogadkozásai ellenére elkezdődött a lakosság és az üzleti élet dresszírozása a 2010-es euróbevezetés időpontjának elhalasztásáról. Ezt támasztja alá Járai Zsigmond jegybankelnök kijelentése is, amiben lehetetlennek nevezte a 2010-es csatlakozást, helyette csütörtökön – a Reuters szerint – 2013-at nevezte meg lehetséges céldátumnak. Sokak szerint most már csak két kérdés él a témában: mikor jelentik be, illetve mi lesz az új csatlakozási céldátum?
Deja vu?
A jelenlegi helyzet azért érdekes, mivel hasonlít arra két évvel korábbira, amikor az eredetileg 2008-as csatlakozási céldátumot 2010-re módosították. Pénzügyi elemzők szerint Magyarország számára katasztrofális következménnyel járna, ha a térségben, vagy az újonnan csatlakozott országok közül egyedüliként kimaradna az euróövezetből. Ennek oka nagyon egyszerű: a kimaradó ország kiteszi magát a spekulatív pénzeknek, valamint továbbra is megmarad a nemzeti valuták és az euró közötti átváltási kockázat, illetve díj. Ez azonban csak akkor probléma, ha engedik sávon belül mozogni a nemzeti valutát (az is előfordulhat ugyanis, hogy a többi ország csatlakozásakor Magyarországot ugyan nem engedik csatlakozni, de annak védelméért az euróhoz rögzíthetik a nemzeti valutát).
Egyedül maradunk?
De nem eszik ennyire forrón a kását. Ugyanis Csehország egy hónapja halasztotta 2009-ről 2010-re az euróövezeti-csatlakozás céldátumát, és még közel sem vagyunk a dátumhoz. Úgyhogy a jó prágai söröket még legalább négy évig koronában fizetik majd. De a magyarhoz hasonló nagy államháztartási hiánnyal küzdenek az unió legnagyobb új tagországában is. Lengyelországban tegnap jelentette be a választásokon győztes konzervatív párt, a Jog és Igazságosság (PiS) államfőjelöltje: kétli, hogy be tudnák vezetni az eurót 2010-ben, mint ahogy azt liberális koalíciós partnerei tervezik. Ráadásul Lech Kaczynski népszavazást tartana arról, hogy hazája egyáltalán átvegye-e a közös európai valutát saját pénze helyett. Az államfőjelölt szerdai nyilatkozata szerint “kevéssé valószínű eshetőségnek nevezte az euró 2010-es bevezetését. Úgy vélte, hogy “nincs idő ezzel foglalkozni, még ha a Polgári Platform (PO) emlegeti is a 2010-es dátumot”.
