Gazdaság

Tarthatatlanok a hiánycélok

A vasárnapi bejelentést, miszerint elkészült a jövő évi büdzsé tervezete, kissé árnyalja Veres János pénzügyminiszternek a Napi Gazdaság hétfői számában megjelent interjúja. A költségvetést a kormány pénteken terjeszti a parlament elé.

Ugyan egyszer sem kellett kompletten átírni a büdzsét tervezés közben, de több kisebb módosítást is végrehajtottak a fejezeteknél a tárcákkal folytatott egyeztetésekkor – nyilatkozta Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaságnak adott interjújában.


Ugyanakkor nem az volt a probléma, hogy a tárcák ne tartották volna be a nekik előírt kereteket, hanem bizonyos, egyébként biztosan felmerülő kiadásokra vagy nem terveztek, vagy a ténylegesen várhatónál jóval kisebb összeget terveztek – állítja Veres.


Magasabb hiányszámok


Mindezek miatt a jövő évi nominális hiányszám egyelőre alakulóban van, ugyanakkor az idei szám is némileg képlékeny még. Ennek ellenére a PM tarja magát a korábbi elképzelésekhez, ugyanis szerintük 1022 milliárd forint lesz a pénzforgalmi hiány.


Eredményszemléletben már másként alakulnak a dolgok – nyilatkozta Veres. Ugyanis az több lesz a tervezettnél, mivel az Eurostat szerint az autópálya-elszámolások egy részét nem lehet hiánycsökkentő tételként figyelembe venni az idei költségvetésben. Vagyis ez az eseti, egyéves hiányjavító tétel nem számolható el, bár a kieső rész pontos összegét a pénzügyi tárca vezetője nem árulta el. Csak annyit mondott, hogy a szerdai kormányülésen már ezeknek fényében tájékozódhat majd a kormány.


Mindezek ellenére a kormány úgy látja, hogy az ország 2010-ben csatlakozni tud az euróövezethez. Ha tehát emelkedik a 2005-ös eredményszemléletű deficit, akkor a következő években nagyobb mértékű hiánycsökkentésre lesz szükség Magyarországon – von statisztikát a fő pénzügyér.


Meglepődtek


Veres szerint a tárca meglepetéssel vette tudomásul, hogy az Eurostat olyan ügyekkel foglakozik, amelyek eredetileg csak jövőre voltak napirenden. Vagyis „egy kikényszerített döntést kellett hoznia a szervezetnek, hiszen az eddigi gyakorlata szerint ilyen ügyekben előre nem foglalt állást, legfeljebb a véleményét fejtette ki” – állítja a pénzügyminiszter. Annyit azért még hozzá tesz, hogy minderről júliusban a pénzügyi tárca is tájékoztatta az Eurostatot, csak annak azért nem lett következménye, mert a hivatal augusztusban szabadságra vonul.


Béremelés, tartalék


A kormány döntése értelmében minden fejezetnek költségvetési tartalékot kell képeznie a bérekre, ugyanis csak ezek után kezdődnek meg a bértárgyalások. Veres szerint ugyanakkor nem indokolt, hogy drasztikus minimálbér-emelésre kerüljön sor. Szerinte a korábbi példák is mutatják, hogy az erőn felüli emelés bizonyos ágazatoknak komoly nehézséget okoz, sok munkahelyet veszélyeztet.


Az áfacsökkentés jó


Az adókról beszélve Veres a határon túli vásárlások visszaszorításával indokolta az 5 százalékpontos áfacsökkentést. Bár azt elismerte, hogy nem valószínű, hogy a román és ukrán határ mentén visszaszorítaná a vásárlási kedvet, de a többi határnál lehet hatása. Ezek mellett Veres az így keletkező rendkívül alacsony inflációt nevezte az áfacsökkentés másik előnyének.


Az iparűzési adó helyett 2008-tól egyelőre kétféle adóalap jöhet számításba. Az adó bázisa lehet a cégvagyon, ezen belül is jellemzően az ingatlanvagyon, bár jó adóalap lenne egy, a nyereséget és a bér jellegű tételeket ötvöző konstrukció is. Ez ugyanis biztosítaná az iparűzési adó megszűnése miatt kieső önkormányzati bevétel felét, amelyet a költségvetés más forrásból egészítene ki. Ugyanakkor óvatosságra kényszeríti a kormányt, hogy több száz önkormányzat az iparűzési adóra alapozva vett fel hiteleket.


A luxusadó nem előfutára az ingatlanadónak, ugyanakkor Veres szerint az adórendszerben lenne helye az értékalapú ingatlanadónak. Bár azt a korábbi évek sikertelen törvényalkotási kísérletei után nem tudja megítélni, hogy ez az adótípus mikor épülhet be a magyar adórendszerbe.


Privatizáció


A Budapest Airport Rt. (BA) privatizációja során kapott bevétellel kapcsolatban a pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Eurostat és a PM között nincs nézetkülönbség a felhasználással kapcsolatban. Ezzel együtt a kormány célja az, hogy még az idén szerződést hozzanak tető alá. (Az interjú készítésének időpontjában még nem volt ismert a BA privatizációjáról szóló bírósági határozat – FN.)


A Földhitel- és Jelzálogbank, illetve a Mol privatizációját firtató kérdésre Veres János úgy reagált: „Az FHB a kormány szándékai szerint hónapokon belül új tevékenységbe kezd; nagyon jól áll ennek az előkészítése.” Amennyiben ez az üzletág elindul, és működik, akkor érdemes visszatérni a cég privatizációjára – tette hozzá.


A Mol-csomag eladása az idén nem aktuális, 2006-ra vonatkozóan pedig még nyers változatban sincs üzleti terv – állítja Veres. Ugyanis az év végén benyújtandó, a privatizációt lezáró törvényjavaslat határozza majd meg az állami vagyonkörbe tartozó cégek sorsát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik