Gazdaság

Térben gondolkodnak

Kényszervállalkozókként kezdték, de ma már nemcsak a hazai, hanem az ukrán olaj- és gázpiacra is készítenek térinformatikai rendszereket.

Scsaurszki Pétert a budai ház kerítése mögött vadul csaholó, nagy fekete kutya sem riasztotta vissza a kitartó csöngetéstől. Komoly oka volt 1990-ben, hogy megvárja, amíg fogadják. A három gyermekről gondoskodó, formálisan egy gmk-ban alkalmazott, de valójában munkanélküli mérnök álláshirdetésre érkezett. Szoftverfejlesztőnek jelentkezett, s akkor még nem sejtette, milyen szerepet játszik majd további életében a mosolyogva ajtót nyitó Rudas Pál, akit látásból ismert korábbi munkahelyéről, a Távközlési Kutatóintézetből (TKI).


Térben gondolkodnak 1

A szóban forgó intézetben Scsaurszki Péter két évtizeddel korábban kezdett dolgozni az éppen megalakuló számítástechnikai főosztályon. A nyolcvanas évek elején több intézmény a TKI közreműködésével közösen hozzálátott az elektronikai áramkörök tervezését támogató automatikus tervezői rendszer (auter) kidolgozásának. Akkor ez nagy üzlet volt, hiszen az elektronikai eszközöket gyártó magyar cégek szinte mindegyike (EMG, BHG, Telefongyár) vevő volt rá. Amikor a projektet elindító vezetők távoztak a TKI-ból, a tevékenységet szerették volna kiszervezni. Scsaurszki ekkor vette át a téma vezetését, és a megfogyatkozott csapattal is sikeresen fejezte be a rendszer fejlesztését. Mindez jórészt annak volt köszönhető, hogy társaival 1982-ben Cascad néven gmk-t alapított, és e keretek között tudta finanszírozni munkatársainak „éjjel-nappali” munkáját. A siker ellenére leváltották, ez késztette a TKI elhagyására. Az MMT Alkalmazói Egyesületbe került műszaki igazgatónak, a fenntartók azonban másfél év múltán befejezték az egyesület támogatását, s ezzel megszűnt Scsaurszki munkahelye.

Másfél évi vergődést követően, a bevezetőben említett álláshirdetésre jelentkezve került a Rudas és Karig Kft.-hez. Rudas Pál a TKI-ban digitális szimulációval foglalkozott. Az akkor még szobányi számítógépeken sok érdekes programot készítettek, például járványterjedési modellt a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetnek. Tevékenységüket a korabeli kormányzat veszélyesnek ítélte, hiszen programjuk segítségével nem csak egyes járványok terjedését lehetett szimulálni, hanem például egy ország rendszerének megváltoztatását is. Három évvel később a csapat átment a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol a digitális szimulációval kapcsolatban arra törekedtek, hogy a hazai egyetemek számítógépes központjait egyetlen hálózatba kössék. A hatalom azonban résen volt, s végül a Honvédelmi Minisztériumból közölték velük, hogy nem járulnak hozzá a fejlesztéshez. Ezért saját munkákat vállaltak, s ehhez megalakították a Softcare Pjt.-t. Éjjel-nappal szoftvereket fejlesztettek.

SCSAURSZKI PÉTER

58 éves, villamosmérnök, műszaki doktor. 1987-ig a TKI-nál dolgozott, majd az MMT Alkalmazotti Egyesület műszaki igazgatója lett.
A Rudas és Karig Kft. alvállalkozójaként dolgozott 1990 és 1994 között, majd a piLine Kft. ügyvezetője és fele részben tulajdonosa lett. Jelenleg 35 főt foglalkoztatnak, közülük 12 szoftverfejlesztő.
Nős, második házasságából két lánya és egy fia van. Amennyiben teheti, a munkahelyére biciklivel jár. Szívesen zenél, a cég karácsonyi rendezvényein mindig ő játszik a szintetizátorán.

RUDAS PÁL
54 éves, villamosmérnök. Első munkahelye a Távközlési Kutatóintézet volt. 1977 és 1980 között a Budapesti Műszaki Egyetem, majd 1982-ig az Egészségügyi Minisztérium számítógépes központjában dolgozott. 1982-től 1989-ig a Softcare Pjt. (utóbb Gmk) tagja volt.
1989-ben alakította meg a Rudas és Karig Bt.-t, amely a következő évben kft.-vé alakult. 1994 óta a piLine Számítástechnikai Kft. ügyvezetője és fele részben tulajdonosa.
Negyedik házasságában él, felesége, Breuer Klára nagykövet asszony Mádl Ferenc külpolitikai főtanácsadója volt. Kisfiúk négy éves múlt.
Hobbija a faesztergálás. Szabad idejében a fa.lap.hu-t szerkeszti.

Az évized vége felé Rudas Pál megismerkedett Karig Gábor matematikussal, s megalakították a Rudas és Karig Kft.-t. Egyebek mellett térinformatikával, vagyis digitális térképekhez kötött térbeli információk elérésével, tárolásával és feldolgozásával foglalkoztak. „Néhány év múltán kiderült, hogy Karig Gábor sok mindenben mást akar tenni, mint én. Úgy vélte, a több lábon állás hasznosabb, mint egy nagy munkára alapozni a cég jövőjét. Ugyanakkor Scsaurszkival egyre szorosabban együtt dolgoztunk” – emlékszik a cégük megalakítását megelőző időszakra Rudas Pál. „A világ legjobb olajipari térinformatikai cégével, az amerikai M.J. Hardennel szemben, amelyet egyébként tavaly felvásárolt a General Electric, megnyertünk egy Mol-megbízást. Ez volt a Nyomvonal Információs Rendszer, vagyis a nagynyomású gáz- és olajvezeték-hálózatok térinformatika nyilvántartási rendszere. Erre alapozva létrehoztuk 1994-ben a piLine Számítástechnikai Kft.-t” – veszi át a szót Scsaurszki Péter. A csővezeték, angolul pipeline túlságosan direkt szó lett volna cégnévnek, így azt javasolta, rövidítsék piLine-ra. Ezzel egyrészt utalnak a csővezetékre, míg magában a „pi” szócska tudományos hangzást kölcsönöz a névnek.

NEMCSAK A NAPTÁRBAN. „Péter és Pál jól megférnek egymással. Pétert kevésbé ismerem, de tudom, hogy ő a műszaki irányításért felelős agy” – mondja Rudolf Péter, a szintén szoftverfejlesztéssel foglalkozó Bentley Hungary ügyvezetője, aki egyebek mellett onnan ismeri a párost, hogy a piLine GeoDynseg programjának forgalmazási jogát a Bentley anyacég megvásárolta, és terméklistájára föltéve az egész világon forgalmazta. „Pál a cég arca. Ő folytatja le a tárgyalásokat, jelenik meg a rendezvényeken, kiállításokon. Tulajdonosként nagy felelősség hárul rá, mégis időt talál arra, hogy a saját életét is élje. Teniszezik, szörfözik, egyszer pedig egy kéthetes brazíliai útja során egy hétre „eltűnt” az őserdőben” – folytatja a Bentley Hungary ügyvezetője.

Rudas Pált már gyermekkora óta vonzzák a manuális tevékenységek. Jól felszerelt asztalos műhelyében ő készítette el a cég Montevideo utcai irodájának tárgyalójában álló fabútorokat is. Életében volt egy olyan bő esztendő a hetvenes évek végén, amikor ráunva a számítástechnikai tevékenységre, vásárokon értékesítette az általa készített bőr lábbeliket, táskákat, s még a Népművészet Ifjú Mestere címet is elnyerte.

A vállalkozás egyéb műszaki információs felhasználói rendszereket is kidolgozott a Molnak. Az ott már sikert aratott EBK (Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) Rendszert az idén a magyar olajtársaság szlovák leányvállalatának is elkészítették, s a jövőben várhatóan egyéb területekre is kiterjeszthetik. A volt szocialista országokban működő nemzeti olajipari társaságoknak nincs kész térinformatikai hátterük. Ezért a piLine Számítástechnikai Kft. és három magánszemély, köztük egy orosz és egy ukrán állampolgár részvételével 2003-ban megalakult a piLine Trade Kft., amely szoftvereik értékesítését végzi. Kijevben irodájuk is van. Az ukrán piacot már meg is hódították, az Ukrgazprom Nyomvonali Információs Rendszert vásárolt tőlük. A magyarországi 6 ezer kilométerrel szemben ott 36 ezer kilométer a gáz- és kőolajszállító csővezetékek hossza, így az üzlet is jóval nagyobb volt az itteninél. Most azon dolgoznak, hogy a hatalmas kínai piacra is be tudjanak törni.

„Mostanáig szinte kizárólag az olajiparnak dolgoztunk. A térinformatikánál maradunk, de más tevékenységi szférákban, például bányászatban, építészetben, régészetben, létesítménytechnikában is képesek leszünk kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani” – tervezgeti a jövőt Rudas Pál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik