A bíróság a végzés tartalmáról azt követően nyújt tájékoztatást, ha a végzést az érdekelteknek kézbesítették – közölte a Fővárosi Bíróság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Az MTI megkereste az érdekelteket, azonban sem Kovács Zoltán, a Budapest Airport üzemi tanácsának elnöke, sem Fórika Ibolya, a BA Rt. kommunikációs igazgatója, és az ÁPV Rt. sem ismerte egyelőre a döntés tartalmát.
Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság augusztus 29-én hozott végzést, amelyben helyt adott az üzemi tanács keresetének és érvénytelenné nyilvánította a Budapest Airport Rt. (BA) privatizációs pályázatát. Az elsőfokú döntés ellen a Budapest Airport Rt. fellebbezést nyújtott be.
Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen korábban kifejtette, 99 százalékig biztos abban, hogy jogilag nem megalapozott a bíróság elsőfokú döntése, így nem lesz szükség új pályázat kiírására. Elmondta, hogy erre az esetre is felkészülnek. Az új pályázat szerinte nem okozna nagy késlekedést, legfeljebb egy hetes, tíz napos csúszást. Hozzátette: egy esetleges új eljárásban a jelenlegi pályázaton megajánlott árakhoz hasonlóakra számítana.
Miért volt per?
A BA számokban
A Budapest Airport Rt. tavaly konszolidáltan 32,97 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség (EBITD A) az árbevétel 47 százaléka, 15,43 milliárd forint volt. A bevételekből a légiforgalmi bevételek 19,74 milliárd forintot tettek ki, a földi kiszolgálásból 3,71 milliárd forint bevétel származott és a kereskedelmi bevételek 7,89 milliárd forinttal járultak hozzá az éves árbevételhez. A legnagyobb jövedelmezőséget a légiforgalmi- és a kereskedelmi tevékenység mutatott 58, illetve 52 százalékos EBITD A-hányaddal.
A repülőtér üzemi tanácsa augusztus elején beadványban kifogásolta, hogy a privatizáció előtt a munkáltató nem tartott a jogszabályi előírásoknak megfelelő egyeztetést az érdekképviseletekkel. Ezzel szemben az ÁPV Rt. azzal érvel, hogy ilyen helyzetben a privatizációs törvény paragrafusai a mérvadóak, azt pedig betű szerint betartották. Ennek megfelelően több kilónyi iratot juttattak el a bírósághoz annak érdekében, hogy bizonyítsák igazukat, bár – ennek ellenére – készültek egy vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha leállna a magánosítás.
A megállapodás
A Budapest Airport menedzsmentjének tíz nappal korábbi megállapodása miatt elmaradt a korábban tervezett sztrájk. E szerint éves szinten csaknem 17 százalékos alapbéremelésben, hároméves kollektív szerződésben, havi harmincezer forintos béren kívüli juttatási csomagban, valamint 57 ezer forintos üdülési hozzájárulásban egyeztek meg a cég és a sztrájkbizottság képviselői. Ennek megfelelően januárig visszamenőlegesen 10 százalékos béremelést kap minden munkavállaló. Amihez hozzájön az idén már végrehajtott 6,62 százalékos béremelés is.
A BA és a szakszervezeteket képviselő sztrájkbizottság megállapodott abban, hogy a következő évre 417 ezer forint értékű adómentes juttatás jár minden dolgozónak. Ez havonta harmincezer forintos cafetéria-juttatást, valamint éves szinten 57 ezer forintos üdülési támogatást jelent. A felek új kollektív szerződést is kötöttek, amely határozatlan időre szól, és három éven belül nem mondható fel.
Ezen felül létrejött egy, a munkavállalók szociális helyzetének javítását koordináló munkabizottság is, amely harminc napon belül akciótervet dolgoz ki a munkakörülmények javítására. A megállapodás részét képezi a földi kiszolgálás és a minibusz-tevékenység önálló társaságban történő működtetése is. A megállapodás értelmében mindkét társaság legalább 99 százalékos BA tulajdonban marad, és az ott dolgozókra is vonatkozik a kollektív szerződés.
A privatizáció
A privatizációs szervezet egy hónapja hozta nyilvánosságra a BA Rt-ért jelentkező kilenc cég közül annak az ötnek a nevét, amelyek rákerültek a rövidített listára, azaz velük folynak tovább a tárgyalások a ferihegyi reptér magánosításáról. Az öt vállalat – a brit BAA, a frankfurti repteret üzemeltető Fraport AG és a Deutsche Bank AG konzorciuma, a Copenhagen Airports A/S, a német Hochtief AirPort GmbH. és a Hochtief AirPort Capital GmbH. konzorciuma és az ausztrál Macquarie Airports Holdings Ltd.
Az ÁPV Rt. szerint a kilenc ajánlat 202-390 milliárd forint közötti volt, és meg nem erősített információink szerint a versenyben maradt cégek mindegyike legalább 300 milliárd forintot kínál a Budapest Airport (BA) Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagjáért. Korábban először 100, majd 200 milliárd forint körüli összeget emlegettek a BA Rt. értékével kapcsolatosan, így a fenti ajánlatok elsőre meglepően magasnak bizonyulnak. A rövidített listára felkerült öt cég november másodikán kötelező érvényű ajánlatot nyújthat be.
