Gazdaság

Új szereplők a kártyapiacon – több lehúzás

admin
admin

2005. 09. 25. 08:00

A hosszú ideje két­szereplős bankkártya-elfogadó piacon végre beindulhat a pezsgés. Az OTP és K&H komoly vetélytársakra, a piac pedig gyorsabb bővülésre számíthat.

Egy ekkora piacon, mint Magyarország, a jelenlegi 30 ezer kártyaelfogadó (POS) terminál duplájának kellene működnie – borong rendre negyedévenként esedékes sajtóprezentációin Radu P. Obreja, a Visa régiós üzletfejlesztési alelnöke. Való igaz, hazánk éltanulóból egyre inkább a középmezőnybe szorul a térségben. A gondokat mindennél jobban jelzi, hogy a mellettünk gyorsan elhaladó Csehországban és Horvátországban a magyarországi 30 ezer elfogadóhelynél már 50-60 százalékkal több helyen lehet bankkártyával fizetni. Úgy tűnik viszont, hogy végre megérett az idő a változásra: az OTP és a K&H komoly vetélytársakra, a piac pedig gyorsabb bővülésre számíthat.

OTP-előny

Tény, hogy ez a terület, ha lassan is, de fejlődik. „Csak mi évente közel 2 ezer új POS-terminált üzemelünk be, ám a kapacitásainkat lényegében teljesen leköti kereskedelmi partnereink terjeszkedése” – állítja Hargitai Terézia, az OTP bankkártya üzletágának ügyvezető igazgatója. Mások ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar kártyaelfogadó-piac igencsak sajátosnak tekinthető. Arra még csak-csak találunk példát, hogy egy országban mindössze két-három pénzintézet működtet kártyaelfogadói hálózatot, ám nincs még egy olyan állam, ahol a kibocsátott plasztikok 60 százaléka egyetlen bankhoz lenne köthető. Márpedig ez nálunk az OTP révén így van, s sokak szerint ez a problémák legfőbb forrása.

A kártyaelfogadói fronton ugyanis még ennél is nagyobb súllyal bír az OTP (a K&H részarányát 30 százalékra teszik), így igen előnyös helyzetben van: pontosan tudja, hogy 10 magyarországi kártyás fizetésből ötször-hatszor bizonyosan az ő kártyáját húzzák le az általa kihelyezett terminálon. Ez pedig bankon belüli tranzakciónak számít, amit az OTP lényegesen olcsóbban tud „megszámítani” a kereskedőnek, mint egy „normál” tranzakciót, amikor az egyik pénzintézet által működtetett terminálon egy másik bank kártyáját húzzák le. Ebben az esetben ugyanis a POS-terminált üzemeltető bank automatikusan köteles a tranzakció összegének 1,4 százalékát – ezt hívják belső interchange díjnak – átutalni a kártyakibocsátó számlájára. Az OTP versenyelőnye abban rejlik, hogy a kereskedő számára engedni tud abból az összegből, amit elfogadóként a másik, kibocsátói zsebébe tenne. (Bankkártyás fizetéskor a kereskedő fizet némi jutalékot a kártyatársaságnak, és egy jelentősebbet az elfogadó hálózatot működtető pénzintézetnek is; az átlagos összköltség 2,5 százalék körüli.)

Ránk szólhatnak

A belső interchange díj mértéke évek óta rögzült ezen az 1,4 százalékos szinten, miután a változtatásról dönteni hivatott Bankkártya Fórum lényegében nem működik – erősítik meg egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Miközben a nagyok szerint megérett a helyzet a csökkentésre, a csak a kibocsátói oldalon lévő kisbankok nem érdekeltek a változásban: vásárolgassanak csak bőszen az ügyfelek, számukra pedig jól jön a „biztos” 1,4 százalékos bevétel. Ők ezért a Bankkártya Fórumban – épp az OTP túlsúlyára hivatkozva – mereven elzárkóznak attól, hogy lemondjanak az „egy tag egy szavazat” elvéről, márpedig így nem sikerül elérni a változtatáshoz szükséges minősített többséget. („Bárcsak a promóciós kampányok és a tanulmányok költségeinek szétosztásakor is konzekvensen ragaszkodnának ehhez a szabályhoz!”- sóhajt az egyik bank vezetője.)

A változtatásra azonban az üzleti érdek mellett előbb-utóbb az uniós ráhatás is rákényszeríti majd az érintetteket. Spanyolországban például jócskán lejjebb ment, s most is folyamatosan csökken ez a díj, mértéke ma már a 0,5 százalékhoz közelít. Jelenleg több európai országra, így híreink szerint hazánkra vonatkozóan készül egy felmérés, amely arra igyekszik választ kapni, indokolt-e 1,4 százalékkal honorálni a kártyát kibocsátó bank költségeit.

Fejlesztenek

A változtatás lehetősége a jelek szerint már több bank kedvét is meghozta ahhoz, hogy elindítsa bankkártya-elfogadói hálózatának kiépítését. A közelmúltban az Erste jelentette be, hogy, újjáélesztendő a Postabanktól megörökölt mintegy 600 POS-terminálból álló hálózatát, hangsúlyos fejlesztésekbe kezd. „A kibocsátott mintegy 300 ezer kártyánk már biztos alap ahhoz, hogy elfogadói hálózatunkat is fejlesszük” – indokolja Kissné Földi Beáta, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese, miért is döntöttek úgy, hogy az év vége előtt ők is beneveznek a versenybe. „Heteken belül megszületik a döntés az elfogadó hálózat indításának időpontjáról” – nyilatkozta a Figyelőnek Eölyüs Endre, a Budapest Bank (BB) bankkártya operációs vezetője.

A stratégia az új belépőknél hasonló: megtalálni azokat az üzleti szegmenseket, ahol még megfelelő szabad piaci kapacitás áll rendelkezésre. Az OTP és a K&H közötti hallgatólagos egyezség (nevezhetjük akár történelmileg kialakult helyzetnek is) az, hogy amíg előbbi a nagy kereskedelmi cégeknél erős, addig utóbbié szinte az egész szállodaipar. Ettől függetlenül a vendéglátásban és az idegenforgalomban még jókora üzleti potenciál rejlik – gondoljunk csak arra, hogy Párizsban nincs olyan kávéház, ahol ne tudnánk plasztikunkkal kiegyenlíteni a számlát.

Aligha véletlen, hogy e területet mind a CIB, mind a BB komolyan veszi, ám készen állnak a csábításra is: átszerződők fogadásában bíznak. „Tapintható az érdeklődés, mikor indulunk már, kíváncsiak az ajánlatunkra” – állítja Kissné Földi Beáta. Eölyüs Endre szerint azonban komolyabb átszerződési hullám – ha lesz egyáltalán – csak jövőre várható. Ez érthető: a kereskedők a karácsonyi csúcsszezon előtt nem szívesen kísérletezgetnek egy új hálózattal, és annak esetleges indulási bizonytalanságaival. (A szolgáltató-váltással kapcsolatban azért nem árt megjegyezni, hogy a Tesco pénzügyi partnere jelenleg a CIB, míg a Corában a BB kínál hitelkártyát és áruhitelt, miközben mindkét kereskedő hálózatában OTP-s POS-terminálokon húzzák le kártyánkat.)

Terminálbérlet

A másik nyitott piac a vidék Magyarországa lehet – erősítik meg a bankvezetők. Sipos Zoltán, az Erste Bank kártya menedzsment igazgatója szerint bankjuk is erre kíván majd rámozdulni merész, középtávon 20-25 százalékos részesedést célzó stratégiájával. E területen támaszthat ugyanakkor erősödő versenyt a takarékszövetkezeti szektor, amelynek pénzintézetei jelenleg több mint 200 POS-terminált üzemeltetnek – döntően falusi fürdőhelyeken és wellness központokban.

Az bizonyos, hogy az új szereplők számára életbevágó lesz a megfelelő költségstruktúra felépítése, ami számukra legalább középtávon megtérülést biztosít, de a kereskedő partnereket sem nyomorítja el. A fentiek okán gondolkodik a BB és az Erste egyaránt abban: egy külső cégen keresztül teremti meg a lehetőségét annak, hogy partnereik a POS-terminálokat bérelni tudják, így annak költsége nem épülne be a tranzakciós díjba. A megoldás előnye, hogy a kereskedelmi jutalékkal ellentétben a POS-bérlet díja költségként elszámolható. A piac szereplői szerint az elfogadói hálózat fellendüléséhez a kormányzat is hozzájárulhatna, ha visszahozná azt a korábbi gyakorlatot, amely adókedvezményt ígért a kártyaleolvasót saját költségére megvásárló kereskedőknek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.