A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint a növekedési ütem értékelésekor figyelembe kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony értékű volt, majd azt követően ugrásszerűen nőtt. Az import változásánál számolni kell a márciusi és az áprilisi forgalomban a csatlakozási elővásárlások értékével, míg a májusi és a júniusi forgalomban egyszeri hatásként jelentkező átmeneti tételek elszámolásával, amelyek idén együttesen több mint 4 százalékponttal mérsékelték a behozatalnak az időszak egészére számított növekedési ütemét.
A cserearányromlás legfontosabb tényezőjét az exportban a nagyobb részesedésű gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt 4 százalékos árszintcsökkenés jelentette. A gépjellegű forgalmon belül szinte valamennyi termékcsoport árszintje mérséklődött. A legjelentősebb csökkenés az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, valamint a villamos gépek és készülékek kereskedelmében volt.
Az Európai Unióba irányuló kivitel 4 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben hasonló mértékben mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene változatlan maradt, míg az import – meghatározóan a tizedével mérséklődő gépjellegű behozatal következtében – 6 százalékkal csökkent.
A kivitel indexe a teljes külkereskedelmi forgalmunkból 10 százalékos részaránnyal rendelkező új tagállamok esetében is magasabban alakult a behozatalénál (135, illetve 106 százalék).
Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27, a behozatalé 20 százalékkal nőtt. A reláción belül az ázsiai országokból érkező termékek forintértéke 36 százalékkal emelkedett, s az Európai Unión kívüli európai országokba irányuló exporté is jelentősen, 34 százalékkal növekedett. Ez utóbbi relációval folytatott kereskedelemben az import folyó áron számított növekedése mindössze 5 százalékot tett ki, miután az energiahordozókat jelentős értékben szállító Oroszország vonatkozásában keletkezett importnövekményt jelentős részben ellensúlyozta a svájci viszonylatban tapasztalt több mint 40 százalékos értékcsökkenés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
