Gazdaság

Legyek a levesben

admin
admin

2005. 09. 29. 08:00

A hiány egyre duzzad. A választások egyre közelednek.







Sztrádaépítés.
Találkoznak-e a brüsszeli és a budapesti álláspontok?

Kitapintható a feszültség mostanában a magyar gazdaságpolitika háza táján. A jelenlegi helyzet szerint a kormány egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül, ugyanis már nem csupán a piaci elemzők és az ellenzék vitatják az államháztartási elszámolások helyességét és átláthatóságát, hanem az Európai Unió pénzügyi biztosa, valamint az EU statisztikai hivatala is. Az Eurostat pedig ebből a szempontból nem csupán üres funkciójú „sóhivatal”, hiszen e szervezet statisztikai irányelvei és kimutatásai alapján dől el Magyarország alkalmassága az eurózóna-tagságra.

KORREKCIÓ. A magyar államháztartási elszámolások levesében az autópálya-pénzeken kívül más legyecskék is úszkálnak. Az Eurostat hétfőn tette közzé, hogy az EU-szabványok alapján, a nyugdíjkorrekcióval együtt az államháztartás tavalyi GDP-arányos hiánya nem a kormány zárszámadásában szereplő 4,9 százalék, hanem 5,4 százalék volt. Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter tavasszal még 4,2 százalékos deficitet jelentett be. Az unió statisztikusai szerint hiába próbálta meg a kormány a 2004 után a közalkalmazottaknak járó 13. havi fizetést 2005-re elszámolni, azt bizony az előző esztendőre kell kimutatni. Nincs tehát „nulladik havi” bér.

Az Eurostat bejelentése a pénzügyi tárcát nem érte meglepetésként. Kőszegi Márk szóvivő a Figyelőnek elmondta, hogy a 13. havi juttatások elszámolásával kapcsolatban szakmai vita bontakozott ki a minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) között, s az Eurostat e vitának vetett véget. A GDP 0,9 százalékára, hozzávetőlegesen 180 milliárd forintra tehető kifizetés ennek alapján nem 2005-öt, hanem a múlt évet terheli. A végeredmény ugyanakkor „nullszaldós”, mert a kormány tervei szerint az idén járó, nagyjából ugyanekkora összeget a kabinet 2006 elején fizeti ki, így mind pénzforgalmi, mind pedig eredményszemlélet alapján egybecsengenek a pénzmozgások. „Bázishatás nem következik belőle” – fogalmazott a szóvivő.

A tárca ugyanakkor lapzártánkig nem kívánta kommentálni az autópálya-építések elszámolásával kapcsolatos kérdéseket. A szóvivő szerint az mindenesetre meglepő lett volna, ha a brüsszeli statisztikusok egy még nem lezárt évvel kapcsolatban hoznának döntést. Ennek alapján az Eurostat legkorábban jövőre – a szervezet közleménye szerint tavasszal – foglalhat állást a kérdésben. A kormánynak erre feltétlenül oda kell figyelnie, hiszen a politikai arénába – talán a Gyurcsány-Orbán-vita következményeként – egyre több gazdasági kérdés kerül be, s a választások előtt nagy tétje lehet bármiféle ilyen típusú ügynek. Kőszegi meg is erősítette, hogy a tárca feltétlenül figyelembe kívánja venni Joaquín Almuniának, az EU pénzügyi biztosának múlt heti kritikáját az autópálya-finanszírozásokról (Figyelő, 2005/38. szám).

A napi sajtóban számos találgatás röppent fel arról, hogy a kormányfő színt vall, és nyilvánosan bejelenti az idei és a jövő évi hiánycélok tarthatatlanságát. Erre lapzártánkig nem került sor, s a pénzügyminiszter is csak szerdára ígért részletes tájékoztatást a közvéleménynek az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélokkal kapcsolatban.





Keskeny pallón



Kóka
Gyurcsánnyal.
Megmondó-
szerepben?

Nem lesz választási költségvetés 2006-ra – hangoztatta Gyur­csány Ferenc miniszterelnök március óta, nyilván azért is, hogy jó előre figyelmeztesse a pártját: nem enged az eddigi kampányok során szokássá tett osztogatás kényszerének. Ám az MSZP-n belüli, szociálisan különösen érzékeny erők részéről, és a párt értelmiségi holdudvara köréből is több olyan jelzés érkezett az elmúlt hónapokban, amelyek szerint a gazdaságpolitikának nem az eurócélokra, hanem a választási szempontokra kellene koncentrálnia 2006-ban.

Júniusban, az államfő-választási kudarc apropóján kongatta meg először a vészharangot az MSZP belső ellenzéke: a Szili Katalin jelölését kitartóan támogató, „népi baloldalnak” nevezett több platform és tagozat válságtanácskozáson szorgalmazta – immár a 2006-os parlamenti választást féltve – a szocialista pártban uralkodó „neoliberális irányzat” minél erőteljesebb ellensúlyozását. A felszólalók azonnali „markáns baloldali fordulatot” sürgettek. Gazsó Ferenc, a társadalompolitikai tagozat tiszteletbeli elnöke egyenesen a „vidék totális csődjéről”, a „magyar szellemi tőke tönkretételéről” beszélt, az SZDSZ-es oktatási tárcát és a „tőke mindent maga alá gyűrő tevékenységét” okolva. Az elégedetlenek találkozóján, ahol többen a tőke haladéktalan korlátozását, a bankadó bevezetését sürgették, Hiller István pártelnök igyekezett tompítani a konfliktust, s békítőleg azt fejtegette: valóban szükség van a pártban baloldali fordulatra – csakhogy ez most éppen nem időszerű. Pedig a társadalompolitikai tagozat, a Szocialista Platform, vagy az egykori reformkörösök szerint éppen e baloldali fordulat hozhatja meg az MSZP 2006-os választási győzelmét, s ha ez elmarad, a bukás elkerülhetetlennek látszik.

Olaj volt a tűzre Kóka János gazdasági miniszter minap tett nyilatkozata: a társadalmi szolidaritás másodrendű a gazdasági versenyképességhez képest. Szocialista párti beszélgetőpartnereink elmondták: Kóka kijelentése az MSZP-tagság széles körében „kiverte a biztosítékot”, s főképp a balszárnyon többen sürgetnék a „yuppie-miniszter” megfékezését. „Nem tudjuk, mit gondol a miniszterelnök akkor, amikor Kóka azt fejtegeti: 300 ezer embert kell elbocsátani a közszolgálatból” – utal a pártta­gok körében uralkodó értelmezési zavarra beszélgetőpartnerünk. Jellemző, hogy a balszárnyon él az a vélemény, miszerint a gazdasági miniszter Gyurcsánytól független úton jár: „a miniszterelnök ilyesmit nem mond, de nem is gondol”. Szemükben Kóka a „neoliberális ámokfutó”, az „SZDSZ embere”. Holott a politikai elemzők szerint az üzletemberből politikussá avanzsált Kókára kezdettől fogva a kormányzati megmondóember szerepét osztották.

A napokban, amikor a pénzügyi kormányzat már az utolsó simításokat végezte a 2006-os költségvetésen, nyilvános felhívást intézett a kormányhoz a Baloldali Értelmiségi Társaság (BÉT), amelynek tagja többek között Krausz Tamás történész, Szalai Erzsébet szociológus és Tamás Gáspár Miklós filozófus. Azt követelték: a kormány „a lehető legsürgősebben hagyjon fel a költségvetésihiány-lefaragás fetisizálásával, a megszorító (forrásbefagyasztó) intézkedésekkel, és tegyen életszínvonal-javító lépéseket”. A felhívás az MSZP balszárnyán talált visszhangra. A társadalompolitikai tagozat október elejére a BÉT felhívásának gondolatköréből kiindulva országos vitanapot hirdetett, s ennek nyomán ajánlásokat fogalmaz meg a párt választási programjához, azon az alapon, hogy nemzeti érdekeinket feladva ne mi legyünk ismét a legjobb tanulók az unióban, továbbá, hogy jól megfogalmazott társadalompolitikai célok érdekében eladósodni is érdemes.

Mindenestre a Figyelő információi szerint a platform és tagozat körében érzékelhető mozgolódáson kívül a szocialista pártban nem tapasztalható ellenállás a kormányfő által képviselt gazdaságpolitikával szemben – ahogyan egy politikus jellemezte: az aggodalom ma jellemző a pártban, de nincs pánikhangulat. „Jobb lenne osztogatni – vélekedik beszélgetőpartnerünk -,
de látni kell: keskeny pallón jár a kormányzat, amikor az uniós követelményeknek és a nemzeti érdekeknek egyszerre akar megfelelni.”
SÁGHY ERNA

„A magyar eurózóna-csatlakozás 2010-es céldátuma teljességgel hiteltelenné vált, bár a feltételek teljesítése nem volna abszolút lehetetlen” – vonja le a történésekből a következtetéseket a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Török Zoltán szerint a belépésnek ugyanis komoly társadalmi költségei lennének, amelyeket egyetlen politikai párt se merne vállalni, tekintettel az ezzel járó népszerűségvesztésre. Így a szakember arra számít, hogy a céldátum későbbre tolódik, ám hogy meddig, abban meghatározó lehet a többi visegrádi ország példája. A körülöttünk lezajlott, illetve várható politikai változások szerinte nem valószínűsítik, hogy a csehek, a lengyelek vagy a szlovákok kapkodva igyekeznének az euróövezetbe. Ha pedig „együtt csúszunk és együtt nevezünk” majd ezen országokkal, az első hivatalos bejelentés hasonló cselekedetre sarkallhatja a többieket is. Török Zoltán egyfajta paradigmaváltást sem tart kizártnak, mivel kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy a régi céldátum elvetésekor nem jelölnek meg újat, csupán annyit közölnek: a bevezetést akkorra időzítik, amikor a gazdaság megfelel a közismert kritériumoknak. A jelenlegi tőkepiaci fejlemények szempontjából a közgazdász nem tulajdonít különösebb jelentőséget annak, hogy a csatlakozási céldátum 2010-ben, esetleg egy, két vagy három évvel későbbi időpontban lesz, mivel a csúszás félig-meddig már befészkelte magát a befektetők fejébe. A konvergencia nem egyirányú utca. Lehetnek időszakok, amikor a folyamat megtorpan, de akár emelkedhet is a kockázati felár – márpedig ez az, amit igazán számon tartanak a befektetők.

SZIGOR. Az Eurostat kimutatásaiból egyébként – további „légyként a levesben” – az is kiderül, hogy 2004-ben a nyugdíjkorrekció nélkül számolva az államadósság meghaladta a GDP 60 százalékát; egész pontosan 60,5 százalék volt az egy évvel korábbi 59,7 százalék után. Ezzel az egyetlen, Magyarország által már teljesített maastrichti kritérium is elveszett. „Az Eurostat jelentéséből a rugalmasabb feltételek, szigorúbb elszámoltatás elv követése tükröződik” – elemzi az adatokat Vojnits Tamás, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója. A közgazdász szerint az Eurostat ugyan lazított a követelményeken – például azzal, hogy megengedte a nyugdíj-korrekció használatát -, viszont ezeket szigorúbban és következetesebben tartja és tartatja be. Miközben azonban az autópályák esetében az utólag beemelt tételek elszámolását már az unió pénzügyi biztosa is kifogásolta, a PPP-elv szerinti jelenleg is zajló beruházások elszámolása még kérdéses. Így az sem zárható ki, hogy ezek enyhébb megítélés alá esnek.

Az OTP szakembere sem tartja újdonságnak a konvergencia-pálya elhagyását, hiszen második éve „mérsékelt a közeledés”, bár 2007-től lát esélyt a visszatérésre a normális kerékvágásba. Vojnits nem akar ugyan a hazai fiskális politika önjelölt védelmezője lenni, de úgy gondolja, a mostani helyzet kialakulásához részben az vezetett, hogy az uniós csatlakozás után nem volt lehetőség a gyors belépésre a monetáris unióba. „Sem kényszer, sem ösztönzés nem volt e tekintetben” – fogalmaz a szakember, aki szerint a fiskális politika motiváltsága emiatt erősen csökkent. Mindenesetre az EU közgazdasági és pénzügyi bizottsága pénteken tárgyal a magyar államháztartás helyzetéről, s várhatóan azt javasolja majd az unió pénzügyminiszteri tanácsának, hogy a testület októberi ülésén további hiánycsökkentő intézkedések meghozatalára szólítsa fel Magyarországot – értesült a Reuters egy neve elhallgatását kérő brüsszeli magas rangú hivatalnoktól. Közben pedig az EU eddigi kifogásainak ismeretében a kormány kénytelen lesz „elengedni” a GDP 2,9 százalékában megjelölt – eredményszemléletű, nyugdíjkorrekcióval számolt – jövő évi hiánycélt. Az is valószínű, hogy a pénzügyminiszter által kommunikált „2,9 százalék plusz autópálya” sem lesz tartható. A büdzsé 4 százalékos GDP-növekedés alapján készül; ez ha nem is sokkal, de meghaladja az elemzők által várt tempót, ami azt valószínűsíti, hogy a költségvetés jövőre is szembesülhet az elmaradó bevételek problémájával.

A választások közeledtével, úgy tűnik, még a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság várható a pénzpiacokon. Egyelőre azonban a költségvetési hiány finanszírozása oldaláról nem kell különösebb veszélyekre számítani. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kedvező nemzetközi hangulat továbbra is megmaradjon. Az eurózóna-csatlakozás szempontjából irányadó hiánymutató változásával a piac egyre jobban kiárazza majd a csatlakozás várható időpontját; a konvergencia-folyamat hosszabb és rögösebb lesz a vártnál. A forintbefektetések hozamelőnye az euró- és dollárbefektetésekkel szemben valószínűleg kínál még akkora csáberőt, hogy a befektetők számára továbbra is vonzó legyen Magyarország.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.