Gazdaság

Nem áll jól a költségvetés szénája

admin
admin

2005. 09. 26. 12:00

Az Eurostat legfrissebb közleményének fényében immár megállapítható: 2002 óta egyetlen vállalását sem tudta tartani a Pénzügyminisztérium a költségvetési hiány ügyében. Az unió ismét figyelmeztetni készül a magyar kormányt.

Hátul kullogunk

Az uniós tagországok közül elérte vagy túllépte tavaly a deficit az euróövezeti előírás szerinti 3 százalékot Lengyelországban (3,9 százalék), Németországban harmadik éve (3,7), Franciaországban is harmadik éve (3,6 százalék), Olaszországban (3,2 százalék), Szlovákiában (3,1 százalék), Nagy-Britanniában (3,1 százalék), Csehországban (3,0) és Portugáliában (3,0). Hat tagországban többletes volt az államháztartás: Dánia (2,3 százalék), Finnország (2,1), Észtország (1,7 százalék), Svédország (1,6), Írország (1,4), Belgium (valamivel 0 fölött). Tizenhat országban csökkent a hiány a GDP-hez viszonyítva tavaly, nyolc országban rosszabbodott a helyzet.
A közadósság Magyarországon tavaly a hazai össztermék 57,4 százalékára rúgott, akárcsak egy évvel korábban. 2001-ben 52,2 százalék, 2002-ben 55,5 százalék volt az adósság nagysága.
Az uniós határértéken – a GDP 60 százalékán – túli közadósságot nyolc ország produkált: Görögország (109,3 százalék), Olaszország (106,5), Belgium (95,7), Málta (75,9), Ciprus (72,0), Németország (66,4), Franciaország (65,1 százalék) és Ausztria (64,5 százalék). Legalacsonyabb szinttel Észtország (5,5), Luxemburg (6,6), Lettország (14,7) és Litvánia (19,6) rendelkezett.



Eltérések

Az ESA ’95 szerinti hiánymutató (nettó hitelfelvétel) az államháztartási törvényben meghatározott pénzforgalmi szemléletű deficitmutatótól több vonatkozásban is eltér. A számítások a bevételek tekintélyes hányadát kitevő adónemeknél (személyi és társasági jövedelemadók, forgalmi és fogyasztási adók), a társadalombiztosítási és munkaadói járulékoknál, a kamatoknál, valamint egyes vállalati és lakossági támogatásoknál eredményszemléletű kalkulációt tartalmaznak. A hiánymutató alakulását befolyásolják továbbá a költségvetésen kívüli (kvázi-fiskális) tevékenységek tranzakciói: a követelés-elengedések (adótartozások, állami kölcsönök, járadékok); adósság-átvállalások (MÁV-hiteltartozások); az ÁPV Rt-nek a nem saját működésével kapcsolatos tevékenységei (pl. reorganizáció, szavatossági-kezességi, környezetvédelmi ügyek). Minden olyan pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket érintő tranzakció is befolyásolja a maastrichti szemléletű hiány és az államháztartási hiány eltérését, amely az államháztartási bevételekben és kiadásokban szerepel. Ilyen műveletek pl. a visszterhes támogatások vagy a tulajdoni részesedések megszerzése és eladása.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának hétfőn kiadott legfrissebb jelentése szerint Magyarországon az államháztartási deficit a GDP 5,4 százaléka volt tavaly. Tavasszal az Eurostat még 4,5 százalékra becsülte a magyar hiányt. A magyar kormány legutóbb 4,9 százalékos 2004-es deficitről számolt be.


Az Eurostat jelentése szerint 2001-től kezdve rendre 3,5, 8,5, 6,5 százalék volt a magyar deficit. A hivatal szerint a tavalyi hiánynövekedést elsősorban a közalkalmazottak 13. havi fizetésének rögzítése okozta. Az Eurostat adatai szerint az államadósság tavaly a bruttó nemzeti jövedelem 57,4 százalékára rúgott, akárcsak egy évvel korábban.

A 2004-es költségvetési törvény végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatban a kormány 4,9 százalékos hiányt szerepeltetett az unós módszertan szerint; ez a nyugdíjkorrekció hatásainak figyelmen kívül hagyásával 5,8 százalékos deficitet jelent. A nyugdíjreform hatásait az Eurostat engedélyével a magyar kormány csak négy évig, egye csökkenő mértékben veheti figyelembe az uniós szabvány szerinti deficit kiszámolásakor, így a tavalyi uniós statisztikákban a valósnál mintegy 0,9 százalékkal alacsonyabb hiányadat szerepel.


Az Európai Unió várhatóan újabb intézkedésekre szólítja fel Magyarországot a magas államháztartási hiány csökkentése érdekében – közölték hétfőn a Reuters hírügynökséggel. “Az uniós pénzügyminiszterek találkozóit (ECOFIN) előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) várhatóan pénteken vitatja meg a magyar hiánnyal kapcsolatos legutóbbi fejleményeket” – mondta a magát megnevezni nem kívánó forrás. A nyilatkozó szerint ezután az ügy az Európai Bizottság normális döntéshozatali eljárásán megy végig, majd október végén az EFC és az Ecofin új ajánlásokat tesz a deficit csökkentésére.


Az idei hiányról még nincs szó

Az államháztartási hiányról és adósságról szóló beszámolóból nem derül ki, hogyan foglalt állást az Eurostat a közös kormány- és magánvállalkozásban megvalósított programok (PPP) beszámításáról. A közlemény annyit említ, hogy a jelenlegi elszámolási szabályok értelmezését illetően a közelmúltban problémák vetődtek fel, ezek tisztázása nyomán a 2006 márciusi jelentésben egyes tagállamok adatai módosulhatnak.

Veres János pénzügyminiszter a PPP-projektek elszámolását ért uniós bírálat után többször közölte: az államháztartás idei hiánya 1022 milliárd forint lesz, plusz az autópálya-építés költségei. Vagyis a nyugdíjreform hatásaival korrigált 3,8 százalék (ami e hatás nélkül 4,7 százalék) akár 2,5 százalékponttal is nőhet.


Hiány: hogyan lett annyi, amennyi?


A 2005-ös adatra vonatkozó első becslést még a 2002-es közétávú gazdasági program tartalmazta, amely három éves előretekintésben mintegy 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt várt az Európai Unióban hivatalosnak tekintett ESA ’95 elszámolási rend szerint. A jelenlegi világggazdasági környezetben természetesen rendkívül nehéz három évre előre pontos becsléseket tenni, de a makropálya többek között 5-5,5 százalékos GDP-növekedési prognózisa már akkor is kétségekkel tölthette el a megfigyelőket. A PM akkori felfogására jellemző, hogy még a „pesszimista” forgatókönyv szerint is 4,5-5 százalékos növekedést várt.


Makropálya anno 2002


Ami a 2002-es várakozások esetében még érdekes, az hogy a 2,5 százalékos 2005-ös hiánycél esetében még szó sincs a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel való korrekcióról. A 2002-es év katasztrofálisan sikerült, a 100 napos program és benne a közszféra béremeléseinek hatása mellett a kvázi-fiskális szektort (pl. Magyar Fejlesztési Bank) is „konszolidálni” kellett az államháztartási elszámolásokban. Az 5,5-6 százalékos vállalás helyett 9,2 százalékos lett az ESA szerinti hiány, de a kormány 2003-ra már ismét csak 4,8 százalékos mutatót várt.


Makropálya anno 2003


A 2003-as középtávú programban a 2005-ös tervszám három tized százalékponttal 2,8 százalékra nőtt, és a PM már ekkor megkezdte a különböző alternatív mutatókkal való trükközést: a közgazdaságilag értelmes, de az ESA-számbavétel szempontjából nem releváns ciklikusan kiigazított hiány például épp az eredeti tervben szereplő 2,5 százalék lett volna. Még László Csaba miniszterségének korát éljük, amikor megjelenik a nyugdíjpénztári korrekció is a hivatalos számbavételben: a reform hatásával korrigált 2005-ös prognózis mindössze 1,9 százalékos volt. A 2004 május elsejei csatlakozás után már nem középtávú hanem konvergencia-programot kellett készíteni, a tervezett eurózóna-csatlakozásra való tekintettel. A 2003-as tényadat már ekkor 1,1 százalékponttal meghaladta a tervezettet, és 5,9 százalék lett. Ennek megfelelően a 2004-es terv is 4,6 százalékra módosult.


Makropálya anno 2004


A 2005-ös prognózis közeledve a céldátumhoz már a realitás jegyeit mutatja: az egy évvel korábbi 2,8 százalékról 4,1 százalékra emelkedik. A nyugdíjreform a PM szakértői szerint továbbra is mintegy 0,8 százalékpontos kiesést jelent, a korrigált mutató így 2005-re vonatkozóan 3,3 százalékos. A makrogazdasági előrejelzés is óvatosabban kalkulál: a GDP-növekedés 3,5-4 százalékos lehet, míg az éves átlagos inflációt kicsit felül is lövik a 4,5 százalékos számmal. Optimista esetben a PM még a 2009-es eurócsatlakozást sem tartja elképzelhetetlennek, de a cél továbbra is a 2003-as 2008-ról felfelé módosított 2010.


A sok szempontból irreális vállalásokat tartalmazó 2004 májusi első konvergencia programot azután már decemberben módosítani kellett. Ekkor tűzték ki az egészen a legutóbbi időkig védelmezett 4,7 százalékos 2005-ös ESA-hiánycélt, melyhez 3,8 százalékos nyugdíjreform-korrekciós szám járult. A 2006-os előrejelzés ugyanezen kategóriákra 4,1 illetve 3,1 százalékot tartalmazott.


Makropálya anno 2004 (második verzió)


A 2005-ös költségvetési folyamatok semmi változást nem mutattak a korábbi évekhez képest: a felültervezett bevételek és alultervezett kiadások az újításnak számító monstre államháztartási tartalék (erről bővebben: A kisgömböc tartalék és a titkolózó PM) ellenére is kezelhetetlen problémák elé állították a PM-et. Mindemellett a tárca hosszú évek óta tartó opportunizmusa, melynek során számos törvényes és utólag törvénytelennek bizonyult lehetőséget felhasznált a hiányszám szebbre festéséhez jelentős áldozatot követelt.


Ezek közül is a legnagyobb hadművelet az autópálya-építés finanszírozásához kapcsolódott, melynek során egy számviteli kiskaput kihasználva próbált a GDP közel 2 százalékát kitevő „előnyre” szert tenni a kormány. Kérdéses, hogy az Eurostat döntései nyomán lesz-e még kedve a jövő évi választások előtt hasonlóan kockázatos és potenciálisan imázsromboló akciókba bonyolódnia a kabinetnek.


Nem csak a PM-en múlott


Miközben tagadhatatlan, hogy a kormány és benne elsősorban az aktuális pénzügyminiszterek vállalhatatlan vállalásaikkal mindent megtettek a költségvetési politika hitelének erodálódása érdekében, számos kedvezőtlen külső tényező is szerepet játszott a vártnál nagyobb GDP-arányos hiánymutatók kialakulásában. A teljesség igénye nélkül: a jegybank sokszor vitathatóan szigorú kamatpolitikája az államadósság után a vártnál lényegesen nagyobb kamatkiadást okozott az elmúlt években. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság számos ítélete érintette kedvezőtlenül az államháztartási egyenleget, ezek közül volt amely váratlan volt (kismamák jövedelempótléka), de olyan is, amely eleve kétséges műveletnek számított (a 13. havi fizetések átsorolása decemberről januárra). Az uniós csatlakozás talán legkedvezőtlenebb hatása a költségvetés szempontjából az import-áfa körüli mizéria volt, a bajt (kisebb bevétel) azonban a PM és Draskovics Tibor akkori miniszter az Állami Számvevőszék által is bírált fokozott ellenőrzésről szóló utasításai csak tovább tetézték. A művelet ugyan végeredményben hozhatott néhány milliárd forintos többletet, de a tárca többi válságkezelő-csomagjához hasonlóan nem tudott érdemben enyhíteni az elhibázott tervezés okozta károkon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.