Már melegítenek
A Budapest Airport Rt. első privatizációs fordulója 201 és 390 milliárd forint közötti ajánlatokat hozott (ez a GDP 0,9–1,8 százaléka közötti tartományt jelent). A Világgazdaság múlt heti információi szerint a még versenyben maradt öt jelölt folytatja az erőgyűjtést a végső fordulóra. A pénzügyi források átcsoportosítására szükség is lesz, hiszen minden jel arra mutat, hogy 400 milliárd forint alatt nincs sok esélyük. Az első körben a legtöbbet, 390 milliárd forintot kilátásba helyezett német Hochtief Airport például bejelentette: kiszáll az indiai bombayi repülőtér privatizációjából. Az Airwise news szerint a németek azért visszakoztak, mert nem fogadták el az indiai kormány újabb feltételét, miszerint hatalmas bírságra számíthat az üzemeltető, ha nem lesz a beígértnek megfelelő utasforgalom.
A csütörtöki lapok többsége vezető helyen ismertetett egy olyan, a magyar államháztartási hiányra vonatkozó feljegyzésekből álló dossziét, amelyet többen az Eurostatnak tulajdonítanak. Bár az MTI-nek az uniós statisztikai hivatal képviselője elmondta, hogy csak hétfőre várható a hivatalos tájékoztatás, az angol nyelvű munkaanyag jó eséllyel lehet a hivatalos tájékoztatás egyik kiszivárgott vázlata. A hiány besorolásánál természetesen a legnagyobb tételt jelentő autópálya-finanszírozás kapta a legnagyobb figyelmet, de hasonlóan érdekes a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjára vonatkozó eszmefuttatás. Az egyes bevételi jogcímek pontos besorolását alátámasztandó a dokumentum részletesen tárgyalja a reptér-üzemeltető cég szerződéseit.
Az ördög a részletekben
A privatizációs ügyletről külön függelék szól az anyagban, amelyről a főszöveg szűkszavúan megjegyzi, hogy a központi költségvetés 350 milliárd forintos pénzforgalmi bevételre számít belőle. A BA-ra vonatkozó másik mondat szerint a konzultációk aktuális állása szerint ezt a bevételi tételt nem számolhatja el majd a pénzügyi kormányzat az ESA-egyenlegében, mivel tulajdoneladásról van szó.
A melléklet első körben a magánosítás eddigi történetét ismerteti: 2002 végén vette át a BA Rt. jogelődje a Ferihegyi Nemzetközi Reptér üzemeltetését. A BA egy 100 százalékos állami tulajdonú társaság, melynek tulajdonjogát 2003 óta az ÁPV Rt. gyakorolja. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal még 2002 decemberéből van egy 6 hónapos felmondási idejű szerződése a BA-nak a ferihegyi ingatlanvagyon kezelésére. Az egyik fontos pont itt az, hogy a BA vállalta, hogy az amortizáció értékéig fejlesztéseket és felújítást hajt végre a reptéren. E szerződéssel a Budapest Airport Rt. egyből át is vállalta a 2B terminál beruházáshoz kapcsolódó 25 milliárd forintos adósságot.
Új tulajdonos, új szerződések
A privatizáció eredményeképpen a győztesnek várhatóan 75 százalék mínusz egy szavazat erejéig lesz beleszólása a döntésekbe, míg a többségi magántulajdonba került BA módosítja a KVI-vel kötött szerződését. A határozatlan idejű vagyonkezelési és -működtetési szerződést egy 75 évre szóló kontraktus váltaná fel, melynek aláírásakor a BA-nak a jogokért cserébe vagyonkezelési díjat kell fizetnie a KVI-nek. Ezt a díjat végeredményben az új tulajdonosnak kellene állnia. Emellett a privatizációs stratégia szerint éves árbevételének 0,5 százalékát – egy bizonyos maximális küszöb alatt – szintén át kellene adnia. Egy harmadik elszámolási kérdést jelent a KVI tulajdonában lévő ingóságok eladása, melyből mintegy 10 milliárd forintos bevétel származhat.
A 75 éves szerződés részletes szabályozásának még egy számviteli értelemben kényes eleme van: az utolsó tíz év beruházásai. Amennyiben ezek nem térülnek meg, az államnak az általa elfogadott fejlesztések után kárpótlási kötelezettsége van. A szerződés idő előtti felmondása esetén a vagyonelemek visszaszállnak a KVI-re, míg a szerződés lejártával a BA tulajdonában lévő ingóságokat az állam visszavásárolhatja.
A hiány nem, csak az államadósság csökken
A vélhetően az Eurostatból származó dokumentum mindezt figyelembe véve a kimutatásoknál csak az államadósságnál veszi figyelembe a reptér-üzemeltetés privatizációjából származó bevételt, mivel azt vagyonértékesítésnek sorolja be, amely csak a pénzforgalmi, de nem az ESA-rendszerű eredményszemléletű hiányt módosítja. Ezzel az államadósság a módosítások nélküli 12 ezer 274,8 milliárd forintos szintről 12 ezer 462,3 milliárd forintra nőhet. Ez a 365,3 milliárd forintos, más fedezet nélküli autópálya-visszasorolás és a 177,8 milliárd forintos, 2005-re vonatkozó „reptér”-jóváírás eredőjeként alakul ki.
A magyar kormányt nem érné különösebb meglepetés, ha a vázolt levezetések a hétfői bejelentéskor tényleg megegyeznének az Eurostat hivatalos álláspontjával. Az Országgyűlés gazdasági bizottságában nemrégiben Kóka János gazdasági és Veres János pénzügyminiszter is megerősítette: a Budapest Airport eladásából befolyó bevételt elsősorban az államadósság csökkentésére fordítják majd. Más kérdés, hogy – legalábbis ami a hivatalos maastrichti hiánymutatót illeti – nagyon mást nem is tehetnének.
